Portfolio.hu: A bankokkal ellent�tben �n�k 30%-os �llami t�mogat�ssal gazdag�thatj�k �gyfeleik megtakar�t�si sz�ml�j�t. Mi�rt nincs m�gsem j�val t�bb �gyf�l a lak�s-takar�kp�nzt�ri rendszerben, illetve hogy maradhatott csak k�tszerepl�s a piac?

Dr. Gergely K�roly: Annak idej�n h�rom szerepl�vel indult a lak�s-takar�kp�nzt�ri szektor, majd n�gyszerepl�sre b�v�lt, v�g�l ketten maradtunk. Az�rt t�rt�nhetett �gy, mert a magyar ember mentalit�sa nem az �ngondoskod�sra, el�takar�koss�gra �p�l, sokkal ink�bb az azonnali megold�sokra. N�metorsz�gban az emberek p�nz�gyi kult�r�ja miatt mindig is k�nnyebb volt megalap�tani egy lak�stakar�kot. A mi tulajdonosaink t�zmilli�rdos nagys�grend� �sszeget fektettek ebbe a c�gbe �gy, hogy k�tmilli�rd forintos alapt�k�vel indultunk. Nyilv�nval�, ha j�l megy a n�lunk j�val nagyobb kereskedelmi bankok szekere, nem is hasonl�that� a nyeres�g�k a mi�nkhez. Mivel n�lunk �llami t�mogat�st is kapnak az �gyfelek, az �llam belesz�l�sa j�val nagyobb, �gy p�ld�ul d�jainkat is meghat�rozz�k. Egy ilyen befektet�s 15-20 �v alatt tud megt�r�lni, ez�rt sincs �j bel�p�. Mi m�g csak tizenk�t �vesek vagyunk, eredm�nyeink most kezdenek csak igaz�n javulni. Nem gondolom, hogy sok lak�s-takar�kp�nzt�r fog megjelenni, nem is tudok alap�t�si sz�nd�kr�l. Azt sem mondan�m, hogy kev�s �gyfel�nk van: a Fundamenta �gyf�lsz�ma 650 ezer, ezzel a negyedik legnagyobb szerepl� vagyunk a hitelint�zetek k�z�tt. C�lunk, hogy a k�vetkez� h�rom �vben megdupl�zzuk az �gyf�lsz�mot, ehhez szerencse is kell. J�t jelentene egy ilyen fejlem�ny az orsz�gnak is, mert azt mutatn�, hogy az emberek r�d�bbentek, alkalmas az �ltalunk k�n�lt konstrukci� arra, hogy az �ngondoskod�st komoly �rt�kk� tegye. Ehhez egyfajta polg�ri gondolkod�snak kell uralkod�v� v�lnia.

P.: Hogyan lehet feloldani azt az ellentmond�st, hogy �ngondoskod�sr�l besz�l, mik�zben a lak�s-takar�kp�nzt�ri tev�kenys�g az �llami t�mogat�sra hagyatkozik?

GK.: Abban seg�t az �llam ezzel a t�mogat�ssal, hogy el� tudj�k teremteni az �nr�szt az �llampolg�rok. Az �ngondoskod�s komplex fogalom, beleillik a lak�s-takar�kp�nzt�ri term�k t�mogat�s�n k�v�l sok minden egy�b is. Kor�bban biztos�t�n�l dolgoztam: j�nak tartan�m p�ld�ul, ha visszaadn� a korm�ny az �letbiztos�t�sok ad�kedvezm�ny�t, mert ez is a hossz� t�v� �ngondoskod�st er�s�ten�. A lak�s-takar�kp�nzt�rak a vil�gon minden�tt kapnak �llami t�mogat�st, ennek c�lja, hogy a piaci kamatok alatti kamatot tudjanak k�n�lni. N�metorsz�gban most egy lak�stakar�kn�l 1.9, egy kereskedelmi bankn�l 3 sz�zal�k k�r�li kamattal lehet hitelt felvenni. N�metorsz�gban 1924, Ausztri�ban 1925, Csehorsz�gban 1992 �ta l�teznek lak�s-takar�kp�nzt�rak.

P.: Mik�zben azonban a piaci kamatok folyamatosan cs�kkennek, a lak�stakar�kok kamatai szinten maradnak, �gy �n�k elveszthetik kamatel�ny�ket.

