Most p�ld�ul egy olyan lehet�s�g k�rvonalaz�dik, amellyel azok �lhetnek, akiknek sem az eddigi csomagok (pl. v�gt�rleszt�s, �rfolyamg�t), sem a k�sz�l� mag�ncs�d nem j�rhat� �t. A h�rek szerint forintos�t�ssal j�r� devizahiteles ment�csomagra es�lyes hitelszerz�d�sek sz�ma ma k�zel 340 ezer lehet, pap�ron mintegy 150 ezer lak�sc�l� k�z�l�k. �gy t�nik, az �gyfelek egy j�l meghat�rozott csoportj�t veszi majd c�lba a csomag, �s nem egy mindent els�pr� lavina k�sz�l�dik. Egy viszonylag sz�k k�rt �rint�, de�v�gt�rleszt�sszer� megold�s lehet�s�ge azonban m�g nem m�lt el. A korm�ny�sajt��rtes�l�sek szerint ma t�rgyal minderr�l, a v�gs� d�nt�ssel viszont megv�rhatja a bankok k�t h�ten bel�l elk�sz�l� javaslat�t.

Cikk�nkben els�sorban arra �sszpontos�tunk, kik is azok, akiket a korm�ny meg akar menteni. Az int�zked�sek konkr�t tartalma mellett ez fogja ugyanis meghat�rozni a ment�csomag m�ret�t �s p�nz�gyi hat�sait. Mivel �rdemi inform�ci�k egyel�re nem a ment�csomagot el�k�sz�t� banksz�vets�g, hanem a korm�ny r�sz�r�l hangzottak el, a korm�nyzati k�pvisel�k nyilatkozatait vehetj�k alapul. A v�gs� d�nt�st �gyis �k fogj�k meghozni.

Kiket fognak "megmenteni"?

Az al�bbi t�bl�zat azt mutatja, h�nyan sorolhat�k a hitelesek legk�l�nf�l�bb csoportjaiba az MNB adatai szerint. Devizaalap� jelz�loghitelb�l e szerint a statisztika szerint m�rcius v�g�n 510 ezervolt, ebb�l 226 ezer lak�sc�l�, 284 ezer pedig szabad felhaszn�l�s� jelz�loghitel. A devizaalap� jelz�loghitelek darabsz�m alapj�n mind�ssze 9,2%-os ar�nyt k�pviselnek a lakoss�gi hitelszerz�d�sekb�l. Ha viszont a hitelek fenn�ll� �sszeg�t (t�ketartoz�s�t) n�zz�k, akkor l�thatjuk, hogy lak�sc�l� jelz�loghitelb�l 1933 milli�rd, szabad felhaszn�l�s�b�l pedig 1799 milli�rd forint volt m�rcius v�g�n, �gy egy�ttes ar�nyuk 54,2% volt a lakoss�g teljes hiteltartoz�s�b�l. Amennyiben teh�t egy olyan ment�csomagot fogadna el a korm�ny, amely az �sszes devizaalap� jelz�loghitelt �rinten�, akkor az a hitelszerz�d�sek mind�ssze 9,2%-�t, de a lakoss�g hiteltartoz�s�nak 54,2%-�t �rinten�.

Nem �k a legink�bb r�szorultak: jelenleg a 90 napon t�li k�sedelemben l�v� hitelek ar�nya (a t�bl�zatban NPL-r�ta) nem a deviza jelz�loghitelek eset�ben a legnagyobb: a lak�sc�l�akn�l 15,9%, a szabad felhaszn�l�s�akn�l 25,1%, amin�l magasabb p�ld�ul a k�sedelmek ar�nya a szabad felhaszn�l�s� forint jelz�loghitelek eset�ben. �sszeg (vagyis a probl�ma abszol�t nagys�ga) alapj�n azonban k�ts�gtelen�l ez a k�t devizahiteles csoport jelenti a legnagyobb probl�m�s t�mb�t.

Hogy �ket, vagyis a devizaalap� jelz�loghitellel rendelkez� �gyfeleket szeretn� "megmenteni" (a hitel�ket forintos�tani) a korm�ny, arra a kor�bbi ment�csomagokkal ellent�tben most nem vehet�nk m�rget. Igaz, m�r a nekik sz�l� kedvezm�nyes v�gt�rleszt�s (2011 szeptember�t�l 2012 febru�rj�ig) �s az �rfolyamg�t konstrukci� (2012 �prilisa �ta) sor�n is kiz�rtak bizonyos sz�k �gyf�lcsoportokat k�z�l�k is a lehet�s�gb�l, de a d�nt� t�bbs�g az�rt �lhet(ett) ezekkel. A v�gt�rleszt�s sor�n azokat z�rt�k ki, akik a r�gz�tett �rfolyam felett vett�k fel a hitel�ket (n�luk kisebb volt az �rfolyamemelked�s m�sokhoz k�pest), az �rfolyamg�t sor�n pedig azokat, akik 20 milli� forintn�l dr�g�bb lak�st v�s�roltak/�p�tettek a foly�s�tott hitelb�l (kiv�ve a legal�bb 3 gyermeket nevel�ket). �gy t�nik, ez�ttal m�g szigor�bbak lesznek a jogalkot�k a devizahitelesekkel szemben.

