Hatsz�z m�ter v�lasztja el az Alternat�v K�zgazdas�gi Gimn�ziumot az egyik �budai �llami k�z�piskol�t�l, m�gis olyan, mintha ezek az iskol�k m�s orsz�gokban lenn�nek. Pedig a tanul�k nagyj�b�l ugyanakkor v�geznek, ugyanolyan vid�man hagyj�k el az �p�leteket, �s ugyan�gy az egyik els� mozdulatuk az, hogy r�gy�jtanak. Ha azonban az iskolai napi rutinr�l kell besz�lni, hirtelen hatalmasak lesznek a k�l�nbs�gek.

Hogy vannak-e terroriz�l� tan�rok? Persze!”

– mondja teljes term�szetess�ggel az �llami iskola egyik tanul�ja. Mik�zben belesz�v a cigarett�j�ba, hozz�teszi: „Engem nem nyomaszt k�l�n�sebben az iskola, de vannak olyan t�rsaim, akik teljesen kik�sz�lnek.”

A tantermek hangulata

Amikor az okokr�l k�rdezz�k �t, kider�l, hogy nem felt�tlen�l a tananyaggal van probl�m�ja, ink�bb a felel�sekkel j�r� stresszel, egyes tan�rok fegyelmez�si eszk�zeivel vagy azzal a szigor� hangulattal, ami a tantermekben uralkodik.

A di�kok leterheltek, r�ad�sul gyakran haszn�lhatatlan, amit tanulnak

Illusztr�ci�: Sztank� B�lint - Origo

Egy m�sik di�k –�szint�n ebb�l az iskol�b�l –�m�r fesz�ltebben besz�l az elv�r�sokr�l. „Mostan�ban kicsit stresszelek az �retts�gi �s a tov�bbtanul�s miatt, sokat kell tanulni, �s sok�ig kell bent maradni.

Enn�l t�bbet nem hiszem, hogy tudn�k tanulni”

– mondta.

Balog Zolt�n, az Emberi Er�forr�sok Miniszt�rium�nak vezet�je ezt m�sk�nt l�tja. Szerinte ugyanis, „ha versenyk�pesek akarunk maradni, nemcsak t�bbet kell dolgozni, de a di�koknak is t�bbet kell tanulniuk”.

A hazai oktat�si rendszer teh�t tov�bbra is a lexik�lis tud�sra �s a kem�ny sz�monk�r�sre �p�t majd, a miniszter szavai szerint pedig �gy akarj�k jav�tani a nemzetk�zi tesztek les�jt� eredm�nyeit, hogy m�g t�bbet v�rnak el a tanul�kt�l.

„A t�lzott elv�r�sok azonban megfelel�si k�nyszerhez �s szorong�shoz vezethetnek”

– mondta az Orig�nak Cs�k Annam�ria. A gyerekpszichol�gus szerint a nagy elv�r�sok csak az ellen�ll�st n�velik. A di�kok a nagy nyom�sra emellett �gy is reag�lhatnak, hogy feladj�k a k�zdelmet, �s nem t�r�dnek a k�vetelm�nyekkel.

Bezzeg Sanghajban

A k�ros �s kontraprodukt�v hat�sok ellen�re sokan a tananyag jelent�s n�vel�s�vel �rn�k el, hogy javuljon a hazai oktat�si rendszer. �ll�spontjuk szerint nem rosszabb a poroszos m�dszer a modern megold�sokn�l, hiszen Sanghajban szint�n a lexik�lis tud�sra helyezik a hangs�lyt, m�gis kifejezetten j�l szerepelnek a PISA-teszteken.

Cs�k Annam�ria szerint viszont Sanghajban m�s az �letvitel, j�val nagyobb a nyom�s a tanul�kon, �s bizonyos ig�nyek fel sem mer�lnek benn�k, amelyek egy eur�pai di�k sz�m�ra term�szetesek. A tantervek viszont kifejezetten modernek.

Sz�l�i elv�r�s

„A napi hat-h�t tan�ra rendk�v�l megterhel� a tanul� �s a tan�r sz�m�ra is, r�ad�sul azt k�vetelik, hogy folyamatosan figyeljen mindenki.

A munkahelyeken sincs ilyen szigor� elv�r�s,

att�l hogy valaki dolgozik, m�g laz�that k�zben, nem kell figyelnie folyamatosan h�t �r�n kereszt�l. A tan�roknak m�g nehezebb lehet" – fogalmazott. A hossz� tan�t�si napok ellen m�gsem tiltakoznak t�megesen a sz�l�k, �k ugyanis abban �rdekeltek, hogy a gyerekek ne legyenek egyed�l, am�g �k dolgoznak. Sokan r�ad�sul��r�lnek, ha terhelik a gyerek�ket, mert �gy gondolj�k, hogy csak ez vezethet a sikerhez.

A pszichol�gus szerint a di�kok teljes�tm�ny�t szigor�t�ssal nem lehet n�velni, ink�bb arra kellene t�rekedni, hogy el�rj�k, a di�knak is fontos legyen a tanul�s. Ez pedig egy�ltal�n nem lehetetlen.

Nem a t�l sok tan�ra a baj

�nmag�ban a mostani oktat�si rendszerre jellemz� 40 �r�s h�ttel nem lenne baj, ink�bb az ott t�lt�tt id� kihaszn�l�s�val vannak probl�m�k. A szakiskol�kban p�ld�ul csak az �r�k harmad�ban tan�tanak k�zismereti t�rgyakat, �gy k�nnyen lehet, hogy az iskola csak egy adott munka elv�gz�s�re teszi majd alkalmass� a di�kokat, a v�ltoz�sokhoz viszont kev�sb� tudnak majd alkalmazkodni.