GK.: Olyan forinthitelr�l van sz�, melynek kamatoz�sa jelenleg is az eur��hoz �ll k�zel, m�rt�ke pedig a futamid� v�g�ig garant�lt. Az �llami t�mogat�s pedig kedvet csin�l a megtakar�t�shoz, ezt k�zvetlen�l az �llampolg�r kapja. Maga a lak�s-takar�kp�nzt�r a bet�ti oldalon kisebb kamatot ad, viszont lehet�v� teszi, hogy a hiteloldalon is jelent�sen kevesebbet kelljen fizetni. K�t �ve azonnali hitelt is adunk, �thidal� k�lcs�nt pedig r�gebb �ta ny�jtunk. Az azonnali hiteln�l mi �llap�thatjuk meg, hogy mennyi legyen a kamat, itt is igyeksz�nk 50 b�zisponttal jobbat adni, mint a mindenkori kereskedelmi piaci kamat. De az az igazs�g, hogy a lak�s-takar�kp�nzt�ri rendszert nem az azonnali hitelre tal�lt�k ki, hanem arra, hogy meghat�rozott ideig el�takar�koskodjon valaki. Ha ezt megteszi, akkor mi garant�ljuk, hogy jobb hitelhez jut, mint b�rhol m�shol a piacon.

P.: Nem teszi kiszolg�ltatott� a lak�s-takar�kp�nzt�rakat az �llam fel�, hogy a jogszab�lyok sokkal t�bb ponton szab�lyozz�k �ket, mint a bankokat? Nyugaton is �gy van?

GK.: Nyugat-Eur�p�ban is �llamilag t�mogatott, a piacin�l kedvez�bb kamatoz�s� hitelt adnak. A magyarorsz�gi �vi 72 ezer forintos szerz�d�st�mogat�s a magasabb kateg�ri�ba tartozik. Ez az�rt is lehet �gy, mert az osztr�k 45, a n�met 50 �s a cseh 55 sz�zal�kos penetr�ci�val szemben n�lunk 10 milli� lakosb�l csak 1.2 milli�nak van lak�stakar�k-p�nzt�ri szerz�d�se. Tavalyel�tt volt n�lunk �SZ-vizsg�lat, mely alapj�n az a vizsg�lati meg�llap�t�s sz�letett, hogy Magyarorsz�gon a t�mogat�sokat a leghat�konyabban a lak�s-takar�kp�nzt�rak haszn�lj�k fel. Azt is hozz�tett�k, hogy mi vagyunk azok, akik azt is megn�zik, hogy ez az �sszeg t�nyleg lak�sc�lra lett-e felhaszn�lva. Ez mindent el�rul arr�l, meg�ri-e az �llamnak t�mogatnia �gyfeleinket.

P.: A hitelez�sben m�gsem j�tszanak olyan nagy szerepet a p�nzt�rak az eml�tett orsz�gokban sem.

GK.: Jellemz�, hogy a p�nzt�ri megtakar�t�s az �nr�sz fedez�s�re szolg�l banki hitelhez. Hozz�vet�leges sz�mokat mondok: egy 200 ezer eur�s lak�s finansz�roz�sa N�metorsz�gban �ltal�ban �gy t�rt�nik, hogy 30-40 ezer eur�t a lak�s-takar�kp�nzt�ri megtakar�t�sb�l, a t�bbit pedig kereskedelmi banki vagy jelz�logbanki hitelb�l teremti el� az �gyf�l. Az �nr�szt az �gyfelek jelent�s sz�zal�ka lak�s-takar�kp�nzt�ri szerz�d�s�b�l hozza. Magyarorsz�gon sokszor csak az�rt k�tnek az emberek lak�s-takar�kp�nzt�ri szerz�d�st, mert az �llam �vi 72 ezer forinttal t�mogatja ezt. Ehelyett a n�met p�ld�t kellene k�vetn�nk: mint ahogy Ausztri�ban vagy Csehorsz�gban is, ha valaki tudja, hogy lesz lak�sc�lja, n�h�ny �vvel el�regondolkodva megk�ti a szerz�d�st az �ner� el�teremt�s�hez.

P.: Magyarorsz�gnak gyors n�veked�sre �s munkahelyteremt�sre van sz�ks�ge, sokak szerint azonban a lak�s-takar�kp�nzt�ri rendszer nem tudja fellend�teni ilyen gyorsan a hitelez�st, a sz�ks�ges el�takar�koss�g miatt.