A korm�nyzati nyilatkozatok ugyanakkor hom�lyosak, �s sokszor egym�snak is ellentmondanak:

1. Varga Mih�ly augusztus 1-j�n azt mondta: "az els�sz�m� kedvezm�nyezettek azok lehetnek, akik lak�sc�l� devizaalap� jelz�loghitelt vettek fel, de azok nem, akik szabad felhaszn�l�s� jelz�loghitelt". Ez alapj�n nem 510 ezer, csup�n 226 ezer devizahiteles szerz�d�s ker�lhet a kedvezm�nyezettek k�z�.
2. Varga Mih�ly t�bbek k�z�tt ebben az interj�ban is elmondta, hogy "a korm�nynak a forinthiteleseket is k�pviselnie kell", az NGM j�lius 31-ei k�zlem�nye azonban csak a devizaalap� jelz�loghitellel rendelkez� megseg�t�s�r�l sz�l. Az ezt val�sz�n�s�t� korm�nyzati nyilatkozatok dac�ra nem tudni, hozz� akar-e ny�lni a korm�ny a 618 ezer forintalap� jelz�loghitelhez is. Mivel ezek nem az �rfolyam-emelked�s miatt ker�ltek probl�m�s helyzetbe (m�rpedig a c�l ennek enyh�t�se), val�sz�n�, hogy erre v�g�l nem ker�l sor.
3. R�tv�ri Bence, a K�zigazgat�si �s Igazs�g�gyi Miniszt�rium �llamtitk�ra e h�t elej�n egy r�di�m�sorban legut�bb azt mondta, hogy mindenkin seg�teni k�v�nnak, aki devizahitel miatt ker�lt bajba, konkr�tumokat azonban nem eml�tett. Ha a devizahitel miatt bajba ker�l�k alatt a 90 napon t�li k�sedelemben l�v� devizahiteleseket �rtj�k (ak�r jelz�logosok e hitelek, ak�r nem), akkor bel�l�k becsl�seink szerint 171 ezer van (az �llom�nyar�nyos megoszl�st vett�k figyelembe a darabsz�mra egy�bk�nt nem el�rhet� adatok becsl�s�hez). K�z�l�k 36 ezer lak�sc�l�, 71 ezer szabad felhaszn�l�s�, 63 ezer pedig nem jelz�logfedezet� hitellel rendelkezik. Tartoz�suk �sszege (ezzel cs�sztak 90 napon t�li k�sedelembe) rendre, 307, 451, illetve 66 milli�rd, vagyis �sszesen 825 milli�rd forint. K�z�l�k a devizaalap� jelz�loghitel szerz�d�sek darabsz�ma 107 ezer k�r�l lehet, tartoz�suk �sszege 758 milli�rd forint. Ehhez j�n hozz� az a - becsl�seink szerint k�zel 90 ezer - deviza jelz�loghitel, amit m�r felmondtak a bankok, a tartoz�s pontos �sszege azonban nem ismert.
4. "Most azokon szeretne seg�teni a korm�ny, akiken eddig nem tudtak", a m�r l�tez� lehet�s�geket (pl. �rfolyamg�t) figyelembe v�ve kell megsz�letnie a megold�snak - mondtaugyanebben az interj�ban R�tv�ri Bence. Szavai alapj�n arra lehet k�vetkeztetni, hogy csak azoknak sz�lna az �j ment�csomag, akik nem �ltek eddig a lehet�s�gekkel: ilyen volt a kedvezm�nyes v�gt�rleszt�s (169 ezer f�), az �rfolyamg�t (167 ezer f�), a forintos�t�s 25%-os tartoz�selenged�s mellett (az MNB tavaly novemberi stabilit�si jelent�se szerint 3100 f�), vagy a Nemzeti Eszk�zkezel� (a devizahitelesek k�z�l becsl�seink szerint 5100 f�). A "ment�csomagokb�l" kimarad� deviza alap� jelz�loghitel szerz�d�sek sz�ma ma k�zel 340 ezer lehet, ebb�l becsl�seink szerint 150 ezer lak�sc�l� hitel. Az al�bbi �bra a 2011 szeptember�ben hat�lyos deviza jelz�loghitel-szerz�d�sek "sors�t" mutatja be a nyilv�nos adatok �s minim�lis r�szben becsl�seink alapj�n.

