Elk�sz�lt a mag�ncs�d r�szletes (a kor�bbiakhoz k�pest sokkal t�bb konkr�tumot tartalmaz�) javaslata, ami egy�ni k�pvisel�i ind�tv�nyk�nt ker�lhet a parlament el� – der�lt ki az Mfor fogyaszt�v�delmi konferenci�j�n. A banksz�vets�g szakembere szerint nagyon dr�ga, munkaig�nyes �s kev�ss� hat�konynak t�n� a kidolgozott megold�s.

A bajba ker�lt mag�nszem�lyekn�l a „felsz�mol�” szerep�t a mag�ncs�d legutols� tervezete szerint a k�zjegyz�k l�tn�k el, de jelent�s feladatokat kapn�nak a szoci�lis hat�s�gok is – mondta el Auer Katalin, a Magyar Banksz�vets�g vezet� jogtan�csosa a Menedzsment F�rum (Mfor) m�sodik fogyaszt�v�delmi konferenci�j�n. Annak, aki �lni szeretne ezzel a lehet�s�ggel, nagyon bonyolult felt�teleknek kell megfelelnie, r�ad�sul ak�r t�bb t�zezer forintra r�g� illet�k �s adatszolg�ltat�si d�j megfizet�se ut�n. Azok k�rhetik a mag�ncs�d�t, akiknek legal�bb �tmilli�, de maximum 30-40 milli� forintnyi vagyona �s 2-50 milli� forintos tartoz�sa van. Felt�tel m�g, hogy az ad�s legfeljebb t�z hitelez�nek tartozz�k, darabonk�nt legal�bb 200 ezer forinttal, amib�l van legal�bb egy 400 ezer forint feletti 90 napon t�li h�tral�k.

A kiz�r� okok k�z�tt szerepel p�ld�ul a k�ztartoz�s, az ad�st�rsak k�z�tti per, de az is, ha valaki – b�r jogosult volt r� (a mai szab�lyok alapj�n m�r minden devizahiteles ebbe a k�rbe tartozik) nem l�pett be az �rfolyamg�t hat�lya al�. A jogszab�ly tervezete nem �r viszont el� j�vedelemi k�sz�b�t. Annak ellen�re, hogy Auer szerint j�l k�rvonalazhat� (a mostani tervezet alapj�n is), mekkora lehet az a j�vedelem, ami felett egy�ltal�n �rtelme lenne elkezdeni az eg�sz proced�r�t.

Meg�lhet�si k�lts�gnek a javaslat a minim�lnyugd�j m�sf�lszeres�t ismeri el, ami most fejenk�nt 42750 forint. Emellett elfogadja m�g p�ld�ul a tart�sd�jra vagy ak�r a lakhat�sra ford�tott p�nzt. Auer �gy sz�molja, hogy egy n�gytag� csal�d eset�ben 220 ezer forintra j�het ez az �sszeg ki. Eleve teh�t, csak efeletti j�vedelemn�l van es�ly a tartoz�sok le�p�t�s�re. Az pedig felt�tele annak, hogy az ad�s v�g�l hivatalosan is kiszabadulhasson a hitelcsapd�b�l. Fizetni egy�bk�nt az esed�kes tartoz�sok fel�t kell.

Az �szi jogalkot�si programban nem szerepel

Az �gynevezett Ad�ss�grendez�si Elj�r�s (ARE) al� ker�ltekr�l egy sokak �ltal megismerhet� nyilv�ntart�s k�sz�l. R�ad�sul – mivel a t�rv�ny a c�gekn�l lefolytatott felsz�mol�si elj�r�st tekintheti mint�nak – a k�vetel�sek „begy�jt�s�re” hirdetm�nyt tesznek k�zz�. Ezt az eg�szet ak�r valamif�le sz�gyenlist�ra ker�l�sk�nt is meg�lhetik az �rintettek. Az �n�ll�s�ghoz szokott csal�dfenntart�kat az is el�g kellemetlen�l �rintheti, hogy a csal�di vagyonfel�gyel�vel (csvf) havonta el kell sz�molniuk, nagyobb kiad�sokra pedig csak el�zetes enged�llyel ker�lhet sor.

A csvf-szolg�latnak hitelez�i nyilv�ntart�si d�jk�nt a k�vetel�s 3 sz�zal�k�t kell megfizetni. Amennyiben r�szletfizet�s mer�l fel (ami n�lk�l neh�z az eg�szet elk�pzelni), ez tov�bbi egy sz�zal�kkal n�. A csvf napid�ja maximum 25 ezer forint, az egyezs�gk�t�sre sz�z nap �llna rendelkez�sre. Auer szerint az eg�sz nagyon dr�ga, �s munkaig�nyes, arra azonban j�, hogy „egy csom� jog�sznak �s k�zgazd�sznak munkahelyet teremtsen”. A szakember b�r�lta azt is, hogy a tan�csad�i �s seg�t�i funkci� keveredik. Szerinte a r�szvev�i k�r meghat�roz�sa egyszerre t�l t�g �s t�l sz�k, mindez r�ad�sul �nk�nyes kik�t�sek alapj�n. Arr�l is besz�lt viszont, hogy a most ismertetett tervezethez (ami �ll�t�lag �n�ll� k�pvisel�i ind�tv�nyk�nt ker�lhet a parlament el�) inform�lis csatorn�kon kereszt�l jutott, az �szi jogalkot�si programban nem szerepel a cs�dt�rv�ny.

Bizonyos szakemberek szerint a nemzetk�zi tapasztalatok azt mutatj�k, hogy a mag�ncs�d nem alkalmas t�lad�sodott t�megek probl�m�j�nak megold�s�ra. Magyarorsz�gon pedig a jegybanki adatok szerint 627 ezer nem teljes�t� k�lcs�n van (ebb�l 120 ezer a jelz�loghitel). Jelent�s gond m�g, hogy a csal�dok val�s�gos j�vedelmi helyzete (a fekete-, illetve sz�rkegazdas�g miatt) n�lunk sokszor egy�ltal�n nem �llap�that� meg.