Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) megszünteti a nem vagyoni kártérítés fogalmát, helyébe lép a sérelemdíj, amely bármilyen kárhoz társulhat.

Az idén március 15-én hatályba lépõ törvénykönyv kapcsán Nagy Péter ügyvéd a Napközben keddi adásában úgy fogalmazott, a sérelemdíj nem más, mint a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történõ kompenzációja. Ez merõben új fogalom, elõzménye, a nem vagyoni kártérítés nem volt szabályozva. A jogszabály csak utalt rá, hogy meg kell téríteni annak a nem vagyoni kárát, aki sérelmet szenvedett.

A sérelemdíj ezzel szemben szabályozott jogintézmény, úgy tûnik, hogy a jogi ügymenet egyszerûbb lesz, bár egyelõre biztosan nem látható, hogy a gyakorlatban mi várható. A legfõbb újítás az, hogy elegendõ a jogsértés tényét bizonyítani, nem kell a hátrányt pontosan körülírni. Ez azt jelenti, hogy az ügyvédeknek nem kell pontról pontra bebizonyítaniuk, hogy milyen hátrány érte azt, akit személyiségi jogában megsértettek – mondta a szakértõ.

Óriási szerepe lesz a bíróságoknak a jövõbeni gyakorlat kialakításában, a jogalkalmazóknak kell megállapítani a sérelemdíj mértékét. A Ptk. azt mondja, meg kell próbálni a jogsértés súlyára, a felróhatóságra, illetve a sértettre és környezetére gyakorolt hatás alapján egy összegben megállapítani a sérelemdíjat.

Fontos azonban, hogy ki lehessen szûrni az úgynevezett bagatell ügyeket, és ezzel megelõzzék a perlekedési tébolyt, hiszen ha csak a jogsértést kell bizonyítani, akkor valószínû, többen keresnek majd igazat a bíróság elõtt. Nehéz lesz ezeket az ügyeket kiszûrni, a kérdéssel már a Fõvárosi Ítélõtábla Polgári Kollégiuma is foglalkozott. A probléma megoldásában jelentõs szerepet szánnak a törvényszéki bíráknak, és Nagy Péter szerint a jogi képviselõk is hozzájárulhatnak a csekély súlyú esetek kijelölésében. Ezek közé tartozhat például, ha valaki azért megy bíróságra, mert sokat kellett várnia az orvosnál.

Az egyik gyakori sérelem például az üzleti titok megsértése. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének alelnöke szerint ágazatukban sokszor elõfordul ilyen sérelem, mint ahogy az is, hogy egy alkalmazott adott cég rossz hírét kelti. Az ilyen esetekben indítandó jogi eljárás azonban eddig annyira bonyolultnak és hosszadalmasnak tûnt, hogy az érintett vállalkozások inkább nem kezdtek pereskedni – mondta a szakmai szervezet tisztségviselõje.

Nagy Péter ügyvéd szerint a keresetleveleket talán könnyebb lesz megfogalmazni, egyszerûbb lesz a jogsértés tényét körülírni. Azt azonban, hogy a bíróságok mennyire lesznek leterhelve, mennyire lesz nehéz igazolni, hogy a sérelem milyen hatást gyakorol a sértettre és környezetére, még nem látni – ahogy azt sem, mennyire húzódnak el ezek által a perek.