GK.: Ez akkor lenne igaz, ha most indultunk volna, ezzel szemben m�r 1997 �ta m�k�d�nk. Egy t�rv�nyi korl�t val�ban visszafog minket: azonnali �thidal� k�lcs�nt csak a bet�t�llom�nyunk 5%-�nak erej�ig ny�jthatunk. Javaslatunk alapj�n ezt a korm�nynak 75%-ra kellene felvinnie. Ez az�rt is volna j�, mert a kereskedelmi banki hitelkamat-t�mogat�sra nem sok k�lts�gvet�si mozg�st�r van. Hossz� id�n kereszt�l semmik�pp sem lehet 100-150 b�zispontn�l nagyobb �llami kamatt�mogat�st adni. �gy l�tom viszont, az �j kabinet el�t�rbe szeretn� helyezni az el�takar�koss�g �s az �ner� megteremt�s�nek fogalm�t. Mi ennek nagyon �r�l�nk. Az orsz�gnak nagy sz�ks�ge van arra, hogy ebben a tekintetben kicsit megkomolyodjon, megt�rt�njen a szeml�letv�lt�s. Szerintem a k�vetkez� 4-8 �vben a politika legnagyobb probl�m�ja minden ter�leten a szeml�letv�lt�ssal lesz. A n�pesed�si kerekasztalban foglalkozunk a fiatal csal�dok lak�shoz jut�s�val, a gener�ci�k k�zeli lakhat�s�nak megold�s�val, valamint a munkahelyi �s lak�s-mobiliz�ci�val. Magyarorsz�gon az ezer f�re es� sz�let�sek sz�ma rendk�v�l alacsony, n�vel�se nem kis feladat lesz. �rdemes lenne bevezetn�nk a francia csal�dt�mogat�si rendszerhez valami hasonl�t, erre szerintem lesz is fogad�k�szs�g.

P.: Teh�t a kamatt�mogat�s helyett a lak�s-takar�kp�nzt�rakon kereszt�l t�rt�n� �szt�nz�st tartja megold�snak?

GK.: Nem gondolom, hogy a kamatt�mogat�s hirtelen fel�leszt�se a jelenlegi gazdas�gi helyzetben aktu�lis lenne. Mindenki azt mondja, hogy a banki piacon igenis van likvidit�s. De �gyf�l nincs! Persze lenne �gyf�l, de azokat a bankok nem akarj�k hitelezni. Egy nagyon sz�k r�tegnek a bankok am�gy is adnak hitelt, de a sz�mok �rulkod�ak: a szabad felhaszn�l�s� �s lak�sc�l� jelz�loghitelek kihelyez�se 60-70 sz�zal�kkal esett vissza 2008-hoz k�pest. Most, amikor az �llam szeretn� az �ngondoskod�st szeretn� el�t�rbe �ll�tani, �s ez�rt hajland� is valamennyire a zseb�be ny�lni, �rdemes az �llampolg�rokat az el�takar�koss�gra �szt�nz� lak�s-takar�kp�nt�ri rendszer fel� terelni

P.: Nem ebbe az ir�nyba mutat, hogy a korm�ny elt�r�lte nemr�g a nyolc�ves futamidej� megtakar�t�sok szabad felhaszn�lhat�s�g�t. Gondolom, sok potenci�lis �gyf�l mellett �n�k sem �r�ltek ennek...

GK.: Nem bizony, mert p�ld�ul a legfiatalabbak, akik 18 �vesen kezdenek megtakar�tani, nem biztos, hogy lak�sc�lra haszn�ln�k fel megtakar�t�sukat. De ezzel a szigor�t�ssal mi egy�tt tudunk �lni, mint ahogy akkor sem ker�l�nk neh�z helyzetbe, ha kevesebb hitelt adunk. Ennek ellen�re mi t�bbet akarunk hitelezni. Ma egy �tlagos szerz�d�s havi 20 ezer forintos befizet�s mellett 4 �ves megtakar�t�si id�vel 3.6 milli� forintos szerz�d�ses �sszeghez juttatja az �gyfelet. Ha 10 �ves �llamilag t�mogatott megtakar�t�si lehet�s�g is lenne, az �tlagos nagys�g� hitelfelvev�i k�rt teljesen le tudn�nk fedni.

P.: A h�szezer forintos havi befizet�si maximum felemel�s�vel nem lehet vari�lni?

GK.: Havi h�szezer forint megtakar�t�s mellett egy �vben 240 ezer forint j�n �ssze, ehhez 30%-ot, 72 ezer forint t�mogat�st ad az �llam. Ez 2003 �ta v�ltozatlan, �s a m�r eml�tett �SZ jelent�s is javasolja az infl�ci�k�vet�st. A korl�t megemel�s�vel �rdemes k�t �vet v�rni, �s ha a gazdas�g elindul felfel�, r�ad�sul a lak�s-takar�kp�nzt�rak hitelez�se is fellend�l, meg lehet l�pni. De van egy m�sik javaslatunk is, az �n. csal�di felhaszn�l�s� szerz�d�sek bevezet�se. Egy n�gytag� csal�d most is k�thet n�gy szerz�d�st, �gy is el lehet �rni 12-14 milli� forintot. A csal�di felhaszn�l�s� szerz�d�sn�l viszont pl. a kiskor� gyereknek nem kellene tulajdonoss� v�lnia, �gy elad�sn�l nem gy�lne meg a csal�d baja a gy�mhat�s�ggal. Eddig egy ilyen v�ltoztat�sra nem volt fogad�k�szs�g, most viszont �gy l�tom, megteremt�d�tt. A v�rhat� �j ir�nyok k�z�tt meg kell eml�tenem m�g az energiahat�konys�got n�vel� beruh�z�sokat is, �gy t�nik, ez is az �j lak�spolitika homlokter�be fog ker�lni. Az �n. K�K (komplex �p�letenergetikai �s kl�mav�delmi) program finansz�roz�si l�b�nak a kidolgoz�s�ban seg�t�nk. Tov�bbi z�ld konstrukci�k is kidolgozhat�k a lak�s-takar�kp�nzt�raknak egy�ttm�k�d�s�vel. 150-200 ezer lak�s fel�j�t�s�t tervezik, de m�r most lehet l�tni, hogy akkor lehet ezekhez t�mogat�st szerezni, ha energiahat�kony szigetel�st, f�t�st alak�tanak ki, �s csak min�s�gi anyagokat haszn�lnak. Szerintem ez a j�v� �tja. A magyar lak�sok mintegy fele rossz energiahat�konys�g�. A szocializmusban sportot �ztek a magyarok abb�l, hogyan lehet �tverni az �llamot, ezt el kellene ker�lni az �j programok keret�ben nyerhet� t�mogat�sok leh�v�sa sor�n.

