Nem

A f�rfiaknak k�zel 2-3x nagyobb es�ly�k van a�sz�vinfarktusra a n�kh�z k�pest, a hal�los kimenetel� esem�nyek sz�ma is �tsz�r�s. Az els� sz�vinfarktuson �tes� emberek k�z�tt a f�rfiak �tlagban fiatalabbak, mint a n�k.

Menopauza ut�n

J�llehet a n�k kock�zata kisebb a sz�vinfarktusra, mint a f�rfiak�, a n�k kisebb kock�zata menopauza ut�n3-4x-re emelkedik.

Sz�vbetegs�g a csal�dban

Ha a k�zeli rokons�gban volt sz�vbetegs�g, sz�vinfarktus, k�l�n�sen 65 �v alatt, nagyobb kock�zatot jelent az egy�n sz�m�ra a koron�riabetegs�get illet�en. Ez nem csak �n�ll� kock�zati t�nyez�, hanem bizony�tottan er�s�t� hat�s� m�s kock�zati t�nyez�kre n�zve.

Teh�t azoknak, akin�l a sz�l�k, nagysz�l�k nagyb�csik, nagyn�nik eset�ben el�fordult sz�vinfarktus korai �letkorban, jobban oda kell figyelni�k az�elh�z�s,�cukorbetegs�g elker�l�s�re, a�v�rzs�rh�ztart�segyens�ly�ra �s arra, hogy lehet�leg ne doh�nyozzanak.

BMI

A t�ls�ly �s a sz�v-�rrendszeri betegs�gek kapcsolata k�zismert, r�ad�sul a t�ls�lyhoz vezet� �letm�di t�nyez�k legt�bbje a sz�v-�rrendszeri betegs�gek kock�zati t�nyez�je is. A t�pl�lts�gi �llapot �ltal�nosan elfogadott mutat�ja a testt�meg index (BMI: body mass index), ami a tests�ly (testt�meg) �s a m�terben kifejezett testmagass�g n�gyzet�nek h�nyadosa.

18,5 alatti BMI sov�nys�got, 18,5 �s 25 k�z�tti BMI norm�l tests�lyt, 25 �s 30 k�z�tti t�ls�lyt, a 30 �s 40 k�z�tti�elh�z�st, a 40 feletti BMI pedig k�ros elh�z�st jelent. A t�ls�ly t�bbletterhet r� a szervezet m�k�d�s�re, n�veli az inzulinrezisztencia, a cukorbetegs�g, a magas v�rnyom�s, a kedvez�tlen v�rzs�rar�ny kialakul�s�t, amelyek mindegyike �n�ll� kardiovaszkul�ris kock�zati t�nyez�.�

A norm�l tests�ly meg�rz�se nem csak a sz�vbetegs�g megel�z�se szempontj�b�l fontos, hanem m�s betegs�gek, mint p�ld�ul a vastagb�lr�k, vesebetegs�g, az eml�- �s m�hr�k kock�zat�t is cs�kkenti.

Hask�rfogat

A tests�ly n�veked�s�vel a sz�vbetegs�gek kock�zata is n�vekszik. K�l�n�sen vesz�lyes az �n. „alma-t�pus�”�elh�z�s, ahol a hasi zs�rsz�vet ar�nya nagyobb. Erre legjobb m�r�si lehet�s�g a hask�rfogat r�gz�t�se. N�kn�l magass�gt�l f�ggetlen�l 80 cm alatti hask�rfogat nem jelent kock�zatot, m�g a 88 cm feletti �rt�k jelent�s sz�v- �s �rrendszeri kock�zattal j�r. F�rfiakn�l ugyan ezen �rt�kek 94 �s 102 cm, szint�n magass�gt�l �s tests�lyt�l f�ggetlen�l.

