A mexik�i nagyk�vets�g, valamint Julio Carrasco Bret�n fest�m�v�sz felaj�nl�s�val tekinthetik meg a metr��llom�son �thalad� utasok a 2-szer 6 m�teres, A mexik�i textilk�zm�vesek k�pzeletvil�ga c�m� sz�nes falfestm�nyt - k�z�lte a mexik�i nagyk�vets�g. A nagym�ret� k�pen a m�v�sz a k�l�nb�z� etnikai csoportok jellegzetes formakincseinek megjelen�t�s�vel mutatja be a mexik�i textilk�zm�vess�g sz�nes palett�j�t. Az alkot�son l�that�k p�ld�ul huipilek (n�i bennsz�l�ttek �ltal viselt hagyom�nyos b� szab�s� tunik�k), jorongok (f�rfi tunik�k), ter�t�k, ponch�k �s sz�nyegek. A festm�nyt a m�v�sz id�n febru�rban a Budapesti T�rt�neti M�zeum Budapest Gal�ri�j�ban tartott ki�ll�t�sa keret�ben Budapest v�ros�nak adom�nyozott.

A festm�ny k�l�nlegess�ge, hogy itthon els�k�nt k�pviseli a nemzetk�zi n�pszer�s�gnek �rvend�, Magyarorsz�gon kev�sb� ismert mexik�i muralista fest�szetet. A k�pet a Mexik�i K�zt�rsas�g k�l�nb�z� �llamai mesterembereinek k�pzeletvil�ga ihlette meg. �tfogja a mexik�i textilk�zm�vess�g sz�nes palett�j�t, a k�pen l�that� huipilek, jorongok, ter�t�k, ponch�k, �s sz�nyegek a k�l�nb�z� etnikai csoportok jellegzetes kifejez�si form�it mutatj�k be.

Julio Carrasco Bret�n, mexik�i fest� �s muralista 1950-ben sz�letett Mexik�v�rosban. A mexik�v�rosi Nemzeti Auton�m Egyetemen (UNAM) szerzett diplom�t vegy�szm�rn�ki szakon: ezeknek a tanulm�nyoknak k�s�bb haszn�t vette a k�l�nb�z� fest�szeti technik�k alkalmaz�s�n�l. Ugyanaz a Lino Picaseño y Cuevas, legend�s mexik�i fest� �s �p�t�sz volt a mestere a San Carlos K�pz�m�v�szeti F�iskol�n, aki Diego Rivera utait is egyengette.

1973-t�l sz�mos egy�ni �s kollekt�v t�rlaton mutatt�k be k�peit, amelyeket megtal�lhatunk a vil�g 19 m�zeum�ban. Az ut�bbi id�ben felv�ltva P�rizsban �s Mexik�ban dolgozik; litogr�fi�i a p�rizsi Atelier Bramsen �s a mexik�v�rosi Mario Reyes st�di�ban k�sz�lnek. Julio Carrasco m�v�szi karrierj�re t�bb hat�s nyomja r� a b�lyeg�t a prehisp�n m�v�szekt�l kezdve a Nagy muralist�kig, Diego Rivera, David Alfaro Siqueiros, Jos� Clemente Orozco �s Rufino Tamayo k�pei.

Julio Carrasco t�bb mint 50 falfestm�nyt k�sz�tett, �ltal�ban egyetemek, �nkorm�nyzati hivatalok, �llami �s priv�t kultur�lis int�zm�nyek sz�m�ra, amelyek Mexik�ban, Spanyolorsz�gban, Olaszorsz�gban, Kanad�ban �s sz�mos m�s orsz�gban tal�lhat�ak. A megb�z� int�zm�nyek k�z�tt megeml�thetj�k a mexik�v�rosi San Lazar�-i Legfels�bb B�r�s�got, a Parlament Als�h�z�t, a Monterrey-i Polg�rmesteri Hivatalt. Bulg�ri�ban a sz�fiai K�pz�m�v�szeti Akad�mia is megb�zta egy mur�l elk�sz�t�s�vel.

Absztrakt geometrikus v�sznainak t�mav�laszt�sa sokoldal�, t�bbek k�z�tt a filoz�fia, a mitol�gia �s a k�rnyezetv�delem probl�m�it �br�zolj�k, k�pei gyakran er�s szoci�lis �rz�kenys�gr�l tesznek tan�bizonys�got. “Az intellektus epope�ja” c�m� falfestm�nyt P�rizsban k�sz�tette, Genfben �ll�tott�k ki az WIPO sz�kh�z�ban (World Intelectual Property Organization). Itt egy speci�lis, egy�ni technik�t alkalmazott, amelyet isoplasztik�nak nevezett el, szilikon �s m�rv�nypor kever�k�b�l �ll� alapon dolgozott. Az �gy k�sz�tett falfestm�ny felg�ngy�l�thet� �s b�rhov� elsz�ll�that�. Val�j�ban teh�t egy akrolfest�kkel k�sz�lt t�blak�pr�l van sz�, amely egyel�re vand�lbiztos fel�leten, a metr��llom�s p�nzt�ra f�l�tt kapott helyet.

A Keleti p�lyaudvari �tad�son r�szt vett Isabel B�rbara T�llez Rosete, Mexik� magyarorsz�gi nagyk�vete, Dr. Szentes Tam�s, Budapest f�polg�rmester-helyettese �s Bod� S�ndor, a BTM f�igazat�ja is. Szentes Tam�s n�h�ny spanyol nyelven elmondott mondattal k�sz�nte meg a mexik�iaik aj�nd�k�t, s mint kider�lt a latin-amerikai irodalom nagy rajong�ja, annak k�z�s l�nyeg�t a fatalimusban l�tja. A nagyk�vet asszony a k�p vid�m sz�nvil�g�t emelte ki mint a mexik�iak �ltal k�ld�tt pozit�v �zenetet, mot�vumai k�z�l pedig a napot, amely m�r az azt�koknak is fontos jelk�pe volt. Bolla Tibor, a BKV igazgat�ja k�rd�s�nkre elmondta, a 4-es metr� 2014. m�rcius legv�g�n ny�lik meg, ekkort�l sz�ll�t majd utasokat.