A köznevelési törvény szeptember elsejétõl érvényben lévõ szabályai szerint minden olyan általános iskolásnak, aki államosított iskolába jár, 16 óráig az intézmény területén belül kell tartózkodnia. De mit tehetnek azok a szülõk, akik továbbra sem kívánják, hogy gyermekük a kötelezõ órák után az iskolában maradjon. Az Európai Szülõk Magyarországi Egyesülete segítségével mutatjuk a szülõk jogi lehetõségeit.

A törvény szerint a szülõ kérésére az iskola igazgatója felmentheti a gyermeket a délutáni iskolai tartózkodás alól. Fontos kiemelni, hogy arra nincs elõírás, hogy kérését a szülõnek indokolnia kellene. Akiknek tehát nem tetszik az új rendszer, már az elsõ tanítási napon küldjék be kérelmüket a gyerekkel. De még jobb, ha személyesen teszik meg ugyanezt az iskolatitkárnál.

A jogszabály szerint elvileg ennyi is elegendõ:
Tisztelt Igazgatónõ/úr!

Kérem, hogy gyermekemet (Név; Születési idõ; osztály) a kötelezõ tanítási órák után az iskolában tartózkodás alól mentesíteni szíveskedjék.

dátum, aláírás

Ha a szülõ kérelmét az igazgató elutasítja, jogorvoslatért az igazgató feletteséhez, a tankerület vezetõjéhez lehet fordulni. Arról, hogy ki az illetékes, a KLIK honlapjáról lehet tájékozódni. Fontos tudni, hogy ha a gyermeket nem mentette fel az igazgató az iskolában tartózkodás alól, és õ mégis hazamegy, ugyanolyan hiányzásnak számít, mintha a délelõtti kötelezõ órákról hiányozna. Melyet a szülõ csak nagyon korlátozott mennyiségben igazolhat. Ha pedig nincs igazolás, a következmény ugyanúgy a családi pótlék megvonása, a jegyzõ felé való jelentés, sõt akár a gyermek védelembe vételét, extrém esetben pedig akár köznyelven szólva "intézetbe kerülését" is eredményezheti.

A törvény mindazonáltal azt is elõírja, hogy a szülõk kérésére az iskolák kötelesek 16 óra helyett 17 óráig biztosítani a gyermekek felügyeletét. Azt viszont nem írja elõ, hogy 8 órakor kell kezdõdnie a tanításnak. A jogi környezet támogatja azt is, hogy kötelezõ órák legyenek a délutáni órákban, így elõfordulhat, hogy egyes iskolák a 13 és 16 óra közötti sávba fogják tolni a máshogyan csak fokozott balesetveszéllyel megszervezhetõ kötelezõ testnevelés órákat. Ezekrõl a szülõ viszont már nem is kérheti el a gyermeket.

Mi minden változik idén az iskolákban?

Szeptember 2-án nemcsak a tanítás kezdõdik meg a köznevelési intézményekben, hanem számos fontos változást is hoz az új tanév az állami iskolákban. Akadnak minden diákot, illetve szülõt érintõ változások, valamint olyanok, melyek idén egyelõre csak az 1., 5. és 9. évfolyamos tanulmányaikat megkezdõkre vonatkoznak. Az Európai Szülõk Magyarországi Egyesülete segítségével mutatjuk a köznevelési törvény már hatályos, illetve a tanév kezdetével most életbe lépõ legfontosabb változásait.

Minden diákot illetve szülõt érintõ változások:

• A tankötelezettség felsõ korhatárát 16 évre szállították le. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy annak a tanévnek a végén, amelyben a diák betöltötte a 16. életévét megszûnik az állam ellátási kötelezettsége, ha egy diákot eltanácsolnak egy iskolából, nem kell õt másik iskolának felvennie. Ugyanakkor nem vállalhat munkát, amíg be nem tölti a 17. életévét, akkor is évig csak korlátozottan, így a legnehezebben kezelhetõ, eleve rosszabb esélyekkel induló gyerekek úgy kerülnek az utcára, hogy nem is tanulhatnak, nem is dolgozhatnak- Képzettség nélkül egyébként is szinte lehetetlen elhelyezkedni.
• Az általános iskola mind a 8 évfolyamán kötelezõ lesz délután 4-ig bent maradnia a gyerekeknek az iskolában. A szülõ kérelmére az igazgató a kötelezõ tanítási órák utáni benttartózkodás alól felmentést adhat, de ez csak lehetõség.
• Az iskolai szülõi munkaközösségek szinte valamennyi jogát megvonta a törvény, saját szervezeti és mûködési szabályzata és tisztségviselõi megválasztása mellett csak tájékoztatást kérhet a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintõ bármely kérdésben, továbbá kérésre tanácskozási joggal részt vehet képviselõjük a nevelõtestület ezen témákkal foglalkozó ülésein.
• Az iskolákban, a tantestület tagjaként aktív rendõrök, ún. bûnmegelõzési tanácsadók jelennek meg. Feladatuk elsõdlegesen az internetes és droggal összefüggõ bûncselekmények megelõzése lesz, de olyan információkat kell szerezniük, amelyekbõl megismerik a gyerekek iskolán kívüli szokásait, tevékenységét is. Aktív rendõrként, belátásuk szerint intézkedhetnek is, ennek részeként arányos mértékû testi kényszert is alkalmazhatnak.
• Fontos, már életbe lépett változás, hogy az iskoláskorúnak látszó gyerekeket, ha iskolaidõben az utcán vagy egyéb nyilvános helyen (pl. plázában) vannak, és nem tudják írásban, hitelt érdemlõen bizonyítani, hogy igazoltan vannak távol, a rendõr bekísérheti az iskolába, szintén akár kényszer alkalmazásával.
• A diákokat is jelentõsen érinti a pedagógusok munkaterhelésének változása. Munkaidejükbõl, heti 40 órából az eddigi 22 óra helyett most 26 órát kell megtartaniuk, további 6 órát az iskolában tartózkodni, többek között például a délutáni gyermekmegõrzést, a helyettesítéseket így biztosítják. Munkaidejükbõl 8 óra marad az órákra való felkészülésre, a dolgozatok javítására, az egyéni, differenciált feladatok esetleges kidolgozására, azaz minden tanítási órára 18 perc elõkészületi idõ jut. Ha mondjuk egy pedagógus 5 osztályban, összesen 150 gyereket tanít, heti 3 percet szánhat minden gyerekre.

Az 1., 5. és 9. évfolyamosokat érintõ változások:

• A szülõk idén már nem dönthettek úgy, hogy azok a gyerekek, akik 2013. augusztus 31-ig betöltik 6. életévüket, még egy évig óvodában maradhassanak. Az elõre nem tervezetten sok elsõs miatt a minisztérium magasabb osztálylétszámokat engedélyezett.
• Jelentõsen nõnek a kötelezõ óraszámok. Elsõ osztályban napi 4 helyett 5 óra a kötelezõ, ötödikben a heti legfeljebb 22,5 óra 28 órára, a kilencedik évfolyamon 27,5 óra 35 órára növekszik.
• Az iskolák kötelezõ, ún. kerettantervek szerint tanítanak majd, helyi, egyedi, a gyerekeket figyelembe vevõ alternatívákra mindössze 10% lehetõsége van ezentúl az iskolának. A korábbi szabályozással szemben az új tantervek egészen konkrétan elõírják, hogy mit kell tanítani, ráadásul igen jelentõsen megnõtt a tananyag mennyisége.
• Az iskoláknak az óraszámon belül heti 5 testnevelés órát kell az órarendbe terveznie (ezt az intézkedést egy évvel ezelõtt vezették be, így érinti a mostani 2., 6. és 10. évfolyamot is).
• Elsõ és ötödik évfolyamon új tantárgyakat vezetnek be. Minden szülõnek kötelezõen nyilatkoznia kell, hogy melyik vallás hittanórájára kívánja gyermekét járatni, illetve helyette választhat egy erkölcstannak nevezett tárgyat. Az utóbbi oktatására néhány órás képzés keretében készítik fel a tanárokat. Az iskola ezen felül kötelezõvé tehet olyan tárgyakat, mint a hagyományos családmodellt népszerûsítõ, a nemi sztereotípiákat erõsíteni célzott családi életre nevelés vagy a jelenismeret címû tárgy.
• Az elsõ évfolyamon a gyerekek ingyenesen kapják a tankönyvet, ám az ilyen könyvet a tanév végén vissza kell adniuk az iskola könyvtára számára.