Portfolio.hu: Hogyan foglaln� �ssze a Citi �j IT-rendszer�nek bevezet�s�t c�lz� projektj�t? Mi�rt �ppen Magyarorsz�got v�lasztotta a bank a rendszer bevezet�s�nek els� sz�nhely��l?

Jon Wiggins: Az �j lakoss�gi IT-rendszer bevezet�s�re ir�nyul� projekt t�bb mint k�t �vig zajlott, a rendszert �prilis 14-�n �les�tett�k. A Citi �gy d�nt�tt, hogy Magyarorsz�g legyen az els� orsz�g a vil�gon, ahol a h�tt�rfolyamatokat biztos�t� �j banki oper�ci�s rendszert, valamint a k�zvetlen �gyf�lkiszolg�l�st biztos�t� digit�lis rendszert (Citibank Online platform) egyszerre vezetj�k be. V�lem�nyem szerint az itt dolgoz� koll�g�ink szaktud�s�nak k�sz�nhetj�k azt, hogy minket v�lasztottak ki els�nek, valamint annak, hogy stabilan �s eredm�nyesen m�k�d�, 27 �ves magyarorsz�gi tapasztalattal rendelkez� tagjai vagyunk a Citi-h�l�zatnak. Ez egy �ri�si projekt volt, amely sor�n mintegy 30 k�l�nb�z� nemzetis�g� Citi szakember dolgozott egy�tt Szingap�rban, Londonban, Budapesten, New Yorkban �s m�s v�rosokban. A fejleszt�sek, szigor� tesztel�sek eredm�nyek�nt gyakorlatilag kicser�lt�k a r�gi lakoss�gi oper�ci�s rendszer�nket a Citi �j glob�lis platformj�ra. Mivel az itteni tapasztalatok alapj�n a vil�g t�bbi Citi-orsz�g�ban is bevezetik ezt a rendszert, az is fontos volt, hogy teljes k�r� lakoss�gi term�k- �s szolg�ltat�s-palett�val rendelkez�nk. A tervez�s sor�n arra is figyelt�nk, hogy a lakoss�gi strat�gi�nk egyik kulcselem�hez, a digitaliz�ci�hoz is j�l igazodjon ez a fejleszt�s. Egyre t�bben haszn�lnak okostelefonokat, t�blag�peket, az �j internetes banki rendszer�nk a kor�bbin�l sokkal jobban tudja kiszolg�lni az ilyen eszk�z�ket haszn�l� �gyfeleinket. Ugyanakkor az el�z� online rendszer�nkben el�rhet� mintegy 50 funkci�nk t�bb mint 150-re b�v�lt, vagyis digit�lis kapacit�sunk megh�romszoroz�dott.

P.: Mit gondol a magyarorsz�gi mobilbanki alkalmaz�sok haszn�latr�l? Hogyan fogja ez az �j platform befoly�solni az �gyfelek bankol�si szok�sait, �s milyen �j funkci�k �rhet�k el rajta?

J. W.: Alig k�t h�napja m�k�dik a platform, �s m�ris megk�tszerez�d�tt a mobilbanki szolg�ltat�s haszn�lata. Ami az �j funkci�kat illeti, a bet�ti �s hitelk�rty�ikat m�r online is tudj�k aktiv�lni az �gyfelek, a PIN-k�djukat is meg tudj�k v�ltoztatni, �s a mobilsz�m-felismer� CitiPhone telefonos �gyf�lszolg�latunk szem�lyre szabott men�vel tudja kiszolg�lni az �gyfeleket. Befektet�si term�keket - t�bbek k�z�tt befektet�si alapok jegyeit vagy v�laszthat� devizap�rhoz k�t�tt pr�mium megtakar�t�st - tudnak online v�s�rolni. A k�zz�tett deviza�rfolyamaink 15 m�sodpercenk�nt k�vetik a piaci mozg�sokat. N�h�ny h�ten bel�l tervezz�k az online br�kerszolg�ltat�s bevezet�s�t, sz�val t�bb fronton is b�v�l a szolg�ltat�sunk. �gy gondolom, hogy mind a Citin�l, mind a t�bbi bankn�l eddig is tapasztalhat� volt az �gyfelek mobilbanki szolg�ltat�sok ir�nti �rdekl�d�se. A Citi �s a hozz�nk hasonl� v�llalatok egyre t�bbet inveszt�lnak a legmodernebb technol�gi�kon alapul� oper�ci�s rendszerekbe, kulcsfontoss�g� n�veked�si ter�letk�nt tekint�nk ezekre. A mobilbanki haszn�lat jelent�s b�v�l�s�re sz�m�tunk a k�vetkez� 3-5 �vben.

P.: Azt mondta, k�t h�nap alatt megdupl�z�dott a mobilbanki haszn�lat. Mire sz�m�t a k�vetkez� 5-10 �vben az �gyfelek bankol�si szok�sait illet�en?

