A gazdas�gt�rt�net legnagyobb cs�dj�t jelentette h�tf�n a Lehman Brothers. Nem volt m�g olyan v�llalat - jelen esetben egy bank -, amely 639 milli�rd doll�ros m�rlegf��sszeggel d�lt volna be, mik�zben ad�ss�gai 613 milli�rd doll�rt tettek ki.

A Lehman m�rlegf��sszege nagyobb, mint Argent�na GDP-je, �s t�zszerese a kor�bbi listavezet�nek, az Enronnak, amely 2001-es cs�djekor 63,4 milli�rdos egyenleget vonhatott (volna) m�rleg�ben az �sszeoml�s el�tt.

Csal�k voltak

Az Enront m�r 2002-ben leszor�tott�k a k�pzeletbeli dobog�r�l: az energiakeresked� c�gn�l sokkal nagyobbat bukott a t�vk�zl�si WorldCom nev� v�llalat, amely az MCI felv�s�rl�sa ut�n "f�v�dott fel", ami akkor vil�grekord f�zi�t jelentett a k�t c�g k�z�tt. A lufi kipattan�sa el�tt a WorldCom k�nyvel�s�ben 103,9 milli�rd doll�r volt az akt�v�k (eszk�z�k) �s passz�v�k (forr�sok) egyenlege.

Persze a val�s�g �s a k�nyvel�s k�t dolog, ezt a WorldCom �s az Enron menedzserei is tudt�k. Nem v�letlen�l ker�ltek mindk�t c�g vezet�i v�d al� a botr�ny kirobban�sa ut�n. A WorldComn�l gyan�s �tutal�sokat tal�ltak, amelyeket a c�g vez�rigazgat�ja kapott a t�rsas�gt�l - Bernard J. Ebberst ez�rt �s m�s k�nyvel�si tr�kk�k�rt 2005-ben el�t�lt�k -, az Enronr�l pedig kider�lt, hogy teljesen hamis m�rlegeket k�sz�tett hossz� id�n �t, megt�vesztve ezzel a befektet�ket. Az Enron f�n�k�t, Kenneth L. Layt szint�n b�n�snek tal�lta a b�r�s�g, de � m�g b�rt�nbe vonul�sa el�tt meghalt 2006-ban.

Most nem a csal�kon m�lt

A mostani, 2008-as cs�dhull�m nem csal�sokon alapul, hanem az amerikai p�nzpiacok r�g nem l�tott meging�s�n. (B�r az�rt �rkeztek h�rek sz�p sz�mmal csal�sokr�l is, de ez�ttal nem ezek voltak a d�nt� jelent�s�g�ek.) A 2008-as meging�s alapvet� oka azonban a tavaly kirobbant jelz�logpiaci v�ls�g. A bankok �s m�s p�nzint�zetek, befektet�si alapok olyan �rt�kpap�rokat v�s�roltak - m�s befektet�kkel egy�tt -, amelyek fedezete a m�sodrend� (vagyis rossz, angol nev�n subprime) besorol�s� ad�sok jelz�loghitelei voltak. Miut�n a rossz ad�sok egyre nagyobb sz�mban v�ltak fizet�sk�ptelenn� Amerik�ban, az �ltaluk "fedezett" �rt�kpap�rok �rfolyama gyorsan �sszeomlott.

Ennek lett �ldozata a legnagyobb bankok k�z�l el�sz�r a Bear Stearns Amerik�ban, amelynek felv�s�rl�s�hoz �s megment�s�hez 29 milli�rd doll�rt szavatolt a sz�vets�gi �llam a JP Morgannek. N�metorsz�gban az IKB nev�, f�lig �llami tulajdonban l�v� p�nzint�zet rogyott meg, Nagy-Britanni�ban pedig a Northern Rock p�nzint�zetet kellett 25-26 milli�rd font hitelseg�llyel kiseg�tenie a Bank of Englandnek.

Egy francia br�ker: Jerome Kerviel

Franciaorsz�gban a Soci�t� G�n�rale p�nzint�zet egyik br�ker�re h�zt�k r� a vizesleped�t, �s k�r�lbel�l �tmilli�rd eur�s k�rt r�ttak fel Jerome Kervielnek. � �ll�t�lag fikt�v �gyleteket k�t�tt a t�zsd�n, de a jelz�logv�ls�g miatt zuhan� �rfolyamok �sszeomlasztott�k az �ltala �p�tett l�gv�rat. Amikor a Soci�t� G�n�rale felsz�molta a fikt�v �gyleteket, akkor keletkezett a sokmilli�rd eur�s vesztes�g, de persze Kerviel �gyletein k�v�l is bukott a bank a subprime-v�ls�gon.

Amerik�ban id�n folytat�dott a cs�dhull�m, a Bear Stearns ut�n ny�ron ment cs�dbe az Indy Mac, amely a m�sodik-harmadik legnagyobb buk�s volt akkor a tengerent�li bankvil�g t�rt�net�ben. Ez a p�nzint�zet is a jelz�logv�ls�g hat�s�ra ingott meg, ak�rcsak a Lehman Brothers, amely k�l�n�sen akt�v volt az elm�lt �vekben a jelz�logpiaccal �sszef�gg� �rt�kpap�rok kibocs�t�s�ban.

A Lehmant nem szerett�k?

Minthogy a Lehman jelz�logpiaci kitetts�ge k�zismert volt, a befektet�k imm�r az elm�lt 12 h�napban folyamatosan agg�dhattak r�szv�nyeik �rfolyama miatt. Az amerikai jegybank szerep�t bet�lt� Fed �ppen ezzel magyar�zta, hogy a Lehmannak nem ny�jtottak seg�ts�get a h�ten, hagyt�k, hogy a Bank of America Corp. �s a m�sik nagy hitelez�, a brit Barclay Plc. bed�nts�k a negyedik legnagyobb amerikai bankot.