Ez az oktat�si rendszer –�csak�gy, mint a kevesebb hely az �llami fels�oktat�sban –�illeszkedik a korm�ny iparos�t�si t�rekv�seihez, azonban

ahhoz, hogy val�ban n�jenek a fizet�sek Magyarorsz�gon, a modern k�pess�gek elsaj�t�t�s�ra lenne sz�ks�g.

Az oktat�si eredm�nyek ugyanis nagyban befoly�solj�k egy-egy orsz�g n�veked�si kil�t�sait. A PISA-felm�r�seken jobban szerepl� orsz�gok rendre komoly GDP-n�veked�st is elk�nyvelhetnek.

A�BBC-nek nyilatkoz� szak�rt�k szerint p�ld�ul, ha a mostani list�n utols�k�nt szerepl� Gh�na az oktat�s ter�n el�rn� az OECD-�tlagot, p�r �vtizeden bel�l a mostani GDP 38-szoros�ra n�vekedne a gazdas�ga.

„A hagyom�nyos oktat�si rendszer meg�j�t�sa azonban nem azt jelenti, hogy nincs sz�ks�g lexik�lis tud�sra”

– mondta az Orig�nak N�dori Gergely, az Alternat�v K�zgazdas�gi Iskola egyik tan�ra, aki szerint f�lre�rt�s, ha a lexik�lis tud�st �s a k�pess�gfejleszt�st egym�s ellent�teinek tartjuk.

„A k�rd�s nem az, hogy tan�tunk-e lexik�lis tud�st –�persze, hogy tan�tunk –, hanem az, hogy mit tekint�nk az oktat�s c�lj�nak, min m�rj�k le a sikeress�g�t” – mondta N�dori Gergely. Lehet kritiz�lni az alternat�v iskol�kat, de „a mi tan�tv�nyainkat Cambridge-be, a King’s College-ba, az Imperial College-ba veszik fel. Nekik el�g, amit tan�tunk”.

Hatmilli� forint, �s nincsen stressz

Az �budai �llami gimn�ziumt�l mind�ssze hatsz�z m�terre l�v� alap�tv�nyi iskola di�kjai m�sk�nt tekintenek az iskol�ra. N�luk alig van h�zi feladat, az oktat�s az egy�ttm�k�d�sre alapul, a tan�rok �s a di�kok pedig bar�ti viszonyt �polnak egym�ssal.

Amikor az egyik tanul�t a stresszr�l k�rdezz�k, csak nevet. „�, n�lunk ilyen nincs” – mondja. Amikor pedig a fegyelmez�si eszk�z�kr�l esik sz�, elmondja, hogy n�luk a tan�rok nem a tekint�ly kik�vetel�s�vel, hanem a j� viszony kialak�t�s�val �rik el, hogy odafigyeljenek a gyerekek.

A di�kok modern oktat�si k�r�lm�nyek k�z�tt dolgozhatnak: 10 di�kra jut egy tan�r, aki egyben patr�nus is, a tanul�k projekteken dolgozva tanulnak, ami sokkal k�zelebbi, mint egy t�voli �retts�gi, valamint a tananyag mellett azt is megtan�tj�k nekik, hogyan haszn�ljanak egy inform�ci�t.

Laci, egy m�sik ide j�r� di�k katolikus iskol�b�l �rkezett, �s mint mondja „�ssze sem lehet hasonl�tani a kett�t”, sokkal jobban �rzi mag�t az �j hely�n.

A bar�ts�gos l�gk�r egy�bk�nt nem megy az eredm�nyek rov�s�ra,

az �retts�gin 80 sz�zal�k felett teljes�tenek a di�kok, a tov�bbtanul�si ar�ny b�ven 90 sz�zal�k felett van, a felv�teliken pedig �tlagosan 400 pontot �rnek el.

Ezt az oktat�st viszont kevesen engedhetik meg maguknak, a havid�j �tlagosan 75 ezer forint, de szoci�lis alapon ett�l el lehet t�rni. A jelentkez�k sorban �llnak, pedig a teljes k�lts�g h�t �vre hatmilli� forint.

A hazai �llami oktat�si rendszer ragaszkodik a poroszos megold�sokhoz, pedig nem az ismereteket kell �tadni, hanem azt, hogy hogyan tudunk haszn�lni egy inform�ci�t – mondta Horn Gy�rgy, az Alap�tv�nyi �s Mag�niskol�k Egyes�let�nek eln�ke. Szerinte a hazai sziszt�ma t�v�ton j�r, a korm�nyzat konzervat�v int�zked�sei pedig csak rontanak a helyzeten.

Nem a pedag�gusok sz�nd�k�val van gond, hanem mag�val a rendszerrel.

Az iskol�k �n�ll�s�g�t elvett�k, egy �tlag pedag�gus pedig t�bb �r�t t�lt adminisztr�ci�val, ahelyett, hogy a gyerekekkel foglalkozna. A tan�roknak a jelenlegi viszonyok k�z�tt es�ly�k sincs, hogy motiv�ltt� tegy�k a gyerekeket. Az eg�sz rendszernek ugyanis a bizalmatlans�g az alapja, a korm�ny nem b�zik az igazgat�kban, a tan�rokban, csak akkor hisz nekik, ha dokument�lnak mindent.