A K�ria nem seg�t a devizahiteleseknek - M�s megold�s kellForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2013-12-16 16:42:47 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/9855
Címkék: Bihari h�rek, devizahitelesek, k�ria
A devizaalap� k�lcs�nszerz�d�s �nmag�ban az ad�st terhel� �rfolyamkock�zat miatt nem �tk�zik jogszab�lyba, sem j� erk�lcsbe, nem uzsor�s �s nem sz�nlelt szerz�d�s - d�nt�tt a K�ria polg�ri koll�giuma jogegys�gi hat�rozat�ban h�tf�n.

Wellmann Gy�rgy, a koll�gium vezet�je a test�let jogegys�gi �l�se ut�n ismertette: a devizaalap� k�lcs�nszerz�d�sek olyan szerz�d�sek, amelyekben az ad�s az adott id�szakban ir�nyad� forintk�lcs�nn�l kedvez�bb kamatm�rt�k mellett deviz�ban ad�sodott el, amib�l k�vetkez�en � viseli az �rfolyamv�ltoz�s hat�sait. A hat�rozat szerint a szerz�d�si terheknek a szerz�d�s megk�t�s�t k�vet� - el�re nem l�that� - egyoldal� eltol�d�sa az �rv�nytelens�g k�r�ben nem �rt�kelhet�.

A d�nt�s kit�r arra is, hogy a p�nz�gyi int�zm�ny t�j�koztat�si k�telezetts�g�nek ki kell terjednie az �rfolyamv�ltoz�s lehet�s�g�re �s arra, hogy annak milyen hat�sa van a t�rleszt�r�szletekre. A d�nt�s szerint, "ha a b�r�s�g a szerz�d�s �rv�nytelens�g�t �llap�tja meg, els�sorban a szerz�d�s �rv�nyess� nyilv�n�t�s�ra kell t�rekednie". �gy, ha a b�r�s�g a szerz�d�s valamely rendelkez�s�t �rv�nytelennek tal�lja, �m a szerz�d�s e n�lk�l is teljes�thet�, akkor az �rv�nytelen kik�t�s nem v�lt ki joghat�st, a szerz�d�s pedig egyebekben v�ltozatlan felt�telekkel k�ti a feleket.

A koll�giumvezet� a d�nt�st ismertetve kiemelte, hogy a b�r�i szerz�d�sm�dos�t�s arra szolg�l, hogy egy-egy konkr�t szerz�d�sn�l orvosolja a szerz�d�s megk�t�se ut�ni v�ltoz�sok valamely f�l jogos �rdek�t s�rt� hat�s�t. Arra azonban nem alkalmas, hogy t�rsadalmi m�ret� gazdas�gi v�ltoz�sok azonos t�pus� szerz�d�sek nagy t�meg�t hasonl�an �rint� k�vetkezm�nyeit csak az egyik f�l sz�m�ra h�tr�nyosan megoldja. Ha ezeket a h�tr�nyos k�vetkezm�nyeket a jogalkot� bizonyos k�rben jogszab�llyal rendezte, a jogalkot�i beavatkoz�s e k�rben az egyedi b�r�i m�rlegel�st kiz�rja - olvashat� a hat�rozatban.

Wellmann Gy�rgy a d�nt�s ismertet�se ut�n elmondta: annak c�lja az volt, hogy a t�bb ezer folyamatban l�v� perben el�seg�tse az egys�ges szempontok szerinti elb�r�l�st. Kiemelte, hogy a K�ria b�r�i a d�nt�s t�rsadalmi s�ly�nak �s jelent�s�g�nek tudat�ban hozt�k meg t�bb mint k�tharmados t�bbs�ggel hat�rozatukat, s teljes m�rt�kben �t�rzik a t�bb sz�zezer devizahiteles elnehez�lt helyzet�t. A d�nt�s azonban csak a t�rv�nyek alapj�n, a jog �ltal biztos�tott lehet�s�gek k�z�tt sz�lethetett meg. Ez a d�nt�s az�rt volt "k�l�n�sen neh�z, mert a rendelkez�sre �ll� jogi eszk�z�k, az alkalmazhat� jogint�zm�nyek nem adnak megfelel� lehet�s�get az ellent�tes �rdekek k�z�tti m�rlegel�sre, a szerz�d�ses terhek �s kock�zatok ut�lagos, igazs�gos �s m�lt�nyos megoszt�s�ra" - fogalmazott Wellmann Gy�rgy.