P.: Ami az �gyfelek megb�zhat�s�g�t illeti, a Fundament�nak gyakorlatilag van egy n�gy-nyolc �ves hossz�s�g� pozit�v ad�slist�ja, hisz a megtakar�t�si peri�dusban v�gig tudja k�vetni az �gyfelek t�rleszt�si fegyelm�t. Lecsap�dik ez a hitelportf�li� jobb min�s�g�ben?

GK.: 4.5 sz�zal�k k�r�li n�lunk a nem fizet� �gyfelek ar�nya, ez a fele a bankszektor�nak. Ahogy �n mondta, az el�zm�nyekb�l jobban lehet l�tni, hogy milyen az �gyf�l. R�ad�sul a bankok a jelentkez� �gyfelek 40-50 sz�zal�k�t elutas�tj�k, m�g n�lunk az elutas�t�s 4.5-5 sz�zal�k. Ez is azt t�masztja al�, hogy j�l m�k�dik a rendszer. Min�l nehezebb a hitelez�s, ann�l jobb, ha ismerj�k az �gyf�l el�t�rt�net�t, j� l�tni, hogy az �gyf�l rendszeresen megtakar�tja a v�llalt �sszegeket. R�ad�sul miut�n nem �ri�si �sszegekr�l besz�l�nk, lak�s-takar�kp�nzt�ri konstrukci�n bel�l senki nem akar p�nzt mosni. J� �gyf�l�llom�nyunknak sz�vesen adnak a bankok is hitelt.

P.: A bankokra versenyt�rsk�nt vagy partnerk�nt tekintenek?

Ink�bb partners�get mondan�k. Kombin�lt hitelterm�keket alak�tottunk ki a bankokkal.

P.: A hitelek h�ny sz�zal�k�ban vonnak be banki partnert?

GK.: Ezt neh�z megmondani. Ha egy bankkal meg�llapod�st k�t�nk, ezt k�vet�en az �gyn�ki h�l�zatunk felt�rk�pezi a lehets�ges �gyf�lb�zist. Ha az �gyf�lnek 10 milli� forint hitelre van sz�ks�ge, k�thet egy lak�s-takar�kp�nzt�ri szerz�d�st, megkapja a bankt�l a 10 milli� forintot, �s amikor eltelik n�gy �v, az �gyf�lnek a megtakar�t�si �sszeggel �s az �llami t�mogat�ssal cs�kken a hiteltartoz�sa. 2008-ban az �sszes banki partner�nknek 65 milli�rd forintnyi hitelt k�zvet�tett�nk, ez m�ra jelent�sen visszaesett. 1400 f�s �rt�kes�t�si h�l�zatunk hitelterm�keket �s banksz�mlaterm�ket is k�zvet�t. Biztos�t�si term�keket egy ideig nem k�zvet�thett�nk, de egy jogszab�lyi v�ltoz�s alapj�n ism�t megtehetj�k, ezen t�l pedig m�g befektet�si alapok �rt�kes�t�s�ben is szerepet szeretn�nk v�llalni.

P.: Mi a c�lkit�z�s�k a j�v�re n�zve?

GK.: Am�g lefel� mennek a kamatok, nek�nk is nagyobb �rdek�nk a hitelez�s. Azt szeretn�m, ha k�t �v m�lva 40-50 milli�rd lenne a hitel�llom�nyunk a tavaly �v v�gi 23 milli�rd forinttal szemben. Ilyen szempontb�l nehezen vagyunk �sszehasonl�that�k egy kereskedelmi bankkal, hiszen az � potenci�ljuk sokkal nagyobb.