Nagy-Britanni�ban az elm�lt sz�z �vben �tlagosan t�z centim�terrel n�tt a testmagass�g, de t�bb fejlett nyugati orsz�gban, p�ld�ul D�ni�ban, Franciaorsz�gban, Sv�dorsz�gban vagy Olaszorsz�gban is hasonl�, �tlagosan 10-12 centim�ter k�r�li testmagass�g-n�veked�st regisztr�ltak sz�z�ves viszonylatban. Az �tlagos testmagass�g v�ltoz�sair�l eg�szen a k�z�pkorig visszamen�en siker�lt adatokat gy�jteni, �s b�r az �vsz�zadok sor�n voltak kisebb-nagyobb n�veked�sek vagy cs�kken�sek, soha nem fordult el� ilyen nagym�rt�k� testmagass�g-n�veked�s sz�z�ves t�vlatban – olvashat� a Livescience.com port�lon megjelent cikkben.
Nem csak az �trend sz�m�t

A testmagass�g szempontj�b�l kulcsfontoss�g�, hogy valaki gyermekkorban mennyi – �s milyen min�s�g� – t�pl�l�khoz jut. A 20. sz�zadban a fejlett orsz�gokban ugyan – r�videbb id�szakokat kiv�ve – jelent�s n�tt az el�rhet� �lelmiszerek mennyis�ge �s min�s�ge, m�gis t�bbsz�r el�fordult, hogy az egy f�re jut� bev�telek ugr�sszer� n�veked�se ellen�re az �tlagos testmagass�g cs�kkent. Ebb�l a szakemberek arra k�vetkeztetnek, hogy a gyermekkori t�pl�lkoz�s mellett m�s folyamatok az eddig hittn�l komolyabb szerepet j�tszanak a testmagass�g alakul�s�ban.

Az egyik ilyen t�nyez� a fert�z�sek, betegs�gek el�fordul�s�nak gyakoris�ga: ha gyermekkorban valaki rendszeresen esik �t k�l�nf�le fert�z�seken, els�sorban l�gz�szervi (p�ld�ul t�d�gyullad�s, l�gcs�hurut) �s az em�szt�rendszert �rint� (hasmen�ses) betegs�geken, akkor a n�veked�se lelassul, mivel a betegs�g idej�n cs�kken a t�panyagbevitel, illetve a bevitt kev�s t�pl�l�kot a szervezet a betegs�g elleni k�zdelemhez haszn�lja fel.
Alacsonyabbak a sokgyermekes csal�db�l j�v�k

A rendelkez�sre �ll� adatok arra engednek k�vetkeztetni, hogy az urbaniz�ci�s folyamatokkal, ezen bel�l a vezet�kes v�zell�t�s �s a megfelel� hullad�k- �s szennyv�zelvezet�s t�meges megjelen�s�vel, a higi�nia javul�s�val cs�kkent a betegs�gek el�fordul�s�nak gyakoris�ga, ami „j�t tett” a testmagass�gnak.

Szint�n fontos t�nyez�, hogy az 1930-as �vekt�l �talakult a csal�dmodell, a sz�l�k kevesebb gyermeket v�llaltak: m�g kor�bban �t gyermek volt jellemz�, addig a 20. sz�zad k�zep�t�l �tlagosan kett� gyermek n�vekedett egy csal�dban, �s �k t�bb, illetve jobb min�s�g� �lelemhez jutottak. A vizsg�latb�l kider�lt, hogy a sokgyermekes csal�db�l sz�rmaz�k feln�ttek alacsonyabbak voltak, mint a k�z�poszt�lybeli t�rsaik.

Szint�n alacsonyabb feln�ttek v�ltak azokb�l, akik olyan k�rnyezetb�l j�ttek, ahol magas volt a csecsem�- �s kisgyermek-haland�s�g, vagyis gyakran fordultak el� betegs�gek. Meg�llap�that� teh�t, hogy b�r a gyermekkori t�pl�lkoz�s tov�bbra is kiemelt szerepet j�tszik a testmagass�g alakul�s�ban, vannak egy�b t�nyez�k is, amelyeknek nagyobb szerep�k van, mint azt eddig gondoltuk.