�gy v�gezn� ki a k�szp�nzt az MNBForrás: portfolio.hu
Utolsó módosítás: 2013-06-17 10:04:59 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/8160
Címkék: Bihari h�rek, inform�ci�s technol�gia, mnb, v�llalatok
Radik�lisan korl�toz�, szigor�an el��r� �s kedvezm�nyekkel �szt�nz� javaslatokkal is el��llt az MNB az idei fizet�si rendszerr�l sz�l� jelent�s�ben, hogy min�l t�bben �s min�l t�bbsz�r haszn�ljanak elektronikus fizet�si m�dokat a k�szp�nz helyett. A jegybank �vek �ta k�zd ez�rt a c�l�rt, mivel optim�lis esetben becsl�seik szerint �vente t�bb mint 100 milli�rd forint lenne megtakar�that� a k�szp�nzmentes�t�ssel. Az MNB szerint a k�szp�nzes fizet�sekre fels� hat�rt kellene meghat�rozni, a k�rtyaelfogad�st k�telez�v� kellene tenni, a bankk�zi jutal�kot m�r 2014 elej�t�l korl�tozni kellene. A s�rga csekk is f�ellens�g, az elektronikus sz�mlafizet�st lehet�v� t�v� rendszerek seg�thetnek a legy�z�s�ben.

Az ir�ny j�, de van m�g helye a b�v�l�snek

Magyarorsz�gon a k�szp�nzhaszn�lat tov�bbra is nagy n�pszer�s�gnek �rvend mind lakoss�gi, mind v�llalati k�rben, a kiskereskedelemi fizet�sek pedig k�l�n�sen nagy sz�zal�kban zajlanak k�szp�nzzel. A k�szp�nzhaszn�lat visszaszor�t�sa t�rsadalmi �rdek, a jegybank �vek �ta foglalkozik ezzel a probl�m�val. Egy 2012-ben kiadott tanulm�nyban az MNB arra h�vta fel a figyelmet, hogy ha a fejlett nyugat-eur�pai, skandin�v orsz�gokhoz hasonl� ar�nyban t�rt�nn�nek a fizet�sek elektronikus �ton Magyarorsz�gon, azzal �sszt�rsadalmi szinten �vente 100 milli�rd forintos k�lts�gmegtakar�t�s lenne el�rhet�. Az elektronikus fizet�sek j�val k�nnyebben ellen�rizhet�k, jobban dokument�ltak, mint a k�szp�nzes fizet�si forgalom, ez�rt a k�szp�nzhaszn�lat visszaszor�t�sa a feketegazdas�g feh�r�t�s�t is t�mogatja.

 

gy vgezn ki a kszpnzt az MNB
Klikk a k�pre!

 

 

A n�meteknek is dr�ga mulats�g a k�szp�nz
N�met egyetemi kutat�k tanulm�nya szerint a n�met �llampolg�rok �tlagosan �vente fejenk�nt 150 eur�t k�ltenek a k�szp�nzes fizet�si rendszer fenntart�s�ra. Ez a k�lts�g a k�szp�nz teljes k�rforg�s�nak �sszes elem�t tartalmazza, �gy p�ld�ul a k�szp�nz kezel�si k�lts�g�t, a nem realiz�lt kamatokat �s a biztons�gi kock�zatokat. Az �vente 12,5 milli�rd eur�ra tehet� k�lts�g legnagyobb r�sz�t (6,7 milli�rd eur�t) a keresked�k �llj�k, a bankok 4,5 milli�rd eur�t, a fogyaszt�k 1,3 milli�rd eur�t fizetnek a k�szp�nzhaszn�lat�rt. Ek�zben a k�rty�s fizet�sek �ves k�lts�g�t 1,4 milli�rd eur�ra becs�lt�k a kutat�k.