5. V�gezet�l nem egy nyilatkozat, hanem egy sajt��rtes�l�s: a korm�ny szerdai �l�s�n t�rgyalhat a deviza jelz�loghiteleseknek seg�ts�get ny�jt� �j ment�csomagr�l �s a csal�di cs�dv�delembevezet�s�r�l is, ut�bbi pedig azok sz�m�ra ny�jtana megold�st, akik nem jelz�logfedezet� devizahitelt vettek fel - �rta saj�t �rtes�l�se alapj�n kedden a Magyar Nemzet. A csal�di cs�dv�delem (l�nyeg�ben a mag�ncs�d egyik fajt�ja) szinte biztos, hogy kiz�r�lag a m�r 90 napon t�li hitelek eset�ben lenne megold�s. Hogy pontosan melyik, fent m�r eml�tett k�rre vonatkozna, egyel�re nem vil�gos.

Mi s�l ki ebb�l?

Jelen �ll�s szerint a korm�ny �gy rendezn� a devizahitelesek helyzet�t, hogy az alkalmazott int�zked�sek valamelyike b�rmely deviza jelz�loghiteles sz�m�ra ny�jtson megold�st. Ha nem is szem�lyre szabottat, de az egyes �gyf�lcsoportokhoz jobban illeszked�t:

- Az �gyfelek egy r�sze a megl�v� �rfolyamg�ttal (esetleg annak m�g kedvez�bb, esetleg k�telez� v�ltozat�val) �ljen. Mivel az �rfolyamg�tban a t�rleszt�r�szlet r�gz�tett �rfolyam f�l�tti �sszeg�nek egy r�sze (t�ke) forinthitell� v�lik, ez r�szleges forintos�t�snak tekinthet�, ugyanakkor mivel csak a bankok kamatbev�tel�t �rinti, sz�mukra egy v�gt�rleszt�sszer� megold�sn�l sokkal ink�bb elfogadhat�. Jelenleg az �rfolyamg�tat m�r ig�nybe vev�k t�bb mint 169 ezren vannak.
- Akik sz�m�ra az �rfolyamg�t nem vonz� megold�s (vagy valami�rt egy�ltal�n nem megold�s), de m�g fizet�k�pesek, azok sz�m�ra j�het a forintos�t�s valamifajta forintos�t�si �rfolyamkedvezm�ny (l�nyeg�ben r�szleges tartoz�selenged�s) vagy kamatkedvezm�ny mellett. Sz�muk a 90 napon t�li k�sedelmes hitelesekkel egy�tt 340 ezerre, n�lk�l�k 222 ezerre lesz tehet�, ha az �rfolyamg�tb�l eddig kimarad�k mindannyian ig�nybe veszik.
- A 90 napon t�l k�sedelmes hitelesek sz�m�ra egyr�szt a Nemzeti Eszk�zkezel�, m�sr�szt a mag�ncs�d ny�jtana megold�st. Egyel�re nem vil�gos, milyen "feladatmegoszt�sban". Elk�pzelhet�, hogy eset�kben szint�n alkalmazn�k a forintos�t�st bizonyos t�ketartoz�s-elenged�s mellett. Ez a bankoknak a hitelekre m�r megk�pzett c�ltartal�kok miatt kisebb �rv�g�s lenne a j�l fizet� t�bbs�g eset�ben esetlegesen alkalmazand� k�vetel�s-elenged�sn�l.

A fontos k�rd�sek megv�laszolatlanok

A fentiek term�szetesen csup�n tal�lgat�sok annak figyelembev�tel�vel (illetve egy-egy becsl�s megad�s�val), hogy ezek a l�p�sek h�ny devizahitel szerz�d�st �rinthetnek. A legfontosabb k�rd�sek azonban tov�bbra is tiszt�zatlanok:

- A terv "csup�n" a k�sedelmes hitelekre, vagy az �sszes deviza alap� jelz�loghitelre vonatkozna?
- Milyen lesz v�g�l v�g�l a lak�sc�l� �s a szabad felhaszn�l�s� vagy befektet�si c�l� jelz�loghitelek k�z�tti megk�l�nb�ztet�s? Ig�nybe veszik-e ehhez p�ld�ul az ad�hat�s�g illet�knyilv�ntart�s�t?
- Egyszeri (v�gt�rleszt�shez hasonl�) vagy tart�s (�rfolyamr�gz�t�shez hasonl�) k�nny�t�st adn�nak a devizahiteleseknek?
- Mekkora lehet a haircut? A foly�s�t�skori vagy att�l elt�r� deviza�rfolyamot vesznek figyelembe?
- Milyen ar�nyban viselik a terheket a bankok, a hitelfelvev�k �s az �llam? (Varga Mih�ly eml�tett nyilatkozata alapj�n ut�bbi semmi nem v�llal)
- Hogy oldan�k meg azt a korm�nyzati �hajt a t�rleszt�r�szletek n�vel�se n�lk�l, miszerint r�vid�teni kell a hitelek futamidej�t?
- Le�rhatj�k-e a bankok a terhek egy r�sz�t a bankad�jukb�l?
- Hogy eg�sz�ten� ki egym�st az �j ment�csomag �s a mag�ncs�d?

A korm�ny mai �l�se ut�n tal�n valamivel k�zelebb ker�l�nk a v�laszokhoz.