K�zelebb j�ttek a kullancsokForrás: origo.hu
Utolsó módosítás: 2013-04-13 16:27:09 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/7769
Címkék: Bihari h�rek, eg�szs�g, kullancsok, Lyme-k�r, kullancs, eg�szs�gmeg�rz�s, kullancskan�l, kullancs-encephalitis
A sok csapad�k kedvezhetett a kullancsoknak, �s a hosszabb t�l sem okozott gondot nekik: m�r a febru�r-m�rciusi hidegekben aktiviz�l�dtak. Term�szetj�r�s ut�n m�r hazafel�, a buszon, aut�ban aj�nlott ellen�rizni a ruh�zatot, otthon pedig az eg�sz testfel�letet. Aki nem akarja,�hogy kertj�ben kullancsok legyenek, tegye sz�mukra kev�sb� vonz�v�.

A t�li b�s�ges csapad�k kedvezett a kullancsoknak, jelenleg sz�mukra ide�lis a p�ratartalom�az avarszinten, ahol fejl�dnek. "A szakirodalom szerint a kullancsok 6-7 Celsius-fokon kezdenek aktiviz�l�dni, a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy nem olvass�k a szakirodalmat. Az �llatorvosi egyetem kis�llat-klinik�j�ra t�len is rendszeresn hoznak be kuty�t kullancscs�p�ssel, illetve bab�zi�zissal. Ez ut�bbi s�lyos betegs�g k�rokoz�j�t szint�n kullancsok terjesztik" - mondja dr. F�ldv�ri G�bor, a Szent Istv�n Egyetem �llatorvos-tudom�nyi Kar Parazitol�giai �s �llattani tansz�k�nek egyetemi adjunktusa.

A biol�gus szakember rendszeresen gy�jt kullancsot a Pilisben, �s meglepet�s�re m�rcius legelej�n hideg, szeles, es�s, k�d�s id�ben is nagy mennyis�gben tal�lt kullancsokat. "�gy t�nik teh�t, hogy a p�ratartalmon �s a h�m�rs�kleten k�v�l egy�b, �ltalunk m�g kev�sb� ismert t�nyez�k is sz�m�tanak. Ilyen p�ld�ul a vadak mozg�sa, vagy az, hogy adott kullancsegyed hol tart a fejl�d�si ciklus�ban" - mondja dr. F�ldv�ri G�bor.

Egyre �szakabbra �s egyre magasabbra k�lt�znek

Eur�pai megfigyel�sek szerint a kullancsok a tengerszint felett egyre nagyobb magass�gokban fordulnak el�, valamint �szak fel� is terjeszkednek, azt azonban nem lehet kijelenteni, hogy sz�muk �ltal�ban v�ve n�vekedne Eur�p�ban, mert t�bb �vtizedes adatsorok kev�s helyr�l �llnak a kutat�k rendelkez�s�re.

Az, hogy egyre t�bb a fert�z�tt kullancs, szint�n nem igazolt. "Van �gy, hogy egy erd�ben egym�st�l n�h�ny sz�z m�terre gy�jt�tt kullancsb�l az egyik helyen az egyedek 1, a m�sik csoportban viszont a 10 sz�zal�ka fert�z�tt a Lyme-k�rt okoz� bakt�riummal (Borrelia burgdorferi). A szakirodalom a Lyme-k�r bakt�rium�t hordoz� kullancsok ar�ny�t Eur�p�ban 2-30 sz�zal�kra teszi, extr�m fert�z�tt helyeken ez a sz�m el�rheti a 40-50 sz�zal�kot. Ez viszont nem jelenti azt, hogy minden harmadik kullancs betegs�get is okoz, mert egyr�szt fert�z�k�pess�g�k v�ltoz�, m�sr�szt az immunrendszer�nk �llapot�t�l, �s a v�rsz�v�s hossz�t�l is f�gg, hogy kialakul-e a betegs�g" - mondja dr. F�ldv�ri G�bor.



Ak�r f�l�r�t is keresi a megfelel� sz�r�si helyet

Mivel 2010 janu�rja �ta az uni� t�bbi orsz�g�hoz hasonl�an itthon sincs enged�lyezett vegyszer a kullancsok k�rnyezetben val� irt�s�ra, a parazit�k t�mad�s�t csak megel�zni lehet, kullancsriaszt� szerekkel, valamint �nellen�rz�ssel.

Ismert, hogy az emberre kapaszkodott kullancs a ruh�n vagy a b�r�n tov�bbm�szik, �s ak�r 20-30 percig is keresi a megfelel� besz�r�si helyet a b�r�n. A v�rsz�v�sa t�bbnyire f�jdalmatlan - ez�rt �szrev�tlen is -, mivel a sz�rcsatorn�ba fecskendezett ny�lnak �rz�stelen�t� hat�sa van. Mivel a fert�z�tt kullancs ny�lmirigy�b�l a megbeteged�st el�id�z� k�rokoz�k csak a besz�r�st k�vet� 4-6 �ra m�lva ker�lnek az emberbe, ez�rt a kullancsok okozta fert�z�sek megel�zhet�k, ha a term�szetj�r�s, kerti munka ut�n gondosan �tn�zz�k az eg�sz testfel�letet, k�l�n�sen a kullancsok �ltal kedvelt t�rdhajlatokat �s a der�kt�jat.

