Ezután áttért a gazdaság helyzetére. Mint mondta, megdöntötték a régi rendszert, új társadalmi szerzõdés jött létre. Véleménye szerint az a tény, hogy politikai vezetõket bilincsben visznek el, világosan mutatja, hogy nem egyéni eltévelyedésekrõl van szó, hanem rendszerszintû hibáról. 183 ország közül a 151. helyen állunk a vállalati adókat tekintve. 330 órányi munkát ró az egyénre az adózás. 203 órányi bürokratkis erõfeszítést vesz igénybe a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztráció. Így nem csoda, hogy teljes rendszerváltásra szavaztak a magyarok.

A munka megkezdõdött - szögezte le Orbán azzal, hogy csökkentették a politikusok számát és elfogadták a nemzeti összetartozásról szóló dokumentumot. Emellett elindították a közigazgatás újjászervezését.

Újabb fontos állomáshoz érkeztek, ez "a harmadik menet" és "legalább tizenkét menetre kell felkészülni" - mondta Orbán. A kormány akciótervet fogadott el a hétvégén. Végrehajtásával kezdõdik a kormányprogram megvalósítása, ennek konkrét intézkedéseit most vitatják meg.

Az új gazdasági rendszer kialakításakor figyelembe kell venni a globális válság nehézségeit és a külsõ folyamatokat a magyar gazdaság javára felhasználni. Ismét a termelõ kapitalizmusnak van jövõje, a spekulatív kapitalizmus kora lejárt. A forgalomban lévõ pénz mennyisége többszöröse a fellelhetõ valóságos értéknek. A siker érdekében vissza kell szorítani a spekulációt és erõsíteni a termelést. Ehhez különbséget kell tenni a két kategória között. A spekuláció másnak kárt okoz, míg a munka a közösségnek is hasznára van.

Új adórendszerre van szükség, nem a jelenlegi foltozgatására. A hazai adórendszer nem bizalomra épült, igazságtalan volt és büntetésnek érezte mindenki. Mivel szinte teljesíthetetlen volt, arra ösztönözte a lakosságot, hogy kerülje meg. Így lett a becsületes emberbõl lúzer, miközben az ügyeskedõknek áll a világ. Ma 2,5 millió adózó tart el 10 millió adózót, ez tarthatatlan. Az offshore lovagok beették magukat az állam bõre alá, nem átallanak több milliós közpénzeket felvenni hatalmas nyereségük mellé.

Jelentõs adócsökkentést az adórendszer radikális egyszerûsítését szeretné elérni a kormány. A velünk versenyben álló országok egykulcsos rendszert alkalmaznak és alacsony a társasági adószintjük.

• Az elsõ terv hét intézkedést tartalmaz, az elsõ, hogy a cégek társasági adóját 19-rõl 10 százalékra csökkentsék az évi 500 millió forintos nyereség alatt.
• Bevezetnék az egykulcsos, családi jövedelemadót két év alatt, ez alatt 1 millió 300 ezer munkavállalót vonnak be és kivezetik az adójóváírást.
• A kis- és középvállalkozásokat terhelõ adók közül tíz kisadót törölnének.
• Bevezetnék az adórendszeren kívüli kereset fogalmát, lehetõvé téve, hogy aki adózott jövedelembõl magánszemélynek munkát biztosít, annak ne kelljen ismét adóznia.
• Az adószabadság megteremtéséért a vért szerinti, egyenes ági rokonok közti vagyonmozgás, az adózott jövedelembõl való foglalkoztatás és a gyermekekrõl való gondoskodás nem tartozna az adózás körébe.
• Az egykulcsos személyi jövedelemadó esetében 16 százalékos lenne az adókulcs.
• A beruházásoknél kérendõ 51 engedély harmadát a kormány eltörli.
• Az alkalmi foglalkoztatás szabályainál visszatérnek a korábbi rendszerhez.
• Ingatlan bérbeadása esetén a bérbeadónak ne kelljen vállalkozóvá válnia.
• Vissza kell adni a szabad gyümölcspárlat-készítés jogát az embereknek. Mint mondja, ezzel 90 éves küzdelem zárul le. Lehet nevetni ezen, de "ez a szabadságharc a felkelõk teljes gyõzelmével zárult"
• A kormány javasolja, hogy tegyék áfamentessé a karitatív szervezeteknek nyújtott adományokat.
• A kistermelõk élelmiszer termelési-, feldolgozási feltételeit küön intézkedéssel javítanák.
• Széchenyi kártya program keretét 50 millió forintig emelnék, és pályázatra beruházásra is felhasználható tennék.
• Teljesen átalakítanák a kkv-knak juttatott uniós pénzek rendszerét.

Orbán beszélt a kölcsönös felelõsségvállalásról is, mint mondta, elvárható, hogy a bankok részt vállaljanak a válság következményeiért. Különösen azért, mert az állam az adófizetõk pénzével segítette meg a bankokat. További intézkedések:

• Költségstop az állami intézménykben
• Közszféra béreinek átalalítása
• Feladat kiszervezések teljes körû felülvizsgálata
• A 60 napon túli végkielégítések, egyéb bérrendszerû juttatásuk 98 százalékos adóztatása.
• Havi bruttó 2 millió forintos fizetési plafon bevezetése az állami szférában, beleértve a Magyar Nemzeti Bankot
• Az állami vagyonkezelés terén áttérnek a bértömegcsökkentést, 15 százalékban, így 48,2 milliárd forintot takarítanak meg. Az állami vállalatok igazgatóságainak számát a jelenleg százról tízre csökkentik. Így 260 igazgatósági hely szûnik meg. A felügyelõbizottságoknál is hasonló a helyzet: 180 fõ munkájától tekintenek el.
• Pártokra jutó költségvetési támogatás mértékét 15 százalékkal csökkentik.
• Költségvetési felügyelõket küldenek a nagy mennyiségû közpénzzel gazdálkodó szervezetekhez, beleértve a függetleneket.
• Teljes telefon-, bútor-, autó-csere stop a közszférában.
• Nemzeti Eszközkezelõ Társaság létrehozása a bedõlt hitelû lakások megtartására, a Társaságé lesznek a bedõlt hitelû lakások.
• Bankadó bevezetése. Az idei költségvetési tervben 13-ról 200 milliárd forintra emelnék a bankok, biztosítók, pénzügyi szervezetek által fizetendõ pénzek összegét.

Orbán Viktor hozzátette: a kormány fellép a bankellens hangulatok ellen. Ezeket az intézkedéseket tehát a kölcsönös felelõsség határozza meg, így tárgyalások kezdõdnek a bankokkal az adó alapjáról és a pénzügyi cégek közti megoszlásáról. A cél három év alatti be-, majd ezt követõen kivezetés.

A szociális biztonság terén a követketkezõ lépéseket teszik:

• A devizahitelek megfékezésére  a jövõben jelzálogot csak forinthitelre fogadnak el.
• Bevezetik a másodlagos élemiszervizsgálatot, hogy "ne érkezhessen Európa élelmiszerhulladéka Magyarországra"
• A közüzemi díjak emelésének moratóriumát rendelik el a rendszer átalakítására tárgyalásokat kezdenek
• Elrendelik a kilakoltatási moratóriumot 2010 december 31-ig és tárgyalásokat kezdenek a bajba jutott lakáshitelesek ügyének megoldására.