A k�szp�nzhaszn�lat cs�kkent�se leghat�konyabban a bankk�rty�s fizet�si infrastrukt�ra fejleszt�s�vel, a k�rty�s fizet�sekre �szt�nz� l�p�sekkel lehets�ges. Az egy�b elektronikus fizet�si alternat�v�k, p�ld�ul a mobilfizet�sek m�g nem sz�m�tanak el�gg� elterjedt fizet�si m�dszernek ahhoz, hogy val�di versenyt�rsat jelentsenek a k�szp�nznek. Az ut�bbi id�szakban a POS-termin�lok sz�ma �vr�l-�vre jelent�sen n�tt, tavaly t�bb mint 83,5 ezer termin�l m�k�d�tt keresked�kn�l.

gy vgezn ki a kszpnzt az MNB


Ek�zben k�rty�s v�s�rl�si tranzakci�k sz�ma 13,1 sz�zal�kkal 245 milli�ra n�tt egy �v alatt. A k�rty�s v�s�rl�sok �ssz�rt�ke pedig 11,9 sz�zal�kkal 1752 milli�rd forintra emelkedett 2012-re. Mindezek ellen�re tov�bbi jelent�s b�v�l�sre van m�g lehet�s�g a ter�leten, hiszen 2012-ben �sszesen 6049 milli�rd forint k�szp�nzt vettek fel a k�rtyatulajdonosok.

gy vgezn ki a kszpnzt az MNB

 

gy vgezn ki a kszpnzt az MNB


Hogyan fejl�dhet tov�bb a k�rtyapiac?

Annak �rdek�ben, hogy a k�rty�s fizet�sek ar�nya tov�bb n�j�n, az MNB az elfogad�helyek sz�m�nak n�vel�s�t t�zte ki els�dleges c�lul. Ennek legf�bb indoka az, hogy nemzetk�zi �sszehasonl�t�sban a magyar bankk�rtya-infrastrukt�ra ebb�l a szempontb�l sz�m�t a legink�bb alulfejlettnek. Az EU-�tlaghoz k�pest az egy f�re jut� bankk�rty�k sz�m�ban sem �ll f�nyesen Magyarorsz�g (az �tlag valamivel t�bb mint 60 sz�zal�ka a hazai ar�ny), de ez az ar�ny m�g mindig kev�sb� marad el az uni�s �tlagt�l, mint a POS-termin�lok elterjedts�ge (amely az �tlag kevesebb mint 50 sz�zal�k�t �ri el).

gy vgezn ki a kszpnzt az MNB


Emellett az infrastrukt�ra ki�p�tetts�g�hez k�pest az egy f�re jut� k�rty�s v�s�rl�sok sz�ma m�g ink�bb elmarad az uni�s �tlagt�l, annak csup�n alig t�bb mint 30 sz�zal�k�ra tehet�. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a k�rtyahaszn�lati kult�ra az infrastrukt�ra fejletts�g�n�l is l�nyegesen alacsonyabb sz�nvonal�, mint �ltal�ban Eur�p�ban.

�llami szerepv�llal�sra lehet sz�ks�g

A MasterCard az MNB k�r�s�re kor�bban 1 milli� eur�t aj�nlott fel koncentr�lt piacfejleszt�si c�lra. Ezt az �sszeget Fej�r megy�ben haszn�lj�k fel arra, hogy kedvezm�nyesen juthassanak hozz� a keresked�k POS-termin�lokhoz, vagyis a tervezett k�rtyapiaci szab�lyoz�ssal �sszhangban az MNB c�lja az elfogad�i oldal er�s�t�se. A program keret�ben a p�nzforgalmi szolg�ltat�k, vagyis l�nyeg�ben v�ve az elfogad� bankok �s p�nz�gyi v�llalatok ig�nyelhetnek kedvezm�nyt a sikeres POS-telep�t�sek ut�n. A kedvezm�nyt csak akkor kaphatj�k meg, ha a termin�lt olyan keresked�n�l telep�tik, amely addig nem tudott k�rty�t elfogadni. Az �j termin�loknak meg kell felelnie a legmodernebb elv�r�soknak, vagyis t�mogatniuk kell az �rint�smentes fizet�st �s a chippel ell�tott k�rty�kat is. A programr�l r�szletes �rt�kel�st k�sz�t a jegybank t�bbek k�z�tt annak �rdek�ben, hogy a megszerzett tapasztalatokat felhaszn�lhass�k egy nagyobb projekt elind�t�s�hoz.

