Magyarország külsõ képe 3,5-4 éve kifejezetten rossz, a nyugati sajtó zöme ellenségesen, sokszor igazságtalanul ír az országról, és ez lecsapódik a közvéleményben is - mondta Oplatka András történész a konferencián.

Roska Tamás akadémikus, Széchenyi-díjas villamosmérnök ugyanakkor arról szólt, hogy a nemzetközi tudományos életben nem él negatív Magyarország-kép, és egykori doktoranduszai is szinte kivétel nélkül hazatértek külföldi ösztöndíjaik után.

Baán László, a Szépmûvészeti Múzeum fõigazgatója szerint a két megállapítás egyszerre igaz: általánosan rossz a "Magyarország-brand", de a mindennapi kapcsolatok szintjén, a kulturális, tudományos vagy üzleti életben ennek nincs nyoma.  Két hete zárt például a Szépmûvészeti Allegro barbaro címû kiállítása a párizsi Musée d'Orsay-ben ahol 160 ezren voltak kíváncsiak a magyar modernizmus mûvészetére - hozott példát.

Oplatka András úgy vélte, a magyar kormány az utóbbi három évben "nagyon ritkán és nem elégségesen indokolta meg azt, amit tesz": mind a kommunikációja, mind az idõzítése igen rossz volt például a médiatörvénynek, amelyet éppen Magyarország soros EU-elnöksége elõtt fogadott el az Országgyûlés.

A magyar kormány általában csak utólag reagál a rossz külföldi politikai és sajtóvisszhangokra, ez pedig nem hatékony kommunikációs stratégia - jegyezte meg a történész, amire válaszul a beszélgetést moderáló Borókai Gábor, a Heti Válasz fõszerkesztõje, egykori kormányszóvivõ emlékeztetett: a gazdasági világválság idején nehezebb sikeres kormánykommunikációt folytatni a nemzetközi színtéren.

Baán László kiemelte: a kommunikációs küzdelem nemcsak racionális érvek, hanem nyelvpolitikai téren is zajlik, ezt valóban bonyolulttá teszi a válság.  Európának új utat kell találnia, és ez a magyar miniszterelnök ambíciója is, de kis országként különösen nehéz ezt a küzdelmet megvívni - fûzte hozzá.

Oplatka András ugyanakkor figyelmeztetett: nem szabad lebecsülni a gazdaságilag és kulturálisan is hatalmas erõt képviselõ Nyugat-Európát, és hiba megideologizálni a gazdasági szükségszerûségbõl született lépéseket is. "Magyarország a szabadságharcait az utolsó 400 évben elvesztette" - jegyezte meg. Hozzátette azonban: nemcsak belsõ hibák vannak, és nemcsak a kormányoldalon, hanem az ellenzéki térfélen és a nyugati sajtóstruktúrában is.  "Nem kéne kivinni az ország szennyesét nyugatra, egyik oldalon sem" - hívta fel a figyelmet.

Baán László szerint Budapest fejlesztésénél követni kell a kiegyezéskori magyar elit látásmódját, és most is mindenbõl a világszínvonalat kell megcélozni, erre több közelmúltbeli és tervezett kulturális beruházás is reményt ad. A "Magyarország-brand" nem jó, de a mai kommunikációs közegben ezen nagyon gyorsan lehet változtatni, ott van többek között Szlovákia vagy a balti államok példája - összegzett a Szépmûvészeti fõigazgatója.