Az adenozin szerep�t vizsg�lt�k az immunsejtek, a gyullad�si sejtek, az ereket kib�lel� endothelsejtek �s a r�kos sejtek k�z�tt a daganatk�pz�d�s sor�n kialakul� bonyolult k�lcs�nhat�sokban. Az eredm�nyeiket �sszegz� tanulm�ny a rangos Nature Reviews Cancer c�m� foly�iratban l�tott napvil�got.

"A r�k olyan �sszetett betegs�g, amelyet a daganatos sejteken bel�li �s k�v�li folyamatok egyar�nt szab�lyoznak" – emelte ki az mta.hu-nak a kutat�sokat ir�ny�t� Hask� Gy�rgy, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Orvosi Vegytani Int�zet�nek tudom�nyos f�munkat�rsa. Mint kifejtette, az adenozin egy �si extracellul�ris, azaz hat�s�t a sejtk�zi t�rben kifejt� jel�tviv� molekula. �lettani szerep�t els�k�nt Szentgy�rgyi Albert �rta le, �s a vegy�let az�ta is az orvosbiol�giai kutat�sok �rdekl�d�s�nek homlokter�ben �ll, a k�zelm�ltban pedig t�bb tanulm�ny is bizony�totta, hogy az adenozin-jel�tvitel d�nt� szerepet j�tszik a r�k kialakul�sa sor�n v�gbemen�, sejten bel�li �s k�v�li folyamatok szab�lyoz�s�ban.

"A Nature Reviews Cancer c�m� foly�iratban megjelent �ttekint� tanulm�nyunk azt t�rgyalja, hogy az adenozin �s receptorai mik�nt szab�lyozz�k az immunsejtek, a gyullad�si sejtek, az endothel- �s a r�kos sejtek k�z�tti bonyolult k�lcs�nhat�sokat a daganatos betegs�g kialakul�sa sor�n" – mondta el Hask� Gy�rgy. Szerz�t�rsai k�z�l ketten - Luca Antonioli �s Corrado Blandizzi - a Pisai Egyetem kutat�i, Pacher P�l pedig a washingtoni Nemzeti Eg�szs�g�gyi Int�zet (NIH) r�szlegvezet�je.

Ismertet�se szerint sz�mos bizony�t�k l�tezik arra, hogy az adenozin jelent�s szab�lyoz� t�nyez� az �gynevezett autokrin �s parakrin k�miai jel�tvitelben. A k�miai kommunik�ci� els� form�j�n�l a jel�tviv� anyag "c�mzettje" a vegy�letet kibocs�t� sejt, amely �nmag�t "�rtes�ti", hogy mekkora a ki�r�l� anyag koncentr�ci�ja �s aktivit�sa. Parakrin jel�tvitel eset�ben a kibocs�tott h�rviv� anyag a forr�s k�zel�ben, de m�r nagyobb k�rzetben terjed sz�t, �s �zenet�t csak azok a sejtek fogj�k, amelyeknek az adott molekul�ra �rz�keny receptoraik (jelfog�ik) vannak. Az adenozin mennyis�ge norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt a sejteket k�r�lvev� sz�vetnedvekben, az interstici�lis folyad�kban igen alacsony, ugyanakkor felhalmoz�d�sa figyelhet� meg a daganatok mikrok�rnyezet�ben �s m�s k�r�lettani folyamatokban, p�ld�ul oxig�nhi�nyos �llapotban (hypoxia), ischaemi�n�l, gyullad�sokban vagy trauma eset�n. "Az adenozin a sejtk�zi t�rbe ker�lve v�szjelz�k�nt viselkedik: aktiv�lja a c�lsejteken a receptorokat, �s olyan v�laszreakci�kat ind�t be, amelyek c�lja a sz�veti homeoszt�zis, �lland�s�g helyre�ll�t�sa" – mutatott r� Hask� Gy�rgy.

Magyar�zata szerint egy akut s�r�l�s ut�n az extracellul�ris t�rben felhalmoz�d� adenozin v�d� hat�st fejt ki: meg�vja a sejteket �s a sz�veteket a t�lzott gyullad�si �s immun-v�laszreakci�k okozta k�rosod�st�l. Emellett t�mogatja a gy�gyul�si folyamatokat el�seg�t�, �nszab�lyoz� immunv�lasz kialakul�s�t is. Ugyanakkor a tart�san magas adenozinkoncentr�ci� k�ros�thatja a sz�veteket, mivel elnyomhatja az immunv�laszt (immunszuppresszi�), vagy olyan sz�ntelen sebgy�gyul�si folyamatot ind�t be, amely v�g�l fibr�zishoz, a k�t�sz�veti sejtek felszaporod�s�hoz vezet.

Az adenozin tart�s felhalmoz�d�sa a tumor k�zvetlen k�rnyezet�ben �s a szomsz�dos k�t�sz�vetekben (a strom�ban) kedvez a daganat n�veked�s�nek. T�bb t�nyez� egy�ttes hat�s�ra egyr�szt cs�kkent immunit�s� (immunszuppressz�lt) k�zeg alakul ki, ami megakad�lyozza, hogy a szervezet immunrendszere kil�kje a tumort, m�sr�szt a tart�san emelkedett adenozinszint el�seg�ti a v�red�nyk�pz�d�st, az angiogenezist.

A vegy�let szerepet j�tszik a szerveket fel�p�t� sz�vetek, a parenchyma sejtjeinek regul�ci�j�ban is: szab�lyozza szaporod�sukat (prolifer�ci�), "szakosod�sukat" (differenci�ci�) �s programozott hal�lukat (apopt�zis). Ugyanilyen szerepet j�tszik az adenozin a r�kos sejtek szab�lyoz�s�ban is. �gy a jel�tviv� anyag amellett, hogy hat�ssal van a strom�ra, ami indirekt m�don kihat a daganatk�pz�d�s folyamat�ra, a tumorok n�veked�s�t �s az �tt�tek kialakul�s�t is befoly�solja az�ltal, hogy k�zvetlen�l a r�kos sejteken fejti ki hat�s�t.

"Az adenozin nem csup�n passz�v term�ke az olyan, a r�k sor�n kialakul� k�ros folyamatoknak, mint a sz�veti hypoxia, az ischaemia �s a nekr�zis, hanem k�pz�d�s�nek m�rt�ke a tumorsejtekben bek�vetkez� genetikai v�ltoz�sok r�v�n akt�van emelkedik is. Sz�mos tumorsejt jellemezhet� olyan megv�ltozott anyagcser�vel, ami el�seg�ti az adenozin k�pz�d�s�t, illetve cs�kkenti a boml�s�t, �gy a vegy�let v�gs� soron hozz�j�rul a daganat kialakul�s�hoz, n�veked�s�hez �s az �tt�tek kialakul�s�hoz" – emelte ki Hask� Gy�rgy.