Fej�r megye kiv�laszt�s�n�l fontos szempont volt, hogy a kiskereskedelmi, telep�l�si �s lakoss�gi, valamint egyes makrogazdas�gi adatok alapj�n ne t�rjen el l�nyegesen az orsz�gos �tlagt�l. Az 1 milli� eur�s �sszeg nem lenne elegend� egy orsz�gos projekt levez�nyl�s�hez a forr�s t�lzott elapr�z�d�sa miatt, azonban az MNB �gy v�li, hogy sz�ks�g lenne egy �tfog�, Magyarorsz�g eg�sz ter�let�n �rv�nyes fejleszt�si program elind�t�s�ra. Egy ilyen programhoz 6-8 milli�rd forintra lenne sz�ks�g, amelynek el�teremt�se a jegybank szerint uni�s �s k�lts�gvet�si forr�sb�l t�rt�nhetne. Kor�bban az uni�s forr�s felhaszn�l�sa az�rt nem t�nt racion�lisnak, mert becsl�sek szerint az adminisztrat�v k�lts�gek magasabbra r�gtak volna, mint az egyes keresked�knek ny�jthat� t�mogat�sok. Ezt a probl�m�t az MNB �gy oldan� meg, hogy a mostani programhoz hasonl�an nem a keresked�k, hanem az elfogad�k ig�nyelhetn�nek t�mogat�st, �gy jelent�sen cs�kkennek az adminisztrat�v k�lts�gek.

Patthelyzet - a szab�lyoz�sr�l mindenki elmondott mindent

Ahogyan arr�l m�r kor�bban r�szletesen �rtunk, a korm�ny a belf�ldi bankk�zi jutal�kok nemzetk�zi d�jakban val� korl�toz�s�t tervezi. Az egyeztet�sek m�g mindig folynak a hat�s�gok �s az �rintett piaci szerepl�k (k�rtyat�rsas�gok, keresked�k, bankok) k�z�tt, l�nyeges el�rel�p�s azonban n�h�ny h�napja nem t�rt�nt az �gyben. Az egym�ssal gyakran �rdekellent�tben �ll� felek kev�s �jabb �rvvel vagy adattal �lltak el� az ut�bbi id�ben, egyfajta patthelyzet alakult ki k�z�tt�k. Az MNB javaslata szerint a tervezett szab�lyoz�st m�r 2014 elej�t�l be kellene vezetni.

2013.04.05 15:40��rdekes tervek sziv�rogtak ki - K�telez� lesz a k�rtyaelfogad�s?
2013.06.04 11:51��ri�si l�p�seket tervez az MNB a bankk�rty�s fizet�sekn�l
2013.03.06 14:27�Megtudtuk: �gy szab�lyozza a korm�ny a bankk�rty�kat
2013.02.21 13:36�D�l a bankk�rtyacsata - S�lyos �rdekek a h�tt�rben

J�het a k�telez� k�rtyaelfogad�s

Az MNB a fentiek mellett tov�bbi szab�lyoz�si beavatkoz�st is sz�ks�gesnek tart a k�szp�nzforgalom visszaszor�t�sa �rdek�ben, ugyanis a feketegazdas�g magas szintje miatt elk�pzelhet�, hogy az �szt�nz�k �nmagukban nem bizonyulnak elegend�nek. A rejtett gazdas�g feh�r�t�s�ban a p�nzt�rg�pek NAV-hoz val� bek�t�se is seg�thet. Ugyanakkor az elektronikus fizet�si m�dok, k�l�n�sen a k�rtyaelfogad�s fokozatos k�telez�v� t�tel�vel jelent�sen cs�kkenhet a k�szp�nzhaszn�lat ar�nya, �gy a feketegazdas�g mozg�stere is.

