Mivel a bank elemz�i az eur�z�na ad�ss�gv�ls�g�nak folytat�d� enyh�l�s�re sz�m�tanak, ez�rt a frankot c�lz� t�ke�raml�sok elapad�s�ra alapoznak. Megl�t�suk szerint b�r egy�ves t�von az eur�val szemben 10% k�r�li frankgyeng�l�s j�het, de ez v�rhat�an nem lesz gyors, illetve folyamatos, mivel a devizatartal�kokb�l v�rhat�an elad majd a jegybank �s k�zben az ingatlanbubor�k vesz�lye miatt kamatemel�sre is k�nyszer�lhet. A magyarorsz�gi frankhitelesek sz�m�ra az elemz�s kett�s �zenet�: a frank m�rs�kelt gyeng�l�se bizony�ra j�l j�nne sz�mukra (eltekintve a form�l�d� devizahiteles ment�csomagt�l), de az rossz h�r lenne, ha k�z�p t�von m�r val�ban kamatemel�ssel lenn�nek k�nytelenek szemben�zni.
A frankon a sor
A Societe Generale (SocGen) strat�g�inak �rvrendszere j�r�szt abb�l indul ki, hogy mivel a frankot els�sorban a magasabb kock�zati pr�miumok hajtott�k t�l�rt�kelt szintekre, ez�rt ezen pr�miumok m�rs�kl�d�s�vel a franknak is gyeng�lnie kell. A mened�kkeres�s vil�gszerte al�bbhagyott az ut�bbi f�l-egy �vben, ezt igencsak megs�nylette p�ld�ul az arany, vagy a jap�n jen, illetve az amerikai �llamk�tv�ny, de a sv�jci frankn�l nem volt �rdemi, illetve tart�s gyeng�l�s a nulla sz�zal�kos kamattartalom megmarad�sa mellett sem. A bank szak�rt�i eml�keztetnek arra, hogy a kock�zati pr�miumok alakul�s�nak egyik j� jelz�sz�ma a f�bb nyugat-eur�pai orsz�gok 5 �ves CDS-fel�r�b�l k�pzett derivat�v index (iTraxx Sovereign Western Europe), amely m�r k�zel egy �ve 100 b�zispont k�r�li szinten, a kor�bbi cs�csok harmada k�r�l ingadozik, ez pedig a frank le�rt�kel�d�se ir�ny�ba mutat. A jelent�s cs�kken�s tavaly ny�ron azut�n indult, hogy az Eur�pai K�zponti Bank eln�ke meg�g�rte, hogy "b�rmi �ron" hajland�k megv�deni a fizet�si �vezet egys�g�t, m�sr�szt �sszel bejelentette az �j szuver�n k�tv�nyv�s�rl�si programj�nak kereteit (OMT).
Ezek a folyamatok "bezavarhatnak"
A SocGen a kedvez� piaci l�gk�r mellett is eml�keztet arra, hogy a rendszerkock�zatok tov�bbra sem m�ltak el teljesen, hiszen a belpolitikai probl�m�k t�bb perif�ria orsz�gban is jelent�sek (pl. olasz �s spanyol fejlem�nyek), m�sr�szt l�thattunk p�ld�t a ciprusi bankbet�tesek bevon�s�ra is a nemzetk�zi ment�csomag keret�ben. Az al�bbi �bra arra mutat r�, hogy m�g mindig szoros az �sszef�gg�s az olasz �s spanyol 10 �ves �llamk�tv�ny n�met feletti fel�ra �s az EUR/CHF �rfolyam mozg�sa k�z�tt (n�vekv� fel�r, er�s�d� frank). Az mindenesetre kedvez� �rvel�s�k szerint, hogy a perif�ria orsz�gok k�lts�gvet�si �s foly� fizet�si m�rleg hi�nyai �rdemben s�llyedtek az elm�lt �vekben, azaz az egyens�lytalans�gok kiigaz�t�sa egy�rtelm�en halad, mindez pedig v�rakoz�suk szerint 2014-ben m�r a gazdas�gi n�veked�si helyzet "normaliz�l�d�s�hoz" vezet majd.
