Val�ban v�ge lett az eur�z�na recesszi�j�nakForrás: portfolio.hu
Utolsó módosítás: 2013-09-05 09:44:24 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/8611
Címkék: Bihari h�rek, eur�z�na, gdp, makrogazdas�g, recesszi�
A v�gleges eredm�nyek is al�t�masztj�k a kor�bban m�rt 0,3 sz�zal�kos negyed�ves eur�z�n�s GDP-n�veked�si �temet - der�lt ki a ma 11 �rakor publik�l�sra ker�lt Eurostat jelent�sb�l. Az els� negyed�ves (fel�lvizsg�lt) 0,3 sz�zal�kos zsugorod�st k�vet�en ebben a negyed�vben l�tunk el�sz�r b�v�l�st, amivel a r�gi� leghosszabb recesszi�ja �rt v�get.�

Az eur�z�na k�t jelent�sebb gazdas�g�ban l�tott, konszenzust fel�lm�l� n�veked�s j�rulhatott hozz� ahhoz, hogy a v�rtn�l magasabb eur�z�n�s n�veked�ssel �llunk most szemben. M�g N�metorsz�g 0,7 sz�zal�kkal b�v�lt, addig Franciaorsz�g a v�rtat (0,2) jelent�sen fel�lm�lva 0,5 sz�zal�kkal tudott n�vekedni negyed�ves alapon.

Valban vge lett az eurzna recesszijnak


A r�gi� 17 eur�t haszn�l� orsz�g�nak eg�szen pontosan h�t negyed�vre volt sz�ks�ge, hogy visszat�rjen a n�veked�shez. Ugyanakkor tov�bbra is megoszt� k�ppel �llunk szemben, hiszen Spanyolorsz�g eset�ben p�ld�ul tov�bbra is 0,1 sz�zal�kos recesszi�t l�tunk. S�t, az olaszok �s a hollandok gazdas�ga is zsugorodott, m�ghozz� 0,2 sz�zal�kkal.

Az �ves v�ltoz�st tekintve ugyanakkor m�g tov�bbra is negat�v n�veked�st l�tunk az eur�z�na eset�ben (-0,5 sz�zal�k), ugyanakkor az Eur�pai Uni� eset�ben a 0,4 sz�zal�kos negyed�ves sz�mmal m�r el�rt�k a "dics�s�ges" nulla sz�zal�kos �ves n�veked�si �temet.

 

Brutt� hazai term�k (GDP)
A brutt� hazai term�k v�ltoz�s�r�l negyed�ves gyakoris�ggal k�z�l adatokat az Eur�pai Uni� statisztikai hivatala, az Eurostat. Az el�zetes (Flash estimate) adatok az adott negyed�vet k�vet� h�nap m�sodik het�ben ker�lnek publik�l�sra. Ezt k�vet�en, tov�bbi kett� fel�lvizsg�lt adat �rkezik, �ltal�ban 20-20 nappal k�vetve egym�st.

A brutt� hazai term�k a gazdas�gi aktivit�s legfontosabb m�r�sz�ma. Az egyes negyed�vek k�z�tt jelent�s elt�r�sek lehetnek, amit legt�bbsz�r a k�szlet�llom�ny �s a nett� export hektikus v�ltoz�sai okoznak. A GDP f� komponensei: a fogyaszt�s, a beruh�z�s, a korm�nyzati kiad�sok �s a nett� export. Az eur�pai orsz�gok eset�ben a fogyaszt�s s�lya a legnagyobb(a legt�bb orsz�g eset�ben a GDP fel�n�l is t�bb), szektor�lisan n�zve pedig a szolg�ltat�sok�.

Ekkor teszik k�zz� a GDP �s a GDP egyes komponenseinek �rv�ltoz�sait jelz� �rindexeket, a GDP defl�torokat is. A GDP defl�tor el�nye a fogyaszt�i �rindexhez k�pest, hogy nem r�gz�tett term�kkos�r alapj�n sz�m�tj�k, �gy a fogyaszt�i szok�sokban bek�vetkezett v�ltoz�sokat is t�kr�zi (�j term�kek megjelen�se a fogyaszt�i kos�rban).

Valamennyi mutat�ra igaz, hogy a piaci szerepl�k legink�bb a negyed�ves v�ltoz�sokra figyelnek. Az adatok megjelen�s�t gyakran heves piaci reakci�k k�vetik, holott a m�r ismert adatok f�ny�ben (szem�lyes fogyaszt�s, tart�s cikk megrendel�sek, �p�t�ipari kiad�sok, k�lkereskedelmi forgalom, k�szlet�llom�ny) sokszor megfelel�nek bizonyul az el�zetes piaci konszenzus.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!