A r�g�ta v�rt d�nt�s azt jelenti, hogy a legf�bb b�r�i f�rum nem mondta ki az ilyen szerz�d�sek �rv�nytelens�g�t. Az egyoldal� kamatemel�sekkel kapcsolatban viszont nem d�nt�tt a K�ria. A Banksz�vets�g szerint a K�ria d�nt�se meger�s�tette, hogy a bankszektor eddig is jogk�vet� magatart�st gyakorolt.

Hatalmas sajt��rdekl�d�s v�rta a K�ria d�nt�s�t. Nemcsak a hazai �js�g�r�k, hanem t�bb k�lf�ldi is k�v�ncsi volt r�, hogy milyen v�laszokat ad a k�ria a devizahitelez�ssel kapcsolatban felmer�lt 7 alapvet� k�rd�sre. A d�nt�st a K�ria polg�ri koll�gium�nak vezet�je olvasta fel - eszerint a deviza alap� hitelszerz�d�sek nem forinthitelek, ez�rt az ad�sok viselik az �rfolyamv�ltoz�s terheit. Nem �tk�zik jogszab�lyba, nem �tk�zik nyilv�nval�an a j� erk�lcsbe, nem uzsor�s szerz�d�s, nem ir�nyul lehetetlen szolg�ltat�sra �s nem sz�nlelt szerz�d�s – jelentette ki Wellmann Gy�rgy.

Ez azt jelenti, hogy a legf�bb b�r�i f�rum szerint nem �rv�nytelenek a devizahitelek. Az �rfolyamr�s jogoss�g�r�l viszont egyel�re nem d�nt�ttek, mint ahogy arr�l sem, mik az egyoldal� szerz�d�sm�dos�t�s felt�telei ez ut�bbi k�rd�sben az Eur�pai Uni� B�r�s�g�t�l v�rj�k az �ll�sfoglal�st. Ez febru�rra v�rhat�.

Wellmann Gy�rgy azt mondta, hogy devizahitelesek probl�m�j�nak megold�s�t nem lehet kiz�r�lag a b�r�s�gokt�l v�rni, a K�ria pedig kiz�r�lag csak jogot �rtelmezhet.� A b�r�k teljes m�rt�kben �t�rzik a t�bb sz�zezer devizahiteles elnehez�lt helyzet�t, d�nt�s�ket azonban csak a t�rv�nyek alapj�n, a jog �ltal biztos�tott lehet�s�gek keretei k�z�tt hozhatt�k meg – fogalmazott.

A devizahitelek �llom�nya a k�tezres �vek k�zep�n n�tt meg drasztikusan, a magas forintkamatok miatt ugyanis a legt�bb magyar csal�d sv�jci frankban, jap�n jenben vagy eur�ban ad�sodott el. N�h�ny �ve m�g 750 ezer csal�dnak volt devizahitele Magyarorsz�gon, ez az�ta jelent�sen cs�kkent. 2010 �ta a korm�ny t�bb l�p�sben is seg�tett az ad�sokon. Mintegy 170 ezren �ltek a kedvezm�nyes v�gt�rleszt�s lehet�s�g�vel, ugyanennyi ad�son seg�tett az �rfolyamg�t lehet�s�ge, a Nemzeti Eszk�zkezel�nek pedig eddig 14000 ingatlant v�s�rolt meg.

Korm�nyp�rti politikusok t�bbsz�r jelezt�k, hogy v�gleg megsz�ntetn�k a devizahitelez�st, de meg akart�k v�rni a K�ria v�gleges d�nt�s�t, mert a mag�nszem�lyek �s bankok pereiben eddig folyamatosan egym�snak ellentmond� �t�letek sz�lettek.

�gy reag�ltak a p�rtok

„Csal�dottak vagyunk, mert a K�ria a bankok oldal�ra �llt” - �gy reag�lt a devizahitelekkel kapcsolatos d�nt�sre Rog�n Antal. A Fidesz frakci�vezet�je azt is mondta ugyanakkor, hogy t�bb m�s k�rd�sben is v�rj�k a K�ria �rdemi d�nt�s�t, �gy p�ld�ul az egyoldal� kamatemel�sekkel �s az �rfolyamr�ssel kapcsolatban. Rog�n Antal azt is mondta: tov�bbra is fenntartj�k azt az �ll�spontjukat, amely szerint a devizahitelnek, mint term�knek meg kell sz�nnie.

Az MSZP szerint K�ria d�nt�s�vel nincs ok arra, hogy a korm�ny tov�bb halogassa az �rdemi l�p�seket a devizahitelesek �gy�ben. Simon G�bor, a p�rt eln�khelyettese azt mondta: felesleges volt a korm�ny elm�lt h�napokban k�vetett id�h�z� taktik�ja. „V�rjuk a mag�ncs�d beterjeszt�s�t, v�rjuk a Nemzeti Eszk�zkezel� meger�s�t�s�t, v�rjuk a b�rlak�s program elind�t�s�t” – fogalmazott.

A Jobbik szerint bebizonyosodott, hogy a b�r�s�g nem fog a devizahitelesek oldal�ra �llni, csak a bankok �rdekeit v�di. „A b�r�s�g - m�r bebizonyosodott - nem fog a devizahitelesek oldal�ra �llni, csak a bankokat fogja t�mogatni a d�nt�seivel egyed�l a t�rsadalom az, ami k�pes ebben a k�rd�sben el�remozdul�st el�rni”- mondta Volner J�nos, a p�rt frakci�vezet�-helyettese.

Az LMP sajn�latosnak nevezte a d�nt�st, a p�rt ugyanakkor teljes m�rt�kben tiszteletben tartja a hat�rozatot. Schiffer Andr�s azt mondta, ha jogegys�gi d�nt�s teljes terjedelm�ben nyilv�noss� v�lik, akkor m�rlegelni kell, hogy - a visszamen�leges jogalkot�s tilalma mellett - milyen t�rv�nyalkot�si l�p�seket lehet tenni annak �rdek�ben, hogy a „bankok csal�rd m�don ne fosztogathass�k tov�bb az embereket”.

Az MNB tudom�sul veszi a K�ria h�tf�i d�nt�s�t, de Nagy M�rton, a jegybank �gyvezet� igazgat�ja arra h�vta fel a figyelmet: a K�ria nem hat�rozott abban a k�rd�sben, hogy a devizahitelekn�l a bankok vissza�ltek-e er�f�l�nyes helyzet�kkel.

A banksz�vets�g szerint a K�ria d�nt�se meger�s�tette, hogy a bankszektor eddig is jogk�vet� magatart�st gyakorolt. A szervezet f�titk�ra kiemelte: a hat�rozattal sok nyitott k�rd�s �s jogi pr�b�lkoz�s z�rult le. Kov�cs Levente azt �g�rte: a bankszektor tov�bbra is szerepet v�llal a t�rsadalmi probl�m�k enyh�t�s�ben.

Kov�cs Levente, a Magyar Banksz�vets�g f�titk�ra azt mondta: a devizahiteles �gyfelek k�tharmada m�r k�zzelfoghat� seg�ts�get kapott a korm�nyzat, a bankok, illetve a k�z�s programok r�v�n, az �rfolyamg�t kib�v�t�se valamennyi devizahiteles �gyf�lnek potenci�lis seg�ts�get jelent.