T�bb eur�pai orsz�gban van m�r p�lda olyan szab�lyoz�sra, amely a k�szp�nzes lakoss�gi fizet�seket egy bizonyos korl�t felett csak elektronikus �ton enged�lyezi. Magyarorsz�gon jelenleg csak a v�llalati k�szp�nzes tranzakci�kra vonatkozik egy 1,5 milli� forintos korl�t, e hat�r�rt�k felett csak elektronikus tranzakci�t ind�thatnak. A fejlett p�nz�gyi kult�r�val �s elektronikus fizet�si infrastrukt�r�val rendelkez� orsz�gokban, mint p�ld�ul Finnorsz�g, nem korl�toz�st, hanem a b�rkifizet�sek min�l sz�lesebb k�r� elektronikus bonyol�t�s�t �rj�k el�.

gy vgezn ki a kszpnzt az MNB


Ahhoz azonban, hogy ezek a szab�lyoz�sok ne �rints�k h�tr�nyosan a banksz�ml�val nem rendelkez�ket, el�sz�r a k�zel 0 forintos alapsz�ml�k biztos�t�sa lenne c�lszer�. Az err�l sz�l� uni�s ir�nyelv tervezete nemr�g ker�lt nyilv�noss�gra.

2013.05.08 16:04�J�n az uni�s ir�nyelv: a legszeg�nyebbek is bankolhatnak

A s�rga csekk is "f�ellens�g" a harcban

A rendszeres fizet�sek (jellemz�en k�z�zemi sz�ml�k kiegyenl�t�se) az elm�lt egy �vben is nagy ar�nyban s�rga csekkel, vagyis k�szp�nz-�tutal�si megb�z�ssal bonyol�dtak. Az ilyen t�pus� fizet�sek sz�ma ugyan 4,8 sz�zal�kkal, �ssz�rt�ke pedig 3,9 sz�zal�kkal cs�kkent, de ahogyan az al�bbi grafikonokon l�that�, �gy is t�lnyom� t�bbs�gben ezt a fizet�si m�dot v�lasztj�k a lakosok a rendszeres fizet�sekn�l. Gyakran elhangz� �rv a s�rga csekk mellett, hogy ezekkel a csoportos beszed�si megb�z�ssal ellent�tben k�nnyen el lehet halasztani a sz�ml�k befizet�s�t, ha m�gis azonnal felhaszn�lhat� p�nzre van sz�ks�ge az �gyf�lnek.

gy vgezn ki a kszpnzt az MNB

 

gy vgezn ki a kszpnzt az MNB


A jegybank nem �rt egyet azzal a szab�lyoz�ssal, amely tavaly l�pett hat�lyba, �s megtiltja a k�zm�szolg�ltat�knak �s telekommunik�ci�s c�geknek, hogy pluszd�jat sz�m�tsanak fel az �gyfeleknek az�rt, mert s�rga csekkel fizetnek. Az MNB szerint ez fogyaszt�v�delmi szempontb�l is agg�lyokat vet fel, mivel a szolg�ltat�nak is olcs�bb elektronikus fizet�si m�dot haszn�l� �gyfelek nem profit�lhatnak ebb�l. N�z�pontjukb�l ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a s�rga csekkes fizet�sek k�lts�g�t nekik is viselni�k kell.

Az elektronikus sz�mlafizet�st lehet�v� tev� rendszerek k�z�tti �tj�rhat�s�g biztos�t�sa is seg�thet a s�rga csekkes fizet�sek visszaszor�t�s�ban - v�li az MNB. Ezeknek a szolg�ltat�soknak a legnagyobb el�nye a csoportos beszed�ssel szemben az, hogy a s�rga csekkhez hasonl�an az �gyf�lre b�zz�k, hogy mikor egyenl�ti ki a sz�ml�t.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!