A nyugati kereszténységnél a karácsony, az ortodoxoknál a húsvét a fõ ünnep. Az elmúlt évtizedben több alkalommal esett a húsvét közös napokra, így a két tábor akarata most érvényesült.

Körösszegapátiban a húsvéti ünnep alapvetõen a délutáni és az éjszakai körmenetben csúcsosodott ki.

A nagypénteki körmenetben Krisztus szimbolikus temetése a legfontosabb mozzanat, amikor a hívek fekete ruhába öltözve, fekete zászlókkal harangzúgás kíséretében járták körül templomukat. Ez a nap Jézus kereszthalálának emléknapja az egész világon, így a körösszegapáti ortodoxoknál is.

Nagyszombat éjszakáján, éjfélkor gyülekeztek a hívek a templomban, talán többen, mint más alkalommal. Majd éjfélkor dr. Origen Sabau tisztelendõ vezetésével kivonultak a hívek égõ gyertyával a kezükben a templomkertbe, ahol mise hangzott el. Miután az befejezõdött megszólaltak a harangok és a hívek elõl a már színes zászlókkal megkezdõdött a feltámadási körmenet. A pap, kereszttel a kezében, a hívek, követve Õt, énekelve járták körül a templomot.

Nagyszombat éjszakájával ér véget a böjt is. Ezután pedig kezdõdik az ünneplés, a családok találkozása, a húsvét másodnapján, hétfõn pedig a locsolkodás.