Megmentett�k a h�ten ugyanakkor a m�sik nagy befektet�si bankot, a Merrill Lynchet, amelyet �ppen a Bank of America v�s�rol fel majdnem�44 milli�rd doll�ros �gylet keret�ben. Szerd�n �rkezett az �jabb h�r, hogy az amerikai sz�vets�gi korm�nyzat nemcsak a Merrill, hanem az AIG megment�s�t is t�mogatja.

Az AIG-nek a Fed ny�jt 85 milli�rd doll�r hitelt. Ezzel k�t�ves leveg�v�telhez jut a k�l�nb�z� hat�rid�s jelz�log�gyletekbe belebonyol�d�, �s emiatt az elm�lt h�rom negyed�vben t�bb mint 18 milli�rd vesztes�get felhalmoz� biztos�t�. Az AIG a vil�g legnagyobb biztos�t�ja, �sszeoml�sa az eg�sz nemzetk�zi p�nz�gyi rendszerben ak�r 180 milli�rd doll�r k�rt is okozhatott volna egyes becsl�sek szerint.

Tanultak a 29-es v�ls�gb�l

Az amerikai korm�nyzat tanult a XX. sz�zadi nagy v�ls�gokb�l. Ez�rt avatkozik be a legnagyobb piaci szerepl�k megment�se �rdek�ben, mert tudja: ha az eg�sz p�nz�gyi rendszerben meginog a befektet�k bizalma, akkor az 1929-es kr�zishez hasonl� lavina indulhat el. Akkor�ugyanis a korm�ny, �s a bankok is rosszul reag�ltak: a bankok nem mentett�k meg a bajba jutott versenyt�rsaikat, a befektet�k elvesztett�k p�nz�ket. Ezut�n kit�rt a p�nik, mindenki mindenhonnan kivonta a p�nz�t, mert nem tudhatta, ki lesz a k�vetkez� �ldozat.

A harmincas �vekben ezek ut�n 9000 (!) bank ment cs�dbe az USA-ban. Csak 1933-ban, Franklin Delano Roosevelt eln�ki beiktat�sa ut�n siker�lt megfogni a cs�dhull�mot, akkor h�romnapos banksz�nnapot rendeltek el a hangulat csillap�t�s�ra.

Nem sokkal ezut�n l�trehozt�k a sz�vets�g let�tkezel�si biztos�t� t�rsas�got, a Federal Deposit Insurance Corp.-ot, �s sz�tv�lasztott�k a kereskedelmi banki �s befektet�si banki tev�kenys�geket, hogy a p�nzint�zetek ne egyszerre omoljanak �ssze b�rmelyik szektor meging�sa miatt.

Roosevelt �lma nem foszlik sz�t?

A mostani jelz�logv�ls�g paradoxona, hogy a r�szben Roosevelt �ltal az ingatlan�gyletek garant�l�s�ra kre�lt szervezetek, �gy a sz�vets�gi lak�s�p�t�si hivatal, illetve a Fannie Mae �s a Freddie Mac most ker�ltek �jra f�kuszba, hiszen az amerikai sz�vets�gi korm�nyzatnak �ppen a m�lt h�ten kellett beavatkoznia a Freddie �s a Fannie megment�se �rdek�ben.

Ezek �sszesen 100 milli�rd doll�r �rt�k��ment�akci�t ig�nyelnek, de eur�pai becsl�sek szerint az amerikai �llam �sszesen 3500 milli�rd eur� �rt�kben volt k�nytelen k�telezetts�get v�llalni a jelz�loghitelez�st garant�l� int�zm�nyek megment�s�re.

Az 1989-es tapasztalatok

A jelz�logv�ls�g mostani kezel�s�ben a washingtoni korm�nyzat nemcsak az 1929-es v�ls�gb�l nyert tapasztalatokat. T�z �vvel ezel�tt, 1988-1989-ben sok bank ingott meg, �s akkor a Feddel egy�tt a korm�ny gyorsan �s hat�konyan avatkozott be: nem els�sorban a bankokat mentette, hanem hatalmas p�nzfolyamot nyomott ki a bankk�zi piacokra, �s �gy a likvidit�st, a fizet�k�pess�get fenntartott�k.

Ma, a globaliz�ci� kor�ban az amerikai jegybank szerep�t bet�lt� Fed, az Eur�pai K�zponti Bank �s a Bank of England szinte m�r rutinszer�en nyomj�k ki a hatalmas �sszegeket a bankk�zi piacra, nehogy az egyes p�nzint�zetek meging�sa lavin�t ind�tson el.

A gyorsjelent�sek sokat el�rulnak majd

Tavaly ny�r �ta a nagy nemzetk�zi jegybankok egym�ssal �sszehangoltan l�pnek fel, �s egyel�re legal�bbis siker�lt elker�lni�k a domin�hat�st. K�rd�s, hogy siker�l-e Amerik�ban, a jelz�logv�ls�g "sz�l�haz�j�ban" most m�r v�gleg t�ljutni a kr�zisen. Ehhez persze tudni kellene, hogy a bajba jutott p�nzint�zetek t�nyleg bevallott�k-e �sszes vesztes�g�ket, amit az elm�lt �vekben felhalmoztak, vagy tartogat m�g meglepet�seket a k�vetkez� gyorsjelent�si szezon, amikor sok minden kider�lhet.