Minden olyan uniós tagállammal kétoldalú egyeztetéseket folytat az Európai Bizottság, amelyben központilag szabályozzák a kiskereskedelmi energiaárakat - közölte magyar újságírókkal egy név nélkül nyilatkozó bizottsági forrás. Az egyeztetésekkel Brüsszel azt szeretné elérni, hogy idõvel minden tagállam vállalja, hogy fokozatosan kivezeti a kiskereskedelmi energiaárak központi szabályozását. Ennek érdekében az energiaügyi biztos még tavaly minden olyan tagállamnak levelet írt, amely központilag határozza meg az áram vagy a földgáz árát. Levelében Günther Oettinger minden tagállam figyelmét felhívja, hogy a bizottság az energiaár-szabályozás fokozatos kivezetését javasolja, Brüsszel szerint ugyanis a hatóságilag megszabott ár nem a megfelelõ üzenetet hordozza a megfelelõ beruházások megvalósulásához. Hosszú távon ezt az árat valaki kénytelen lesz megfizetni, ha nem a fogyasztók, akkor az adófizetõk - érvel a szabadpiaci ár érvényesítése mellett a bizottság, amely szerint a szolgáltatók közötti verseny végül megfelelõ szinten stabilizálja az árakat, így hosszabb távon a fogyasztó is jobban járna.

A központi árszabályozás helyett Brüsszel megfelelõbbnek tartja a szabadpiaci ár mellett a sérülékenynek tekintett fogyasztók célzott támogatását. Levelében az energiaügyi biztos az árakat központilag meghatározó országok helyzetének sajátosságairól kért tájékoztatást, annak érdekében, hogy elõsegítse a belsõ energiapiac liberalizációját. A kapott adatokat külön-külön értékelik, a bizottság szakemberei pedig kétoldalú egyeztetéseket kezdenek az érintett országokkal, hogy fokozatosan kivezethetõ legyen a hatósági energiaár, miközben a védelemre szoruló fogyasztók érdekei sem sérülnek.

A héten a Bruxinfo számolt be arról, hogy egy szakmai konferencián, a bizottság energiaügyi fõigazgatóságának egyik igazgatója, az egységes energiapiacért felelõs Klaus-Dieter Borchardt arról beszélt, hogy a brüsszeli testület indokolt esetben akár kötelezettségszegési eljárást is indít, és az Európai Bíróságig is hajlandó elvinni az ügyet, hogy kikényszerítse a központi árszabályozás fokozatos felszámolását, de az uniós ügyekkel foglalkozó portál az elhangzottakból arra következtetett: a testület idõt hagy a meggyõzésre, és nem fog rövid távon kötelezettségszegési eljárásokat indítani. Az ilyen eljárások egyébként is elhúzódhatnak, és akár egy-két év is eltelhet, ameddig bírósági döntésig juthatnak az ügyek. Az tehát több mint valószínû, hogy az áprilisi magyarországi általános választásokig a bizottság részérõl semmilyen jogi lépés nem várható, sõt még egy darabig azt követõen sem - állapítja meg a Bruxinfo.

A bizottság szerint az európai energiapiac liberalizációjának folyamatában indokolt lehet az árak hatósági szabályozása, de csak korlátozott ideig és kizárólag rendkívüli esetben. A testület ezzel kapcsolatban az Európai Bíróság egyik ítéletére hivatkozik. A bizottság úgy ítéli meg, hogy a szabályozott végfelhasználói ár összeegyeztethetõ az egységes piaccal, ha az intézkedés általános gazdasági érdeket szolgál, összhangban van az arányosság elvével, világosan meghatározott, nem diszkriminatív, átlátható, ellenõrizhetõ, és minden uniós energiaszolgáltató számára lehetõvé teszi, hogy eljusson a fogyasztókhoz. A forrás azt is összegezte, hogy 17 olyan tagállam van, amelyben vagy a földgáz, vagy az elektromos áram kiskereskedelmi árát központilag határozzák meg.

Az áram árát Máltán, Cipruson, Horvátországban, Bulgáriában, Spanyolországban, Franciaországban, Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában és Lettországban hatóságilag szabják meg. Emellett Romániában, Portugáliában, Dániában, Görögországban, Litvániában és Észtországban is van árszabályozás, ám ezek az országok már vállalták, hogy fokozatosan megszüntetik azt. A földgáz árát Málta, Ciprus, Horvátország, Görögország, Észtország, Lettország, Litvánia, Bulgária, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Írországban állapítják meg hatósági úton, Románia és Portugália pedig kötelezettséget vállalt a hatósági árazás fokozatos kivezetésére. A bizottság például azokban az országokban tartja elfogadhatónak a tartós árszabályozást, amelyek piaca túl kicsi ahhoz, hogy érdemi verseny alakuljon ki, mint például Málta vagy Ciprus.

A brüsszeli testület már 2012 novemberében elfogadott, Az egységes energiapiac mûködtetése címû, a tanácsnak és az Európai Parlamentnek szóló közleményében egyértelmûvé tette: a tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy minden fogyasztó számára megszüntessék az energiaárak központi szabályozását, beleértve a háztartásokat és a kis- és közepes vállalkozásokat is, az egyetemes szolgáltatási kötelezettség szem elõtt tartásával és a kiszolgáltatott fogyasztók hatékony védelmének biztosításával. A bizottság ragaszkodni fog a hatósági energiaárazás fokozatos kivezetési menetrendjének felállításához a tagállamok strukturális reformjainak keretében, kiáll az energia-kiskereskedelem piaci alapú árképzése mellett, és ha kell, kötelezettségszegési eljárásokat indít azon tagállamok ellen, akik az EU-jog által meghatározott feltételeknek nem megfelelõ árszabályozást alkalmaznak.