A megf�z�s (m�s n�ven megh�l�s vagy n�tha) a fels� l�gutak v�rusos fert�z�se, amely emberek k�z�tt a leggyakoribb fert�z�st�pusnak sz�m�t: feln�ttekn�l �vente �tlagosan egy-k�t, gyermekekn�l pedig ak�r t�z-tizenk�t alkalommal is jelentkezik a p�r h�tig tart�, torokf�j�ssal, k�h�g�ssel, orrfoly�ssal �s l�zzal j�r� n�tha.

A megf�z�sra gy�gym�d nincs, �gy a betegs�g kezel�se a t�netek enyh�t�s�re �s megsz�ntet�s�re koncentr�l. �ppen ez�rt a n�tha elleni k�zdelem egyik legfontosabb eleme a megel�z�s: a v�rus terjed�s�t rendszeres, alapos k�zmos�ssal, sz�ks�g eset�n arcmaszk visel�s�vel nagyban nehez�thetj�k.
Seg�t a s�s vizes gargaliz�l�s, az �gynyugalom �s a h�sleves

Ha azonban a legnagyobb k�r�ltekint�s ellen�re megh�lt�nk, bevethet�nk n�h�ny hat�kony n�tha�z� praktik�t. Aki teheti, t�lts�n min�l t�bb id�t otthon �gynyugalomban, �gy megakad�lyozhat� a v�rus tov�bbad�sa is.

Sokat haszn�l a rendszeres folyad�kbevitel: els�sorban meleg (gy�gy)te�t �s sz�nsavmentes vizet fogyasszunk citrommal �s/vagy kev�s m�zzel �zes�tve, �gy megel�zhetj�k a kisz�rad�st �s gyors�tjuk a v�lad�k ki�r�l�s�t is. A meleg h�sleves is nagy seg�ts�g a n�th�s embernek: gyullad�sg�tl� hat�sa r�v�n er�s�ti a legyeng�lt immunrendszert. Ker�lj�k viszont a k�v�t, a koffeintartalm� �d�t�ket �s az alkoholt, mert ezek vizet vonnak el a szervezetb�l.

A torokf�j�st hat�konyan enyh�ti a s�s vizes gargaliz�l�s. Ehhez egy poh�r meleg v�zben oldjunk fel negyed vagy f�l te�skan�l s�t, �s azzal gargaliz�ljunk. Az orrdugul�s enyh�t�s�re �s az orrny�lkah�rtya sz�razs�g�nak cs�kkent�s�re haszn�lhatunk tengervizes orrcseppet vagy orrspray-t, de inhal�lhatunk forr� kamillavir�g-f�zetet is.

Az alacsony p�ratartalom is kedvez a n�th�t okoz� v�rusok terjed�s�nek (emellett a ny�lkah�rtya ellen�ll�-k�pess�g�t is cs�kkenti), �gy megf�z�s eset�n �gyelj�nk otthonunk leveg�j�nek p�ratartalm�ra is, sz�ks�g eset�n haszn�ljunk p�r�s�t�t.

A recept n�lk�l kaphat� szopogat�s tablett�k vagy f�jdalomcsillap�t�k is enyh�thetik a t�neteket, de nem j�k sem a megf�z�s megel�z�s�re, sem pedig a gy�gyul�si folyamat felgyors�t�s�ra, r�ad�sul szed�s�k mell�khat�sokkal j�rhat. Ugyanez igaz az antihisztaminokra is: tart�s haszn�latuk ak�r ronthat is a beteg �llapot�n, �gy ezek szed�s�r�l k�rdezz�k meg h�ziorvosunkat. Akkor is forduljunk orvoshoz, ha t�neteink p�r napon bel�l nem enyh�lnek.
Megh�l�sre nem j� az antibiotikum �s a cink

A megh�l�sre alkalmazott szerek k�z�l t�bbr�l bebizonyosodott, hogy nem seg�ti a gy�gyul�st. Az antibiotikumok a megf�z�st okoz� v�rusok ellen hat�stalanok, �gy egyszer� n�tha eset�n ne t�mj�k magunkba ezeket.

A leg�jabb tudom�nyos eredm�nyek azt is megk�rd�jelezik, hogy megf�z�skor seg�tenek a cinktartalm� szerek. A nagy mintasz�mon v�gzett randomiz�lt kutat�sok nem igazolt�k a cink j�t�kony hat�s�t megf�z�s eset�n, rendszeresen adagolva (pl. orrspray form�j�ban) r�ad�sul komoly mell�khat�sokat (szagl�k�pess�g roml�s�t, h�nyingert, irrit�ci�t, hasmen�st, stb.) okozhatnak.

Kisgyermekekn�l a szakemberek �va intenek a recept n�lk�l kaphat� k�h�g�scsillap�t� �s n�thaellenes szerek alkalmaz�s�t�l is. A leg�jabb aj�nl�sok �rtelm�ben n�gy �ves kor alatt nem javasolt ilyen k�sz�tm�nyeket gyermekorvos megk�rdez�se n�lk�l adni.
Nem �rt, de nem is haszn�l a C-vitamin vagy az echinacea

Megoszlanak a v�lem�nyek arr�l, hogy mennyire hat�kony n�tha eset�n a nagy d�zisban szedett C-vitamin, vagy a n�pszer� b�bor kasvir�g (echinacea). A leg�jabb tudom�nyos eredm�nyek �rtelm�ben a C-vitamin a megh�l�s megel�z�s�ben nem seg�t, de m�r kialakult t�netek eset�n r�vid�thet a betegs�g lefoly�s�n.

A b�bor kasvir�got vagy mas neven echinace�t is r�g�ta alkalmazz�k a megf�z�s megel�z�s�re �s t�neti kezel�s�re, hat�s�t azonban kev�s tudom�nyos eredm�ny t�masztja al�. Annyi azonban biztos, hogy akinek rendben van az immunrendszere, nem allergi�s a parlagf�re �s nem szed v�nyk�teles gy�gyszereket, ann�l r�vid t�von nagy val�sz�n�s�ggel nem fog gondot okozni a kasvir�g-tartalm� k�sz�tm�nyek alkalmaz�sa.