Az ezres nagys�grendet k�zel�theti a jelenleg foly� bankellenes devizahiteles perek sz�ma, abb�l kiindulva, hogy csak az OTP-vel szemben t�bb mint 300 �gy hever a b�r�s�gokon. S�t ha az OTP Csoporthoz tartoz�, az aut�finansz�roz�ssal foglalkoz� Merkantil Bankot is idesz�m�tjuk, akkor az 500-at s�rolja a legnagyobb hazai bankcsoportot b�r�s�gon t�mad�k sz�ma -�ismertett�k a bank vezet�i egy sz�k k�r� h�tt�rbesz�lget�sen.

A pert ind�t�k mindegyike devizahiteles, aki a t�rleszt� r�szlet megugr�sa miatt �tverve �rzi mag�t. Bizonyos esetekben r�szben jogosan, ha �gy �rzi, hogy nem kapta meg a kell� t�j�koztat�st a kock�zatokr�l, j�llehet a hitelfelv�telkor mindenki al��rta, hogy �rti �s v�llalja az �rfolyamkock�zatot. Az eur� �rfolyama plusz/m�nusz 15 sz�zal�kkal is elt�rhet a foly�s�t�skori �rfolyamt�l, a sv�jci frank kurzusa pedig b�rmilyen sz�les s�vban ingadozhat, ami a forintban kifejezett t�rleszt�r�szletet is jelent�sen megemelheti - tartalm�ban ez volt a l�nyege a bankok �ltal alkalmazott kock�zatfelt�r� nyilatkozatnak, amelyet vagy nem olvastak el al��r�s el�tt a most perleked�k, vagy nem sz�vlelt�k meg az abban foglaltakat.

Az OTP-t �rint� �gyek k�z�l egy�bk�nt m�g csak 15 z�rult joger�s �t�lettel: h�t eset permegsz�ntet�ssel fejez�d�tt be (mert p�ld�ul nem volt kell�en megalapozott a beadv�ny), hatszor az ad�st utas�tott�k el, k�t alkalommal viszont a devizahiteles nyert. Azonban ez a k�t �gy sincs m�g teljesen lez�rva, mivel tov�bbker�lt a K�ri�ra, amely eddig nem hat�rozott. Az egyik csoportos perb�l, amelyet egy pert�rsas�g ind�tott a bank ellen, az�rt nem lett semmi (el sem tudott indulni), mert a pert�rsas�gba t�m�r�l�k nem tudt�k kifizetni, vagy eleve rosszul sz�molt�k ki a befizetend� illet�k �sszeg�t.

Egyel�re teh�t a bankoknak kedvez� joger�s �t�letek vannak t�lnyom� t�bbs�gben, �gy nem �rt megn�zni, hogy hol van es�ly�k a peresked�knek, illetve mi az, amin a legk�nnyebben elcs�szhatnak. Ha ugyanis joger�sen elvesz�tik a pert, akkor a perk�lts�get is r�juk verik, ezzel pedig m�g rosszabb helyzetbe ker�lnek, mint el�tte voltak. (R�ad�sul a P�nz�gyi Szervezetek �llami Fel�gyelete is lev�lben intette �vatoss�gra a K�ri�t.)

1. A devizahitel nem devizahitel

Ezzel nem �rdemes pr�b�lkozni. Az elm�let egyre divatosabb, de aligha lehet bizony�tani. Az ellenkez�j�t viszont el�g k�nny� bel�tni. A bankok k�l�nb�z� forr�sokb�l jutottak eur�hoz vagy sv�jci frankhoz, �s ezt helyezt�k ki devizahitel vagy devizaalap� hitel form�j�ban. (Saj�t devizabet�tjeikb�l, az �ltaluk felvett bankk�zi devizahitelekb�l, a k�lf�ldi le�nyv�llalatukt�l deviz�ban kapott osztal�kb�l, vagy a forintban gy�jt�tt megtakar�t�sok deviz�ra cser�l�s�b�l szereztek kihelyezhet� forr�st.)

