Az ut�bbi p�r �vben a k�olajt�l l�tv�nyosan elmaradt a g�z �r�nak emelked�se, ami a palaforradalom hat�s�ra jelentkez� k�n�lati t�bbletnek k�sz�nthet�. Ezzel megny�lt a lehet�s�g arra, hogy a k�vetkez� �vtizedekben egy olyan forradalmi v�ltoz�snak legy�nk szemtan�i, amire legut�bb b� 50 �ve volt p�lda utolj�ra. A v�ltoz�st nem csak a g�z b�s�ges k�n�lata �s ezzel olcs� �ra seg�ti, de a szab�lyoz� hat�s�gok is komolyan hajlanak abba az ir�nyba, hogy a k�k f�t�- �s hajt�anyag elterjed�s�t seg�ts�g el�. A forradalom kibontakoz�s�hoz azonban sz�ks�g lesz a technol�giai felt�telek megteremt�s�vel egy�tt n�veked�snek indul� keresletre is.

Mi kell a gyors elterjed�shez?

A k�olajat legnagyobb ar�nyban a sz�ll�t�sban haszn�lj�k, �gy itt �rdemes vizsg�l�dni, milyen t�nyez�k kellenek ahhoz, hogy a k�olaj egyeduralkod� szerep�t megt�rje, majd �tvegye a g�z. N�gy alapvet� t�nyez�t �rdemes megeml�teni, mely alapj�n a g�z megt�rheti a k�olaj alap� term�kek monop�lium�t a sz�ll�t�sban, a k�rd�s csak az, hogy a g�z elterjed�se milyen �temben zajlik majd.

1. Az �jonnan felfedezett g�zk�szletek n�veked�se az olajk�szletek n�veked�si �teme felett van, �gy a g�z egyre k�nnyebben el�rhet� vil�gszerte.

A vil�g g�zk�szletei 1988 �s 2011 k�z�tt 92%-kal n�vekedtek, melynek nagy r�sze az ut�bbi p�r �v (�szak-amerikai) palag�z forradalm�nak �s �j tengeri lel�helyeknek k�sz�nhet�. Ugyanebben az id�szakban a bizony�tott olajk�szletek csak 61%-kal n�ttek.

2. A g�z �s olaj�rak k�z�tti hagyom�nyos kapcsolat megt�rt (k�l�n�sen �szak-Amerik�ban) �s a gazdas�gi �szt�nz�k is abba az ir�nyba mutatnak, hogy a k�lts�ghat�konys�gi megfontol�sok miatt a g�z fel� tol�djanak a fogyaszt�k.

Kor�bban a magas amerikai �s eur�pai g�z �s olaj�rak arra k�sztett�k a kitermel�ket, hogy egyre �jabb technol�gi�kkal, �j mez�ket kezdjenek kitermelni. A palag�z-forradalomnak k�sz�nhet�en az �szak-amerikai g�z �ra a 8-12 doll�r/MMBtu �rs�vb�l a 4-6 doll�r/MMBtu-s szint k�zel�be cs�kkent, ami az 10 �vvel ezel�tti �raknak felel meg, mik�zben az olaj tripl�zott.

3. Els�sorban a felt�rekv� piacokon a korm�nyok a b�s�ges g�zforr�sok miatt limit�lhatj�k a g�z�rakat, ami vonz�bb� teheti a CNG-s �s LPG-s �zemeltet�s� aut�k elterjed�s�t.

A f�t�si k�lts�gek a lakoss�g j�vedelm�nek jelent�s r�sz�t elviszik, �gy a mindenkori korm�nyok a hat�s�gi �rak megszab�s�val szeretik k�zben tartani a g�z �r�t.

4. A k�olajterm�kek haszn�lat�b�l ered� k�rnyezetterhel�s miatt egyre szigorodnak a k�rnyezetv�delmi el��r�sok, ami szint�n a g�z�zem� j�rm�vek elterjed�s�t seg�ti, f�leg a tengeri, a k�z�ti �s a vas�ti �rufuvaroz�sban.

A tengeri k�zleked�sben a fejlett orsz�gok vizein haj�z�k k�nyszer�lhetnek nagyobb ar�nyban a g�zra val� �tt�r�sre, melyet a szab�lyoz� hat�s�gok cs�kken� szennyez�anyag-kibocs�t�sra ir�nyul� l�p�sei magyar�zhatnak. A szigor� fell�p�s oka, hogy ezen orsz�gok tengereire esik a haj�forgalom �ltal kibocs�tott CO2 szennyez�s jelent�s r�sze.

Ezen t�nyez�k egym�st er�s�tve adhatnak lend�letet. Ugyanakkor fontos megeml�teni a nem sz�nhidrog�n alap� meghajt�si m�dok elterjed�s�t (elektromos/hibrid g�pj�rm�vek), ahol szint�n igen gyors a technikai fejl�d�s, �s a benzin valamint g�zolaj t�zel�s� motorok hat�konys�g�nak fejleszt�s�t, melyek lass�thatj�k a k�k f�t�anyag el�ret�r�s�t.