Ennyi folyt be eddig az illet�kb�l
2013-ban ker�lt bevezet�sre a p�nz�gyi tranzakci�s illet�k, amelyb�l az elm�lt h�rom h�nap adatai alapj�n 38,8 milli�rd folyt be �sszesen. Ez az eg�sz �vre el�ir�nyzott 301 milli�rd forintos bev�tel 12,9%-a. Az id�ar�nyos tervek szerint �prilis v�g�ig 82 milli�rd forintnyi bev�telnek kellett volna teljes�lnie. Az illet�k az elektronikus p�nzforgalmi szolg�ltat�sok sz�les k�re mellett vonatkozik a k�szp�nzfelv�telre �s a postai k�szp�nzbefizet�sre is, viszont nem vonatkozik a bankk�zi piacon zajl� �tutal�sokra �s p�ld�ul a cash pool tranzakci�kra sem.
2013.05.22 15:05�Kev�s a tranzakci�sillet�k-bev�tel, de az NGM nem agg�dik (2.)
Mit mond az MNB?
A k�lts�gvet�sbe befolyt �sszeg legnagyobb r�sz�t a bankok k�zvetlen�l vagy k�zvetve �th�r�tott�k a v�llalkoz�sokra �s a h�ztart�sokra. Az MNB erre vonatkoz� becsl�s�t a "Jelent�s a fizet�si rendszerr�l 2013" c�m� kedden kiadott tanulm�ny�ban publik�lta. A becsl�st a jegybank a 12 legnagyobb p�nzforgalommal rendelkez� kereskedelmi bank 2013 m�rcius�t�l �rv�nyes d�jt�bl�zatai alapj�n k�sz�tette el. Ez alapj�n a h�ztart�sokra 80-90 sz�zal�kban, a v�llalatokra 90-95 sz�zal�kban h�r�tott�k �t az illet�ket. A jegybank felh�vja a figyelmet arra, hogy az elk�sz�tett becsl�s csak egy pillanatk�p az illet�k �th�r�t�s�r�l, amely jelent�sen v�ltozhat a piaci folyamatok hat�s�ra.
Klikk a k�pre!
|
�gy fizeti meg a lakoss�g az illet�ket
A jegybank szerint pozit�v fejlem�ny, hogy a bankok az illet�k lakoss�gi �th�r�t�sa sor�n a kor�bbin�l er�teljesebben terelik az �gyfeleket az elektronikus csatorn�k fel�. A k�szp�nzfelv�teli d�jakat �ltal�ban k�zvetlen�l megemelt�k a tranzakci�s illet�kkel, ezzel szemben az elektronikus tranzakci�kn�l nem teljes k�r�en, de legal�bbis nem k�zvetlen�l h�r�tott�k �t az illet�ket a bankok. Ut�bbiakn�l gyakran kedvezm�nyek megszerz�s�nek szigor�t�s�val t�rt�nt a k�zvetett d�jemel�s. A k�rty�s fizet�sek azonban szinte minden esetben d�jmentesek maradtak, az �j kond�ci�s list�k alapj�n megsz�ntek az �v elej�n bevezetett k�rty�s fizet�sekre vonatkoz� d�jak is. D�jmentes k�szp�nzfelv�teli lehet�s�geket viszont jellemz�en m�r nem biztos�tanak a bankok, sz�muk jelent�sen lecs�kkent.
A k�szp�nzes fizet�sek jelent�s visszaszor�t�s�val egy kor�bbi MNB tanulm�ny szerint �ves szinten k�zel 100 milli�rd forintos �sszeg lenne megtakar�that� �sszt�rsadalmi szinten.
Klikk a k�pre!
|
A v�llalatok val�sz�n�leg kevesebbet fizetnek a becs�ltn�l
A v�llalatokn�l az illet�k tranzakci�nk�nt 6000 forintban val� maxim�l�sa miatt az MNB nem v�r nagy v�ltoz�sokat a c�gek fizet�si gyakorlat�ban. Ugyanakkor elk�pzelhet�, hogy tranzakci�kat vonnak �ssze a d�jfizet�s optimaliz�l�sa c�lj�b�l, illetve a legk�nnyebben mozgathat� devizaforgalom egy r�sze �thelyez�dhet k�lf�ldre. Mivel a v�llalati kond�ci�k egyedi meg�llapod�sokt�l f�ggnek, a kond�ci�s list�t�l gyakran elt�rnek a val�ban felsz�m�tott d�jak, jellemz�en a v�llalat szempontj�b�l kedvez�bb ir�nyban. Ez�rt val�sz�n�leg a list�k alapj�n becs�lt 90-95 sz�zal�kos �th�r�t�si ar�ny alacsonyabb lehet a gyakorlatban.
Kor�bbi elemz�s�nkben r�vil�g�tottunk, hogy a hazai r�szv�nyt�rsas�gi hitelint�zetek jutal�keredm�ny�ben 35%-os emelked�s l�that�, ami m�g�tt megl�t�sunk szerint a tranzakci�s illet�k bevezet�se h�z�dik meg. A bankok ugyanis a tranzakci�s d�jak emel�s�n kereszt�l h�r�tott�k �t a teher j� r�sz�t �gyfeleikre. Gyorsan reag�ltak a tranzakci�s illet�k bevezet�s�re: p�ld�tlan m�rt�kben (+19 milli�rd) n�tt a jutal�keredm�ny�k az els� negyed�vben, ezen bel�l a p�nzforgalmi szolg�ltat�sb�l sz�rmaz� bev�tel�k (+11 milli�rd).