J. W.: H�rom glob�lis trendet tapasztalunk, az egyik ezek k�z�l a globaliz�ci�. A kereskedelem �s a p�nz�raml�s, amely hagyom�nyosan a fejlett orsz�gok k�z�tt illetve a fejl�d� orsz�gokb�l a fejlett piacok ir�ny�ba zajlott, m�ra m�r az eg�sz vil�got minden ir�nyban �tszel� tev�kenys�gg� alakult �t, ahol a tranzakci�k �s interakci�k digit�lis csatorn�kon t�rt�nnek. Az internetes k�lt�sek n�veked�s�t tapasztaljuk, az internet �s a mobilbanki trend is felfel� �vel, a verseny pedig tov�bb fokoz�dik a ter�leten. Azt hiszem mintegy 600 ezer okostelefon van Magyarorsz�gon haszn�latban, �s figyelembe v�ve a v�ltoz�sok gyors �tem�t, a k�vetkez� �t �vben ez a sz�m ak�r 5-6 szoros�ra is n�vekedhet. �gy gondolom, hogy az �gyfelek sokkal t�bbet fogj�k haszn�lni a mobilbanki �s online szolg�ltat�sokat. Ezzel egy�tt mindig lesz helye a fi�koknak is, a szem�lyes kapcsolattart�s a j�v�ben is egyik alappill�re lesz a banki szolg�ltat�soknak, azonban a mobilbank �s online bank egy vil�gos n�veked�si ter�let, nemcsak a Citi, hanem az eg�sz banki ipar�g sz�m�ra. A m�sodik glob�lis trend az urbaniz�ci�. Erre j� p�lda K�na, ahol null�r�l emelnek fel v�rosokat, vagy �ppen tov�bbfejlesztik �ket, mint p�ld�ul Sanghajt. A v�rosok �ri�siv� v�lnak. Ez�rt, a Citi strat�gi�j�nak egyik f� eleme, hogy a vil�gszerte kijel�lt 150 nagyv�rosra koncentr�lja figyelm�t, amelyek k�z�tt Budapest is helyet kapott. M�g Magyarorsz�gon bel�l is azt l�tjuk, hogy az urbaniz�ci� Budapest ir�ny�ba zajlik, ami k�l�n�sen a n�veked�st �s a f�v�rosban termelt GDP-t illeti. A harmadik trend a digitaliz�ci�, ahol az infrastrukt�ra, illetve az oper�ci�s rendszerek fejleszt�se domin�l, amely sor�n az �gyfelek egyre t�bb mindent tudnak �nkiszolg�l� m�don elint�zni. Ez a folyamat minden bizonnyal hat�ssal lesz bankol�si szok�saikra.

P.: Rendelkezik szem�lyes p�nz�gyek menedzsel�s�t seg�t� (Personal Finance Management - PFM) funkci�val is az �j rendszer?

J. W.: Szem�lyi k�lcs�n ig�nyl�sekor az �gyf�l az online kalkul�tor seg�ts�g�vel felt�rk�pezheti, hogy a kiad�sai, megl�v� k�lcs�nt�rleszt�sei f�ggv�ny�ben milyen �sszeg� k�lcs�nt vehet fel, milyen futamid�vel. Azt hiszem, hogy a szem�lyes p�nz�gyek tervez�se �s nyomon k�vet�se egyre ink�bb fontos szerepet kap, integr�lt r�sz�v� v�lik a banki kapcsolattart�snak. Mi is egyre t�bb ilyen c�lt szolg�l� funkci�t tervez�nk bevezetni. M�g nem �rt�nk a v�g�re a munk�nak, sokat tehet�nk m�g e t�ren, �s vannak is terveink.

P.: Az Egyes�lt �llamokban �s �zsi�ban t�bb, �gynevezett okosfi�kot nyitott a Citi, m�r Magyarorsz�gon is el�rhet� egy ilyen fi�k. Hogyan m�k�dnek ezek a fi�kok, �s terveznek-e t�bb ehhez hasonl�t nyitni Magyarorsz�gon?

J. W.: Egy �j Citigold Center fi�kot nyitottunk tavaly �sszel a MOM Parkban. Ebben egy olyan digit�lis falat �p�tett�nk ki, amelyen az �gyfelek r�szletesen t�j�koz�dhatnak a term�kekr�l �s szolg�ltat�sokr�l. Ugyanebben a bankfi�kban kilenc Citigold szem�lyi bank�r is az �gyfelek rendelkez�s�re �ll, mivel azt szeretn�nk el�rni, hogy az �gyf�l d�nthesse el, hogy szem�lyes tan�csad� vagy digit�lis eszk�z seg�ts�g�t veszi ig�nybe banki �gyint�z�se sor�n. Szerte a vil�gban, p�ld�ul Hong Kongban, Manil�ban, New Yorkban rendelkez�nk ilyen okosfi�kokkal, ami j�l reprezent�lja, hogy a Citi mit gondol az �gyf�lig�nyekr�l �s hogyan igazodik azokhoz.

