Nincs k�zvetlen hat�sa a k�zelm�ltban al��rt sv�jci-magyar ad�egyezm�nyre annak, hogy az alpesi orsz�g csatlakozott az OECD nemzetk�zi ad��gyi egy�ttm�k�d�st szab�lyoz� t�bboldal� egyezm�ny�hez, de egy�rtelm�s�ti Sv�jc sz�nd�k�t az inform�ci�szolg�ltat�s lehet�s�g�nek �s kereteinek kialak�t�s�ra - mutat r� a Jalsovszky �gyv�di Iroda.

Az iroda k�zlem�ny�ben ismerteti: Sv�jc a napokban jelentette be, hogy csatlakozott a Gazdas�gi Egy�ttm�k�d�si �s Fejleszt�si Szervezet (OECD) nemzetk�zi ad��gyi egy�ttm�k�d�st szab�lyoz� t�bboldal� egyezm�ny�hez, amellyel arra k�telezi mag�t, hogy a j�v�ben ad�z�ssal kapcsolatos inform�ci�k �tad�s�val egy�ttm�k�dik majd a t�bbi r�szes �llam ad�hat�s�gaival.

Ezzel szinte p�rhuzamosan, a k�zelm�ltban �rt�k al� a parlamenti j�v�hagy�s�ra v�r� sv�jci-magyar k�toldal� ad�egyezm�nyt is, amely lehet�v� teszi a k�t orsz�g k�z�tti inform�ci�cser�t - a magyar ad�hat�s�g �gy ak�r a magyar ad�z�k f�ltve �rz�tt sv�jci banktitkaihoz is hozz�f�rhet -, automatikus vagy adatgy�jt�si c�l� lek�rdez�sekre azonban nincs m�d. Cs�v�ri Istv�n, a Jalsovszky �gyv�di Iroda vezet� �gyv�dje szerint a t�bboldal� elj�r�si egyezm�ny �s a k�toldal� kett�sad�ztat�si egyezm�nyek c�ljaiban vannak �tfed�sek, de alapvet�en nincsenek k�zvetlen hat�ssal egym�sra.

Az OECD t�bboldal� egyezm�nye egy erny�-egyezm�nyk�nt foghat� fel, amelynek �gisze alatt a csatlakozott orsz�gok az egy�ttm�k�d�s k�l�nb�z� fokozataiban, vari�ci�iban �llapodhatnak meg. C�lja, hogy platformot adjon ahhoz, hogy a tag�llamok ad��gyi egy�ttm�k�d�seikben a szok�sosn�l l�nyegesen sz�lesebb eszk�zt�rat haszn�lhassanak. Ad�hat�s�gaik az ad�nemek sz�les k�r�t �rint�en cser�lhetnek egym�ssal inform�ci�t kifejezett k�r�sre, spont�n vagy meghat�rozott esetekben ak�r automatikusan is. Ezen t�lmen�en pedig ak�r p�rhuzamos �s k�z�s ad�vizsg�latokat is lefolytathatnak.

Az �gyv�di iroda szerint az egyezm�ny �ppen a t�bboldal�s�ga �s a m�r csatlakozott orsz�gok sz�ma miatt k�l�nleges, ez�rt nagyobb hossz� t�v� "fejl�d�si potenci�l" is lehet benne a j�v�re n�zve, mint az inform�ci�cser�t ugyancsak szab�lyoz� k�toldal� ad�egyezm�nyekben. Ut�bbiak jellemz�en �ppen az OECD, illetve az ENSZ aktu�lis, �gynevezett modellegyezm�nyeit k�vetik. Az OECD felm�r�se szerint a modellegyezm�ny egy adott v�ltozata �tlagosan 30 �v alatt v�lik �ltal�nosan alkalmazott�, s mire ez megt�rt�nik, az �ppen aktu�lis v�ltozat m�r �ltal�ban �j fejl�d�si ir�nyt k�vet. Ha azonban egy �llam egy t�bboldal� egy�ttm�k�d�snek v�lik tagj�v�, a v�ltoz�sok hat�konyabbak, f�kusz�ltabbak �s hamarabb lezajlanak.

Az orsz�gonk�nt ak�r 100 feletti - Magyarorsz�gon 70 k�r�li - k�toldal� egyezm�ny let�rgyal�sa, megk�t�se �s ratifik�l�sa ugyanakkor tem�rdek id�t vesz ig�nybe, azaz az OECD modellegyezm�ny�ben t�kr�z�tt jelenlegi t�rekv�sek gyakorlatba �ltet�se �vekbe, de ak�r �vtizedekbe is telhet, mik�zben a szervezet c�ljai is jelent�sen v�ltozhatnak - magyar�zza Cs�v�ri Istv�n.

Kisebb "sz�ps�ghib�ja" az OECD t�bboldal� egyezm�ny�nek az is, hogy b�r az OECD (�s az Eur�pa Tan�cs) �gisze alatt sz�letett, nem minden OECD-tag�llam csatlakozott hozz�, egyel�re m�g Magyarorsz�g sem, b�r eset�ben is folynak m�r az el�k�sz�letek. A szakember hozz�tette: maga a t�bboldal� egyezm�ny m�r 1988-ban megsz�letett, de akkor m�g nem rendelkezett automatikus inform�ci�cser�r�l, �s nem �llt nyitva OECD-n k�v�li �llamok r�sz�re. Erre csak az OECD �s a G20 nyom�s�ra, 2011-ben ker�lt sor, azaz a legfrissebb v�ltozat mind�ssze k�t �ve l�tezik.

"Mivel leporol�sa �s �jrakiad�sa �ta nagyon kev�s id� telt el, az OECD t�bboldal� egyezm�ny hat�konys�g�t �rdemben �rt�kelni egyel�re nem lehet. Sv�jc csatlakoz�sa azonban el�rel�that�an m�rf�ldk�nek fog bizonyulni az egyezm�ny jelent�s�g�nek �s alkalmazotts�g�nak tekintet�ben" - f�zi hozz� a szakember.

Az OECD t�bboldal� egyezm�ny�nek alkalmaz�s�t egy�bk�nt egy koordin�l� test�let is seg�ti, amely a jog�rtelmez�s �s alkalmaz�s egys�gess�g��rt tehet sokat. A kett�s ad�ztat�si egyezm�nyekn�l �ppen egy ilyen "�llamok feletti" test�let hi�nya miatt tudj�k a r�szes �llamok ad�hat�s�gai a gyakorlatban rendk�v�l lelass�tani, megnehez�teni az inform�ci� t�nyleges cser�j�t - mutat r� az �gyv�di iroda.