A SocGen strat�g�inak modellbecsl�se szerint a k�z�p t�v� eur�/frank fair �rfolyam 1,28-n�l, a hosszabb t�v� 1,43-n�l lehet, azaz a jelenlegin�l egy�rtelm�en gyeng�bb frank lenne "indokolt".
10%-os frankgyeng�l�s lehet j�v� ny�rig
A befektet�si bank alapvet�en k�t f�bb �rv miatt sz�m�t arra, hogy a jelenlegi 1,23 k�r�li eur�/frank �rfolyam k�zel�t majd a modell becsl�sek �ltal ad�d� fair �rt�kekhez (konkr�t el�rejelz�s�k szerint az EUR/CHF j�v� �v k�zep�re 1,35-ig mozdul, azaz a frank csaknem 10%-kal �rt�kel�dik le az eur�val szemben). A k�t f� �rv egyike az, hogy v�rakoz�suk szerint az eur�z�na p�nz�gyi rendszere fokozatosan stabiliz�l�dik (p�ld�ul ha lassan is, de halad a bankuni� fel� a k�z�ss�g), �s visszat�r a GDP-n�veked�s id�szaka a fizet�si �vezetben. A m�sik �rv�k pedig az, hogy az amerikai gazdas�g fellend�l�se, illetve az ottani magasabb �llampap�rpiaci hozamk�rnyezet a mened�k eszk�z�ket (kor�bban) c�lz� t�ke�raml�sokat vissza fogja ford�tani a magasabb kamatoz�s� eszk�z�k ir�ny�ba, �gy a frankb�l t�keki�raml�s v�rhat�.
"Harap�fog�ban" a jegybank
A gyeng�l� frankkal kapcsolatos kil�t�s feltehet�en �r�mmel t�lti el a sv�jci jegybankot is, de k�zben a d�nt�si keretrendszer�ben jelent�s kih�v�sok mutatkoznak: egyszerre kellene laz�bb (defl�ci�s kock�zatok miatt), illetve szigor�bb monet�ris politik�t alkalmaznia (ingatlan�rak sz�rnyal�s�val kapcsolatos vesz�lyek), mindezek mellett pedig a hatalmasra duzzad jegybanki tartal�kokkal is kell kezdenie valamit (ld. k�s�bb). A SocGen strat�g�i amellett �rvelnek, hogy a r�szletes infl�ci�s adatok alapj�n egy�rtelm�en l�tszik: Sv�jc import�lja az orsz�gba a defl�ci�t, pontosabban az �rak tendenciaszer� cs�kken�se ir�ny�ba hat� er�k az importterm�keken kereszt�l jelentkeznek. Ek�zben viszont az ingatlanpiaci bubor�k fenn�ll�s�nak vesz�ly�re egyre t�bb jel utal.
A bubor�k f�j�d�s�t seg�ti p�ld�ul az, hogy m�g a megl�v� jelz�log hitelek �tlagkamata 2008 v�g�n �tlagosan 3,45%-os volt, addig a Credit Suisse adatai szerint m�ra 2,25%-ra m�rs�kl�d�tt. Ez egy�b felt�telek v�ltozatlans�ga eset�n a havi t�rleszt�r�szletek egyharmados m�rs�kl�d�s�t jelenti, �s k�zben a hitelad�s azzal is j�l j�rt, hogy az ingatlan�rak meredeken emelkedtek, r�szben a Sv�jcba ir�nyul� emigr�ci� k�vetkezt�ben. Az �remelked�s a csal�di h�zak eset�n a W�est & Partner AG adatai szerint 26%-ot �rt el 2006 �ta, de az olyan nagyobb v�rosokban, mint Z�rich, Genf, vagy Lousanne, a 2006 v�gi �rszint 55% k�r�li emelked�se k�vetkezett be.