Magas v�rnyom�s

A�magas v�rnyom�s azt jelenti, hogy az ereken bel�l nagyobb nyom�s uralkodik. Ilyenkor a sz�vnek �rtelemszer�en nagyobb munk�t kell v�geznie, hogy a kering�st fenntartsa. Az ereken bel�li nagyobb nyom�s pedig szinte belepr�seli az erek fal�ba a v�rben tal�lhat� zs�rokat.

Nagyobb nyom�s eset�n az erek bels� fel�let�nek s�r�l�kenys�ge is nagyobb. Mindezen t�nyez�k az �relmeszesed�s �s koszor��r-betegs�g kock�zat�nak fokoz�d�s�val j�rnak. A cukorbetegs�g, koszor��r-, agy�r- �s perif�ri�s �rbetegs�g, kr�nikus veseel�gtelens�g �s a metabolikus szindr�ma eset�n az el�rend� c�l�rt�k 130/80 Hgmm.
A magas v�rnyom�s �sszef�gg az emelkedett stroke- �s vesek�rosod�s-kock�zattal is. Bizonyos esetben lehets�ges a v�rnyom�st di�t�val, rendszeres testmozg�ssal, stresszcs�kkent� m�dszerekkel kord�ban tartani, m�s esetben sz�ks�ges a gy�gyszeres ter�pi�s t�mogat�s.

�sszes koleszterin

Az �sszes�koleszterinen bel�l k�t fontos frakci�t kell megeml�ten�nk. A „j�” koleszterint, az �n. HDL (high density lipoprotein), �s a „rossz” koleszterint az �n. LDL (low density lipoprotein).

Az abszol�t �rt�kek mellett figyelembe kell venni a HDL/�sszes koleszterin ar�nyt, ami 1:4 alatti �rt�k eset�n fokozott kock�zatot jel�l, hat�r�rt�k� vagy emelkedett �sszes koleszterinszint eset�n. A di�ta, mozg�s, norm�l tests�ly megtart�sa, illetve a doh�nyz�s ker�l�se, seg�t a koleszterinszint normaliz�l�s�ban. Ha csup�n �letm�ddal nem lehet az ide�lis �rt�keket el�rni, hat�kony gy�gyszerek �llnak rendelkez�sre a koleszterinszint cs�kkent�s�re.

HDL-koleszterin

A HDL-koleszterin seg�t elt�ntetni a kering� koleszterint a v�rb�l, illetve a sz�vetekb�l, �gy megakad�lyozza az �rfalban t�rt�n� lerak�d�s�t. Az alacsony HDL-koleszterinszint teh�t cs�kkenti a szervezet v�dekez� k�pess�g�t a sz�v- �s �rrendszeri betegs�gek kialakul�sa ellen.

LDL-koleszterin

Az LDL el�seg�ti a koleszterin erek fal�ba t�rt�n� lerak�d�s�t, amely k�s�bb �relmeszesed�shez vezet. Ez�ltal a magas LDL-koleszterinszint n�veli a sz�vbetegs�g kock�zat�t.

Triglicerid

A magas trigliceridszint n�veli a sz�v- �s �rrendszeri betegs�g kock�zatot, de nem line�risan, mint az LDL-koleszterin.

Ez azt jelenti, hogy 2,25 mmol/l felett a kock�zat fokozatosan n�, de 9 mmol/l felett a kock�zat ism�t cs�kkenni kezd, b�r v�gig nagyobb marad, mint a norm�lis 1,7 mmol/l alatti �rt�k eset�ben. K�l�n�sen fokozott a kock�zat azokn�l, akikn�l �gynevezett lipid tri�sz vagy aterog�n dyslipid�mia van jelen, azaz magas LDL-koleszterin-, alacsony HDL-koleszterin-, magas trigliceridszint szerepel. Ezekn�l a szem�lyekn�l k�zel 2x nagyobb a koron�riaesem�nyek sz�ma, mintha csak �nmag�ban az LDL-koleszerin szintje lenne emelkedett.

A lista nem teljes, a�Preventissimo cikk�ben tov�bbi kock�zati t�nyez�ket tal�l,�olvassa el!