A term�szetben j�rva a nap sor�n is �rdemes t�bbsz�r r�pillantani a ruh�zatra, k�l�n�sen a cip�re, a zoknira, nadr�gsz�rra, mert a kullancsok jellemz�en az aljn�v�nyzetben, bokrokon �lnek. El�ny a vil�gos sz�n� ruh�zat, mert ezen sokkal k�nnyebb �szrevenni a s�t�t sz�n� parazit�t. "Kir�ndul�s ut�n m�g az aut�ban, buszon �rdemes �tn�zni a ruh�zatot, majd otthon meztelenre vetk�zve a teljes b�rfel�letet" - javasolja az �llatorvos-tudom�nyi kar oktat�ja.

Ha kullancsot tal�ltunk magunkban, a legegyszer�bb v�kony hegy� csipesszel elt�vol�tani, �gy, hogy a b�rh�z legk�zelebb es� r�sz�t fogjuk meg. Soha ne az ut�test�t szor�tsuk �ssze!

El�fordulhat, hogy a kullancs elt�vol�t�sakor a b�rben marad a sz�jszerve. Ez azonban a k�rokoz�-�tvitel szempontj�b�l m�r nem jelent vesz�lyt; �gy ha nem tudtuk kiszedni, akkor - mint egy apr� sz�lka - id�vel kil�k�dik a b�rb�l. Mag�t�l egy�bk�nt a kullancs a b�rb�l csak 3-8 nap m�lva, a v�rsz�v�s v�gezt�vel esik le.

Forrs: Wikipedia/Richard Bartz

 

�gy �vhat� meg a kert a kullancsokt�l

Az elm�lt �vekben a v�rosi parkokban, ligetekben �s a kertekben is egyre t�bb kullancsot �szleltek. Els�sorban a term�szetbe kij�r� kuty�kkal, macsk�kkal, valamint a kertet l�togat� madarakkal, r�gcs�l�kkal ker�lnek be.

Aki nem akarja, hogy kertj�ben kullancsok legyenek, tegye sz�mukra kev�sb� vonz�v�. A f� rendszeres ny�r�s�val, az aljn�v�nyzet �s a bokrok metsz�s�vel, az avar gyakori �sszegy�jt�s�vel egyr�szt kev�sb� lesz nedves a mikrokl�ma, ami a kisz�rad�sra �rz�keny kullancsok sz�m�ra el�nytelen, m�sr�szt a kev�sb� gazdag aljn�v�nyzet t�pl�l�kkeres�s�k hat�konys�g�t is rontja.

Emellett, mivel a kullancsokat a lakott ter�letek z�ldfel�leteire jelent�s mennyis�gben a kuty�k hurcolj�k be, rendk�v�l fontos az � kullancscs�p�ssel szembeni v�delm�k a megfelel� k�sz�tm�nyekkel (pl. spot-on, impregn�lt nyak�rv, aeroszol stb.).

Figyelj�nk a t�netekre!

A kullancsok �ltal terjesztett leggyakoribb betegs�g a Lyme-k�r, amely ellen hum�n v�d�olt�s egyel�re nincs. Legjellegzetesebb t�nete a v�ndorl� b�rp�r, amely �ltal�ban 7-10 napos (de minimum 48 �r�s) lappang�si id� ut�n, a cs�p�s hely�n jelentkezik. Kis kerek folt form�j�ban kezd�dik, majd a sz�li r�szeken terjedve, k�z�pen halv�nyulva, gy�r�t form�l. Helyi f�jdalom, �g� �rz�s, ritk�n viszket�s k�s�rheti, de fell�phet magas l�z, gyenges�g, fejf�j�s, izom- �s iz�leti f�jdalom, esetleg nyirokcsom�-duzzanat, valamint idegrendszeri t�netek is. Antibiotikummal �ltal�ban j�l gy�gy�that�.

Ritk�bban fordul el� a kullancsok okozta v�rusos agyh�rtya-, illetve agyvel�gyullad�s (kullancs encephalitis). A fert�z�s az esetek jelent�s r�sz�ben t�netmentes, kisebb r�sz�ben viszont 7-14 napos lappang�si id�t k�vet�en influenzaszer� t�netek jelentkeznek (l�z, fejf�j�s, izomf�jdalom, rossz k�z�rzet, �tv�gytalans�g, �melyg�s, h�nyinger, h�ny�s stb.). Jellemz�en n�h�ny nap m�lva a panaszok megsz�nnek, �s teljes a gy�gyul�s. Minden �t�dik betegn�l azonban egy m�sodik, l�zzal �s a k�zponti idegrendszer gyullad�s�val (rossz k�z�rzet, magas l�z, er�s fejf�j�s, a nyak merevs�ge, h�ny�s, tudatzavar, izomb�nul�s) j�r� szakasz is k�veti az els�t, a cs�p�s ut�ni 3-4. h�ten. A betegs�g ilyenkor k�rh�zi ell�t�st �s esetenk�nt intenz�v kezel�st ig�nyel. Nemcsak kullancscs�p�ssel, hanem fert�z�tt szarvasmarha/kecske/juh nyers (forralatlan) tej�nek fogyaszt�s�val is meg lehet fert�z�dni. A k�rk�p v�d�olt�ssal megel�zhet�.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!