A dinamikus �remelked�st a UBS bankh�z �ltal kifejlesztett ingatlan�r bubor�k index is j�l t�kr�zi, amelynek �rt�ke az idei els� negyed�vben 1,17 pont volt, azaz azon 1,0-es �rt�k feletti, amelyet a UBS m�r vesz�lyesnek tart az ingatlanpiac szempontj�b�l. �rdemes egy�bk�nt megjegyezni, hogy a lak�shitelek �llom�nya Sv�jcban a GDP 140%-�t �ri el, azaz ha az ingatlan�rak emelked�se meg�llna, vagy esetleg cs�kken�s kezdene kibontakozni, akkor az a megl�v� hitelekre �s azon kereszt�l az eg�sz gazdas�gra is jelent�s vesz�lyt jelentene. Az 1990-es �vekben m�r volt egy ingatlan�r-�sszeoml�s az alpesi orsz�gban �s erre a jegybank�rok m�g j� r�sze �l�nken eml�kezhet, �gy bizony�ra igyekeznek is elker�lni ennek megism�tl�d�s�t. Erre eddig j�r�szt nem igaz�n hat�sos adminisztrat�v korl�toz� int�zked�sek sz�lettek (pl. szigorod� jelz�loghitelez�si sztenderdek, t�kek�vetelm�nyek), �gy a SocGen strat�g�i szerint a folytat�d� �remelked�s eset�n a sv�jci jegybank egyre nagyobb es�llyel arra k�nyszer�lhet, hogy a kamatemel�s eszk�z�hez ny�l.
Nem lesz gyors gyeng�l�s
A sv�jci frank v�rhat� gyeng�l�s�vel kapcsolatos fenti �rvrendszer mellett a SocGen strat�g�i azt is hangs�lyozz�k az anyagban, hogy az �rfolyammozg�s v�rhat�an nem lesz gyors, szint�n a fentiekben m�r eml�tett k�t t�nyez� miatt. Egyr�szt amiatt, hogy a jegybank a hatalmasra duzzadt devizatartal�kaib�l v�rhat�an igyekszik majd eladni, amikor a frank gyeng�bb szintekre s�llyed (ami franker�s�t� hat�ssal j�r majd), m�sr�szt amiatt, mert a gyeng�bb frank l�tt�n az ingatlanpiaci boom miatt n� az es�lye a kamatemel�snek is (ami szint�n a frank er�s�d�se fel� mutat). Amint az al�bbi �br�n l�tszik: az SNB m�rlegf��sszege 2011 szeptembere �ta l�tez� 1,20-as �rfolyamk�sz�b �ta, a hatalmas eur�v�s�rl�sok nyom�n a GDP 50%-a alattr�l 85% k�r�lig emelkedett, amely egy�bk�nt a legfejlettebb 10 orsz�g jegybankja k�z�tt a legnagyobb GDP-ar�nyos m�rlegf��sszeg-b�v�l�s volt ezen id�szak alatt.
A SocGen strat�g�i arra sz�m�tanak, hogy az SNB 1,30 f�l� emelked� EUR/CHF �rfolyam mellett kezden�k eladni a devizatartal�kot, majd ha az �rfolyam 1,34-1,36 k�r�lig emelkedne, akkor a kamatemel�st is megl�pn� az int�zm�ny az ingatlanpiaci sz�rnyal�s f�kez�se �rdek�ben. A bank egy�bk�nt �ppen az eml�tett �rfolyamtartom�ny k�z�p �rt�k�t jel�lte meg c�l�rk�nt j�v� ny�rra az eur�val szemben, �gyfeleinek pedig azt aj�nlja, hogy a befektet�sre sz�nt �sszeg fel�b�l az eur�val, m�sik fel�b�l pedig a doll�rral szembeni frankgyeng�l�si poz�ci�kat vegyenek fel (long EUR/CHF, illetve long USD/CHF).