A bankok a deviza-tranzakci�k k�lf�ldre k�lt�z�s�t�l tartanak
Az MNB megkeres�s�re t�bb bank �gy nyilatkozott, hogy egyel�re nincs jele annak, hogy a lakoss�g vagy a v�llalatok jelent�sen megv�ltoztatt�k volna p�nzforgalmi szok�saikat az illet�k bevezet�se miatt. Ugyanakkor a jegybank keddi sajt�t�j�koztat�j�n Kov�cs Levente, a Banksz�vets�g f�titk�ra jelezte, hogy a bankok a devizaforgalom k�lf�ldre k�lt�ztet�s�t tapasztalj�k, mivel a tranzakci�s illet�k miatt sokszoros�ra n�tt a deviza-tranzakci�k d�ja. Err�l jelenleg m�g nem �llnak rendelkez�sre adatok az MNB-n�l. Viszont �rdemes megvizsg�lni, hogy l�tszik-e a rendelkez�sre �ll� adatokon a tranzakci�s illet�k bevezet�s�nek hat�sa.
Volt-e hat�sa az illet�knek a tranzakci�s forgalomra?
Az MNB �ltal �zemeltetett VIBER p�nzforgalmi rendszerben a tranzakci�k t�bbs�ge ut�n nem kell tranzakci�s illet�ket fizetnie a bankoknak, csak az �gyf�ltranzakci�kra vonatkozik a sarc. Ebben a rendszerben jellemz�en bankok, nagyv�llalatok, int�zm�nyi befektet�k v�geznek tranzakci�kat, ez�rt �tlagosan j�val nagyobb �rt�k�, de kevesebb �tutal�s t�rt�nik benne, mint a BKR rendszerben. A BKR-ben ker�lnek elsz�mol�sra a lakoss�gi, �s t�lnyom� r�szt a v�llalati tranzakci�k, az ebben elsz�molt fizet�sek illet�kk�telesek.
Az illet�kk�teles fizet�sek teh�t a BKR forgalm�b�l �s a VIBER �gyf�ltranzakci�s forgalm�b�l �llnak els�sorban. A tranzakci�s illet�k bevezet�s�nek hat�sa egyel�re nem igaz�n l�tszik az adatokban, hiszen az egy �vvel kor�bbi adathoz k�pest m�g n�veked�s is l�that� a tranzakci�k �ssz�rt�k�ben.
Tavaly ny�ron a BKR �t�llt a 4 �r�n bel�li �tutal�sra. A napk�zbeni el�rhet�s�g miatt jelent�s forgalom helyez�d�tt �t a VIBER-t�l a BKR rendszer�be. Ut�bbi ugyanis olcs�bbnak sz�m�t, de nem a tranzakci�s illet�k szempontj�b�l, az ugyanis f�ggetlen att�l, hogy melyik rendszerben sz�molj�k el az adott tranzakci�t. A BKR-ben a 100 milli� forint feletti tranzakci�k sz�ma 60-70 sz�zal�kkal n�vekedett az MNB k�zl�se szerint, m�g a VIBER �gyf�ltranzakci�k sz�ma ezzel p�rhuzamosan jelent�sen cs�kkent. Ugyanakkor, ahogyan azt a bankok is jelezt�k, a deviza-tranzakci�k is r�sz�t k�pezhetik ennek a cs�kken�snek, deviza-forint bont�sban azonban nem �ll rendelkez�sre egyel�re adat.
A tranzakci�k �rt�k�nek el�z� �vhez viszony�tott v�ltoz�s�t vizsg�lva jobban l�tszik, hogy tavaly j�lius ut�n jelent�s forgalomn�veked�s volt tapasztalhat� a BKR-ben, a VIBER-ben viszont cs�kken�s figyelhet� meg. �sszess�g�ben viszont n�tt a tranzakci�k �rt�ke az els� h�rom h�napban is, mivel a VIBER-en bel�li �gyf�ltranzakci�k ar�nya kisebb.
Az MNB tanulm�ny�ban kiemeli, hogy a tranzakci�s illet�k hat�sait hosszabb id�t�von �rdemes vizsg�lni. Az adatok egyel�re ugyanis meglep� m�don azt mutatj�k, hogy a tranzakci�k sz�ma 2013 els� negyed�vben is n�tt mindk�t rendszerben, ami nem t�masztja al�, hogy a c�gek �sszevont�k volna a tranzakci�ikat, hogy ezzel az illet�k fels� korl�tj�t kihaszn�lva k�lts�gel�nyt �lvezhessenek, vagy hogy a deviza-tranzakci�k k�lf�ldre helyez�dtek volna �t. Viszont a b�v�l�s �tem�t tekintve hatalmas megtorpan�s l�tszik a tranzakci�k sz�m�ban, amiben elk�pzelhet�, hogy a tranzakci�s illet�k bevezet�se is szerepet j�tszott. A tranzakci�k sz�m�t tekintve a VIBER-en havonta 30-40 ezer fizet�s bonyol�dik, ezzel szemben a BKR-ben 20 milli� k�r�l alakul ez a sz�m, teh�t a v�ltoz�st is ennek f�ny�ben kell figyelembe venni.