A K�ria koll�giumvezet�je kit�rt arra is: a devizahiteles perek m�g�tt megh�z�d� gazdas�gi-t�rsadalmi probl�ma k�ros k�vetkezm�nyeit nem lehet kiz�r�lag jogi �ton felsz�molni, �s a megold�st nem lehet kiz�r�lag a b�r�s�gokt�l v�rni. A b�r�s�gokra k�telez� jogegys�gi hat�rozattal a K�ria csak jog�rtelmez�st v�gezhetett, jogot nem alkothatott. A jogegys�gi elj�r�s sor�n hivatalb�l kifejtette �ll�spontj�t a legf�bb �gy�sz, tov�bb� beszerezt�k a Magyar Nemzeti Bank eln�k�nek, valamint V�k�s Lajos jog�sz professzornak a v�lem�ny�t. A K�ria �p�let�vel szemben maroknyi t�ntet� demonstr�lt, z�szl�kkal, transzparensekkel, hangosbesz�l�n b�r�lt�k a d�nt�st, azt skand�lt�k: "gyilkosok, haza�rul�k". A K�ria koll�giumi �l�se idej�n az �p�letet jelent�s rend�ri er�k biztos�tott�k.

Els� fokon �jabb devizahiteles pert nyert az OTP

A Pesti K�zponti Ker�leti B�r�s�g sem az �rfolyamr�s, sem az oklista eset�ben nem tartotta megalapozottnak k�t b�k�scsabai devizaad�s OTP ellen ind�tott kereset�t. A b�r�s�g �ll�spontja szerint a vitatott szerz�d�s a jogszab�lyoknak mindenben megfelelt. Az egymilli� forintot meghalad� perk�lts�get �s illet�ket �gy a pert kezdem�nyez� devizahiteleseknek kell megfizetni�k.

A Pesti K�zponti Ker�leti B�r�s�g elutas�totta k�t devizahiteles kereset�t, amelyben k�rt�k a szerz�d�s �rv�nytelens�g�nek kimond�s�t, mivel v�lem�ny�k szerint az �rfolyamr�st nem megfelel�en alkalmazta a bank. Annak ugyanis �ll�spontjuk szerint t�telesen szerepelnie kellene a THM-ben, illetve �gy v�lik, az �rfolyamk�l�nbs�g a bankot terhel� k�lts�g. Egyben kifog�solt�k az �gynevezett oklist�t is, ugyanis ezek a v�ltoz�k nem �tl�that�ak �s nem �rthet�ek sz�mukra. Az oklista tartalmazza azokat a mutat�kat, amelyek negat�v v�ltoz�sakor a bank egyoldal�an v�ltoztathatja a szerz�d�st.

A b�r�s�g meg�llap�totta, hogy a 10 milli� forintot meghalad� �sszeg� k�lcs�nszerz�d�st a szab�lyoknak megfelel�en k�zjegyz� el�tt hiteles�tett�k, az ad�sok v�llalt�k a deviz�ban nyilv�ntartott lak�shitel visszafizet�s�t. Az �rfolyamr�st a szerz�d�sk�t�s id�pontj�ban egyik jogszab�ly sem neves�tette, �gy k�lts�gk�nt t�rt�n� felt�ntet�s�t sem �rta el�. A b�r�s�g �ll�spontja szerint �gy a szerz�d�sk�t�st k�vet� jogszab�lyokat a 2005-ben sz�letett szerz�d�sen sz�mon k�rni nem lehet. Az �t�let azt is meg�llap�tja, hogy az �rfolyamr�s nem k�lts�g, hanem egy elsz�mol�si m�d, amely a deviza alap� k�lcs�n egyik saj�toss�ga. Puszt�n az�rt, mert az ad�snak a deviza v�teli �s a deviza elad�si �rfolyam elt�r�s�b�l ad�d� t�bbletfizet�si k�telezetts�ge keletkezik, az �rfolyamr�s nem min�s�l k�lts�gnek, ez�rt azt k�l�n felt�ntetni nem kell, hi�nya a szerz�d�s semmiss�g�t nem eredm�nyezi.

A b�r�s�g ugyancsak meg�llap�tja, hogy a hitelint�zeti t�rv�ny pontosan meghat�rozza, hogy milyen felt�telek teljes�l�se eset�n van lehet�s�ge a p�nzint�zetnek az �gyf�l sz�m�ra kedvez�tlen�l m�dos�tani a szerz�d�st. Ezek a felt�telek olyan b�rki �ltal folyamatosan el�rhet� makrogazdas�gi mutat�k, amelyek alakul�s�ra a bankoknak nincsen hat�sa. A hiteld�j m�dos�t�s�nak lehet�s�g�t a szerz�d�s lehet�v� tette, ez�rt ezen ok sem indokolja a semmiss�g kimond�s�t. A b�r�s�g nem tartotta megalapozottnak a devizahitelesek kifog�sait, a szerz�d�s megfelel a jogszab�lyoknak. A pervesztes devizahitelesek terh�re r�tt perk�lts�g, illetve az illet�k �sszege meghaladja az egy milli� forintot - �rulta el a bank.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!