P.: Egy amerikai kutat�int�zet a k�zelm�ltban egy olyan felm�r�st tett k�zz�, miszerint az USA-ban a banki fi�kh�l�zat 30-40%-al fog zsugorodni a k�vetkez� �vtizedben. Mit gondol, ez a trend lesz jellemz� ebben a r�gi�ban is?

J. W.: Azt hiszem, hogy a bankoknak mindaddig lesznek fi�kjaik, am�g az �gyfelek ezt ig�nylik. Ha azt k�rdezi, hogy kevesebb fi�k lesz-e, m�sk�nt fognak-e kin�zni vagy m�s m�don fognak-e m�k�dni, akkor a v�laszom az, hogy val�sz�n�leg igen, mert a vil�g v�ltozik. A Citi szempontj�b�l fontos, hogy optimaliz�ljuk fi�kh�l�zatunkat, �s hozz�igaz�tsuk a globaliz�ci�s, az urbaniz�ci�s �s a digitaliz�ci�s trendekhez. Magyarorsz�gon optimaliz�lt fi�kh�l�zattal rendelkez�nk, ahol a fi�kok 50%-a Budapesten, 50%-a pedig orsz�gszerte vid�ki nagyv�rosokban tal�lhat�.

P.: A Denizbank T�r�korsz�gban nemr�g ind�totta el Facebook oldal�t, amellyel nagyon j� eredm�nyeket �rtek el. 150 ezer k�vet�j�k van �s 3 milli�an kattintottak bannerjeikre. Mit gondol a bankok jelenl�t�r�l a k�z�ss�gi m�di�ban? K�szen �llnak a bankok arra, hogy a k�z�ss�gi m�di�t tranzakci�kra, kommunik�ci�ra vagy marketingre haszn�lj�k? Vagy azt gondolja, hogy t�l sok a kock�zat e t�ren?

J. W.: A k�z�ss�gi m�di�t nagyon fontosnak tartom. A Facebook, az Instagram, a Twitter vil�g�ban �l�nk, �gy nem lehet figyelmen k�v�l hagyni a k�z�ss�gi m�di�t �s nem is lenne hely�nval�. Nek�nk is van saj�t Facebook oldalunk Magyarorsz�gon, amit az �gyfeleinkkel val� kommunik�ci� egyik csatorn�jak�nt haszn�lunk. Azt tapasztaljuk, hogy ez tetszik az �gyfeleinknek. Amint a c�gek �s bankok, bele�rtve a Citit is, magabiztosabb� v�lnak az �n �ltal is eml�tett kock�zatok kezel�s�t illet�en, �s optimaliz�lni tudj�k a k�z�ss�gi m�dia haszn�lat�t, �gy egyre szofisztik�ltabb megold�sok sz�letnek majd. �gy gondolom, hogy a t�r�korsz�gi Denizbank kiv�l� p�lda erre.

P.: Az Egyes�lt �llamokkal �s egy�b fejlett orsz�gokkal ellent�tben, Magyarorsz�gon nem, vagy alig tal�lkozunk k�szp�nz-visszat�r�t�ssel (cash-back). Mi ennek az oka? V�rhat� v�ltoz�s ezen a t�ren a j�v�ben?

J. W.: A 2011 m�jus�ban bevezetett Citi Life hitelk�rty�nkkal t�rt�n� v�s�rl�sok ut�n Citi forintokat t�r�t�nk vissza. Id�n �prilisban �nnepelt�k az 50 ezredik k�rtyabirtokos �gyfel�nket. A h�s�gprogramban eddig �sszesen gy�jt�tt Citi forintok �sszege meghaladta a 650 milli� forintot, amib�l t�bb mint 280 milli�t tesznek ki az �lelmiszerv�s�rl�sok ut�n j�r� visszat�r�t�sek. Ha ebb�l az �sszegb�l bagetteket v�s�roln�nk �s egym�s ut�n helyezn�nk �ket, akkor a Budapest-Pr�ga �tvonalat lefedn�k. Mi a hazai piacon az �sszes hitelk�rtya k�lt�sek 29%-�t kitev�, a hitelk�rtya egyenlegeket tekintve 21%-os r�szesed�st tudhatunk magunk�nak, 225 ezer forgalomban l�v� plasztikkal. T�bb mint 20 partner�nk van, akiknek az �zleth�l�zat�ban fel tudj�k haszn�lni h�s�gpontokat. Az �gyfeleink l�that�an kedvelik ezt a term�ket, haszn�lj�k a k�rty�ikat, ez�rt ehhez hasonl� term�keket igyeksz�nk hozni a magyar piacra.