A devizaalap� hitel csak annyiban t�r el a val�di devizahitelt�l, hogy a foly�s�t�s el�tt a k�lcs�n �sszeg�t forintra v�ltott�k, hiszen az �gyfeleknek val�j�ban forintra volt sz�ks�g�k, �s a t�rleszt�st is forintban tudt�k k�nyelmesen megtenni. Ett�l m�g a devizaalap� hitelek m�g�tt ugyan�gy devizaforr�sok �llnak, mint a val�di - deviz�ban is ny�jtott �s abban visszafizetend� - hitelek m�g�tt, hiszen, ha nem �gy lenne, akkor nem is tudt�k volna l�nyegesen olcs�bban adni ezeket a bankok a forinthitelekn�l.

Ilyen alapon eddig m�g nem meszeltek el egyetlen bankot sem, a szerz�d�s nem lett emiatt semmis, �s egy�bk�nt a K�ria k�rd�s�re a PSZ�F-nak is ez az egy�rtelm� �ll�sfoglal�sa.

2. A devizahitel hib�s term�k

Ez is sokat hangoztatott �rvel�s, de a b�r�s�gok ilyen somm�s meg�llap�t�sokkal aligha tudnak mit kezdeni. A devizahitelez�s elharap�z�sa val�ban hiba volt, m�g akkor is, ha nagyon sokan ma is a k�lcs�nb�l megszerzett lak�sukban �lnek. T�bb sz�zezer ember fizet�si gondjai�rt t�bb k�r�lm�ny �s t�bb ember felel�ss�ge felvethet� (maguk� az �gyfelek� is), de ilyen megk�zel�t�sb�l biztosan nem mondja ki a b�r�s�g, hogy a devizahitel-szerz�d�s �rv�nytelen vagy semmis.

3. Az �rfolyamr�st m�sk�pp kellett volna sz�m�tani

Az �rfolyamr�s m�r egy olyan r�szletk�rd�s, amelyet jogosan lehet kapirg�lni, ezt mutatja p�ld�ul K�sler �rp�d nyert �gye is. Az �rfolyamr�s a devizaalap� hitel foly�s�t�sakor �s a t�rleszt�skor haszn�lt �rfolyam k�z�tti k�l�nbs�g, amely 2010 november�ig a bank �ltal alkalmazott v�teli �s elad�si �rfolyamon t�rt�nt minden hazai bankn�l. A kett� k�z�tti marzs n�h�ny sz�zal�kpontos is lehetett az egyes bankokban, de 2010 november�t�l a PSZ�F javaslat�ra m�dos�tott�k a hitelint�zeti t�rv�nyt. Az�ta�csak a k�z�p�rfolyamot lehet haszn�lni a t�rleszt�skor, ami ak�r n�h�ny ezer forinttal cs�kkentette az ad�sok havi terheit.

A K�sler-perben a Szegedi �t�l�t�bla azt mondta ki, hogy a banknak ugyanazon az �rfolyamon kellett volna a foly�s�t�st �s a t�rleszt�seket is elsz�molnia, ez�rt �jra kell sz�molni a t�rleszt�seket, �s valahogy rendezni az ad�s �ltali t�lfizet�st. Ez egy�bk�nt m�g nem t�rt�nt meg, mert az eset a K�ri�n�l landolt, az pedig tov�bbk�ldte Luxemburgba, v�gs� �t�let teh�t csak az uni�s b�r�s�g d�nt�se ut�n v�rhat�, tal�n j�v�re.

4. Az �rfolyamr�st fel kellett volna t�ntetni

Az �rfolyamr�ssel kapcsolatos m�sik joger�s, a bankot elmarasztal� (szint�n az OTP-vel szembeni) �t�let arra vonatkozik, hogy hogyan kellett volna ezt az elemet a szerz�d�sben felt�ntetni. Itt egy�bk�nt nem teljesen egys�ges a banki gyakorlat: az OTP p�ld�ul nem t�ntette fel k�l�n sorban a k�lts�gek k�z�tt az �rfolyamr�st (mert szerint�k az nem k�lts�g), viszont a THM mutat� sz�m�t�s�n�l figyelembe vett�k. A F�v�rosi T�rv�nysz�k �gy �t�lte meg, hogy emiatt semmis a szerz�d�s, de a v�gs� sz�t a K�ria mondja ki j�nius 25-�n, a bank ugyanis k�rte az �t�let fel�lvizsg�lat�t.