A Nemzeti Választási Irodában délután négyig várták a pártokat, hogy leadják a szükséges igazolásokat. Idén annak a szervezetnek lehet országos listája, amelyik 9 megyében és a fõvárosban legalább 27 egyéni jelöltet tud indítani.

Megállás nélkül ellenõrzik az ajánlóíveket Salgótarjánban. Nógrád megye 1-es választókörzetében akár 29-en is felkerülhetnek a szavazólapra. „Nem emlékszem rá, hogy korábban ilyen sok jelölt lett volna, a legutóbbi választáson biztosan nem” - mondta dr. Gaál Zoltán, Salgótarján jegyzõje, a választási iroda vezetõje. Jól emlékszik a helyi választási iroda vezetõje, és hasonló a helyzet az ország más körzeteiben is.

Egy nap alatt háromszáz jelöltet vettek nyilvántartásba az egyéni választókerületi választási bizottságok a Nemzeti Választási Iroda (NVI) internetes tájékoztató oldalának kedd este 7 órás adatai szerint. Soha ennyi jelölt nem volt még országgyûlési választáson: 2002-ben például csaknem 1250 jelöltre lehetett szavazni, 2010-ben pedig alig volt több 800 indulónál. Idén a legnagyobb pártok mind a 106 választókerületben tudnak jelöltet állítani. 80-an pedig függetlenként vágnak neki a választásoknak.

Több mint 1200 jelöltet már nyilvántartásba vettek

Az NVI-nél 2105 jelöltet tartanak nyilván bejelentettként, ennyi jelölt adta le ajánlásait, nyilvántartásba vételükrõl vagy már döntött az illetékes választási bizottság, vagy még folyik ajánlásaik ellenõrzése. Hétfõ este, a jelöltbejelentés határidejének lejárta után nem sokkal ez a szám 2300 volt, vagyis csaknem kétszáz jelölt nyilvántartásba vételét utasították el egy nap alatt a bizottságok, és ezzel õk kikerültek a nyilvántartásból.

Az NVI-nél hétfõ este 915 nyilvántartásba vett jelöltet tartottak nyilván, egy nap alatt csaknem háromszázat vettek nyilvántartásba, mert este 7 órakor már 1269 jelöltet jeleztek nyilvántartásba vettként. Ez azt jelenti, hogy egy nap alatt csaknem ötszáz jelölt nyilvántartásba vételérõl vagy a nyilvántartásba vétel elutasításáról döntött a 106 egyéni választókerületi választási bizottság.

Mind a 106 választókerületben nyilvántartásba vették a Fidesz-KDNP, az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP szövetség és a Jobbik jelöltjét. A negyedik legtöbb, 97 nyilvántartásba vett jelöltje van az LMP-nek. A Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártjának 73, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösségnek 70, A Haza Nem Eladó Mozgalom Pártnak 58, a Seres Mária Szövetségeseinek 52, a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppártnak 44 nyilvántartásba vett jelöltje van.

Sokkal könnyebb megmérettetnie a választáson magát 1-1 jelöltnek- mondta a Nézõpont vezetõ elemzõje kedden reggel a Kossuth Rádióban. Fodor Csaba szerint az új választási törvény miatt többen tudták összegyûjteni az induláshoz szükséges aláírásokat. Így azok is lehetõséget kaptak akik korábban nem tudtak elindulni a választásokon. „Ez egy nagyon szabadelvû szabályozásnak tekinthetõ szerintem. Az egész szabályozás azt célozza, hogy minél több jelölt legyen választókerületenként, a kampányfinanszírozási szabályok is elõmozdítják ezt az elvet és hát a listaállítás is egyszerûbb” - fogalmazott a szakember. Idén azok a pártok állíthatnak országos listát, amelyiknek 9 megyében és a fõvárosban legalább 27 egyéni jelöltet sikerül indítaniuk.

Nagyobb szavazólapok kellenek majd

A korábbi szabályok alapján nem sok párt tudott felmutatni országos listát: 2002-ben 8, 2010-ben pedig 6 párt. Idén ez ennek a sokszorosa lesz. Délután szinte lépni sem lehetett a Nemzeti Választási Irodában. Sok párt hagyta az utolsó órára a lista bejelentését. Az iroda elnöke szerint idén nemcsak egyéni jelöltbõl, de országos listából is rekordmennyiség lehet. Ezért nagyobb szavazólapok is kellenek majd.

„Eddig általában egy A/5-ös nagyságú szavazólap volt, most az is elképzelhetõ, hogy három A/4es nagyságú szavazólap lesz (...), de az is elõfordulhat, hogy négy A/4es nagyságú lapon lesznek a jelöltek” - fogalmazott Pálffy Ilona, a nemzeti Választási Iroda elnöke. A Nemzeti Választási Iroda esti adatai szerint minden korábbinál több, összesen 44 országos lista lehet a választáson: harmincegy országos pártlistát, és tizenhárom nemzetiségi listát jelentettek be a keddi határidõig.

Két párt- és egy nemzetiségi listát vett nyilvántartásba az NVB

Két országos párt- és három nemzetiségi listát vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) kedd esti ülésén. A testület egyhangú döntéssel vette nyilvántartásba A Haza Nem Eladó Mozgalom Pártot és a Magyar Munkáspártot, továbbá az Ukrán Országos Önkormányzat, az Országos Horvát Önkormányzat és az Országos Roma Önkormányzat nemzetiségi listáit.

Az öt szervezet már szerepelt az NVB kedd esti sorsolásán, mert a testület a bejelentett listák sorszámáról, illetve sorrendjérõl döntött, nem pedig a jogerõs listákról. A listák akkor emelkednek jogerõre, ha a jogorvoslati idõ letelik mind a listák, mind pedig a listák alapjául szolgáló jelölti nyilvántartás tekintetében. A jogerõs országos listák - a kedd este kihúzott sorrend figyelembevételével és a nemzetiségi listák kihagyásával - új sorszámot kapnak majd, és így kerülnek a pártlistás szavazólapokra.

Országos pártlistát azok a jelölõszervezetek állíthatnak, amelyek legalább kilenc megyében és a fõvárosban legalább 27 egyéni választókerületben hivatalos jelöltet tudtak állítani kedd délutánig. Az országos listáról a 93 kiadható mandátumot a pártlistákra leadott szavazatok és a töredékszavazatok alapján osztják ki. Csak azok a pártok juthatnak mandátumhoz az országos listáról, amelyek a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát elérték. Közös lista esetén a küszöb 10 százalék, kettõnél több párt által állított közös pártlista esetén 15 százalék.

Az országgyûlési választáson az országos nemzetiségi önkormányzatok jogosultak arra, hogy országos nemzetiségi listát állítsanak. A nemzetiségi lista állításához a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplõ választók legalább egy százalékának ajánlása volt szükséges. Országos lista állításához a nemzetiségeknek legalább három jelöltet kell bejelenteniük.

Az országos listát állító nemzetiségi önkormányzatok akkor küldhetnek - szavazati joggal nem rendelkezõ - szószólót az Országgyûlésbe, ha nem tudtak kedvezményes képviselõi mandátumot szerezni. Kedvezményes mandátumot akkor kaphat egy nemzetiség, ha sikerül összegyûjtenie a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatok negyedét.