A k�vetkez� emeletet a gy�m�lcs�k �s a z�lds�gek alkotj�k. Rendk�v�l fontos vitaminforr�saink, emellett term�szetes v�ztartalmuk �s a benn�k l�v� rost j�t�konyan seg�ti az em�szt�st. A rost felel�s a b�lfal mechanikai ingerl�s��rt, ami a t�pl�l�k tov�bbhalad�s�hoz sz�ks�ges �s a vastagb�l mikroorganizmusai is hasznos�tj�k, �gy a megfelel� b�lfl�ra kialak�t�s�hoz is n�lk�l�zhetetlenek. A gy�m�lcscukrok r�ad�sul lassabban sz�v�dnak fel, �gy a v�r cukorszintj�t is lassabban emelik meg, ami kevesebb inzulin termel�s�t jelenti a szervezetnek.

A harmadik emelet a feh�rjeforr�sok, azaz a h�sf�l�k. Szervezet�nk a feh�rje �p�t�elemeib�l, az aminosavakb�l �p�ti fel saj�t feh�rj�it, �gy nem mindegy, milyen min�s�g� h�st esz�nk. Fontos a v�ltozatos feh�rjeforr�sok kiakn�z�sa, csirke �s sert�sh�s mellett marh�t, b�r�nyt, pulyk�t �s v�zi sz�rnyasokat is tartalmazzon az �trend�nk. Ne feledj�k, hogy a half�l�k n�lk�l�zhetetlenek: sok vasat, omega 3 �s omega 6 zs�rsavat tartalmaznak, melyek szint�n esszenci�lisak.

A piramis tetej�t a cukor, a zs�rok �s egy�b, kisebb mennyis�gben fogyasztand� �lelmiszerek k�pezik.
K�zkelet� t�vhit, hogy az eg�szs�ges t�pl�lkoz�s azt jelenti, hogy min�l kevesebb zs�rt egy�nk! Elegend� zs�r hi�ny�ban ugyanis a zs�rban old�d� vitaminok (A, D, E, K-vitaminok) nem k�pesek kell� m�rt�kben felsz�v�dni, hi�nyt�netek jelentkeznek.

Honnan ker�l az asztalunkra?

El�sz�r is, ha messzir�l sz�ll�tj�k, az dr�g�bb �rat eredm�nyez, s ha ennek ellen�re is olcs�n v�s�roljuk, sejthetj�k, milyen min�s�g lehet.

M�sodszor, a nagy t�vols�gb�l sz�ll�tott �rukat tart�s�tani kell a sz�ll�t�skor, valamilyen felesleges – s�t esetleg k�ros – vegyszer ker�l a szervezet�nkbe.

�rdemes felkutatni a k�zeli biogazdas�gok, h�stermel�k egyedi �ruit. Az el�bb eml�tett �rvek mellett m�g j� n�h�ny sz�l a k�rny�k�nk�n �l� �stermel�k k�n�lata mellett. Soroljuk. Eg�szs�ges, nem tartalmaz k�ros adal�kanyagokat, ker�li a n�v�nyv�d� szerek alkalmaz�s�t, nincsenek a k�rnyezetre k�ros ut�k�lts�gei, szigor�an ellen�rz�tt k�vetelm�nyek vonatkoznak r�juk.

A biogazdas�gokban az �llatokat sokkal ink�bb term�szetes �letm�djukhoz k�zeli �llapotok k�zt tartj�k, s a biotechnol�gia nem terheli a t�bbi �l�l�nyt jelent�s m�rt�kben, s nem utols�sorban �zletes a term�k a sz� val�di, ma m�r alig ismert �rtelm�ben.

HBN–KE