Az ombudsman indítványára indult eljárásban az Ab megállapította, hogy a gyermekvállalás szándéka, az ennek érdekében vállalt emberi reprodukciós eljárással - lombikbébiprogrammal - összefüggõ kezelés, illetve az ennek eredményeként vagy természetes úton bekövetkezett várandósság mindaddig, amíg annak nincsenek külsõ jelei, a gyermeket vállaló nõ magán- vagy intimszférájába tartozó körülmény, és mint ilyen, ki van zárva minden állami beavatkozás alól. Az erre vonatkozó adatoknak a munkáltató részére történõ kötelezõ kiszolgáltatásának törvényi elõírása a magánszférába való beavatkozás.

Az Ab indoklása kitér arra, hogy az adatszolgáltatás a munkaadó és a munkavállaló alá- és fölérendeltségen alapuló viszonyához kapcsolódik és - bár a munkáltató látszólag a munkavállaló hozzájárulásával nyer bepillantást a magánszférájába - az nyilvánvaló módon nem önkéntes.

Az Ab hangsúlyozta: a felmondási védelem arra irányul, hogy a munkaviszonyból származó fõ kötelezettség, a munkavégzés teljesítésében való idõleges, a munkavállaló önhibáján kívüli okok miatti akadályoztatás ne vezethessen ahhoz, hogy az érintettek elvesztik munkájukat, illetve hogy az ettõl való félelem ne befolyásolja a nõket a gyermekvállalással kapcsolatos döntéseik meghozatalánál.

Az Ab indoklása kitér arra is, hogy a bírói gyakorlat szerint ha a munkavállaló nem tudott várandósságáról felmondásának közlésekor, annak utólagos megállapítása azt jelenti, hogy a felmondás jogellenes. A felmondás közlésekor fennálló terhesség a munkavállaló és a munkáltató tudomása nélkül is felmondási tilalmat jelent. Ezért ha a munkavállaló a rendes felmondáskor nem tudott terhességérõl, ezt követõen még a felmondási tilalom alapján jogszerûen kérheti az intézkedés jogellenességének megállapítását.

A várandósság elsõ idõszakában a nõk nemegyszer maguk sem tudnak a várandósságukról. Az Mt. azonban attól függetlenül ír elõ a felmondás közlését megelõzõ tájékoztatási kötelezettséget, hogy a munkavállaló nõ tudomás szerzett-e a felmondási védelemre okot adó állapotáról.

A jogalkotó azon munkavállalók számára, akik még nem szereztek tudomást a várandósságukról, lehetetlen feltételt szab a felmondási védelem érvényesítéséhez, ami az érintettek hátrányos megkülönböztetésével járt - áll az Ab indoklásában.

Az Ab kifejtette, hogy bár az állam alapvetõen szabadságot élvez abban, milyen módon biztosítja a gyermeket vállaló nõknek a többletvédelmet a munka világában, a többletvédelem feltételei nem vezethetnek a munkavállaló alapjogainak szükségtelen és aránytalan korlátozásához. A magánszférába tartozó adatokról való tájékoztatás jelen esetben csak akkor szükséges, ha a felmondási védelem érvényesítése szempontjából releváns esemény, vagyis a felmondás közlése bekövetkezik.

Ezzel szemben a kifogásolt rendelkezés alapján a munkavállaló arra kényszerülne, hogy a reprodukciós eljárás megkezdése napján, illetve a várandósságról való tudomásszerzést követõen haladéktalanul megadja a munkáltatónak a felmondási védelem érvényesítéséhez elõírt tájékoztatást.

Az Ab szerint az Mt. támadott rendelkezése alaptörvény-ellenesen korlátozza a gyermeket vállaló nõk magánélethez és emberi méltósághoz való jogát, ezért azt megsemmisítette.

Az Ab arra is felhívta a jogalkotó figyelmét, hogy a közszférában dolgozókra vonatkozó szabályozást is tekintse át, és mindazokban az esetekben, amelyekben a megsemmisített rendelkezéssel azonos tartalmú elõírás található, szüntesse meg az alaptörvény-ellenességet.

A határozat rendelkezõ részével mind a 15 alkotmánybíró egyetértett, Juhász Imre, Salamon László és Pokol Béla azonban párhuzamos indoklásában kifogásolta, hogy az Ab indoklásában a közszférában dolgozókra vonatkozóan is elõírta a jogalkotónak az alaptörvény-elleneség megszüntetését. A határozat az Ab honlapján olvasható.

MSZP: a kormány hátrányosan megkülönbözteti a kismamákat

Az MSZP szerint a kormány hátrányosan megkülönbözteti a kismamákat - reagált az ellenzéki párt kedden az Alkotmánybíróság döntésére, hangsúlyozva: a Fidesz-KDNP-nek meg kell változtatnia a vonatkozó szabályozást.

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP Népjóléti bizottságának tagja az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett: az MSZP régóta kifogásolja, hogy az Orbán-kormány a kismamákat hátrányosan megkülönbözteti, szerintük a kormány intézkedései családellenesek.

Orbán és csapata számtalanszor bebizonyította, hogy a nõk számukra másodlagos állampolgárok: ült már a soraik közt nem egy asszonyverõ vagy nõket durván szidalmazó politikus - írta az MSZP-s politikus, hozzátéve: az Ab döntése nyomán a Fidesz-KDNP-frakciónak kötelessége megváltoztatnia a munka törvénykönyvének kismamákat érintõ részét.

LMP: az Ab-döntés védi a nõket a Fidesztõl

Az LMP szerint az Alkotmánybíróság (Ab) keddi döntése után a Fidesz eggyel kevesebb helyen alázhatja meg a nõket. Szél Bernadett közleményében arra reagált, hogy az Ab határozatában kimondta: alaptörvény-ellenes a munka törvénykönyvének (Mt.) az a rendelkezése, amely szerint a várandós nõt csak akkor illeti meg a felmondási védelem, ha állapotáról még a felmondás közlése elõtt beszámolt munkáltatójának. A testület egyúttal megsemmisítette a kifogásolt rendelkezést.

Az ellenzéki párt társelnöke azt írta: bár a Fidesz szereti magát családbarátnak nevezni, ha valóban az lenne, eszébe sem jutna olyan törvényeket alkotni, amelyek lehetetlen helyzetbe hozzák a nõket. Az Ab által most alaptörvény-ellenesnek nyilvánított rendelkezés például azt jelentette, hogy ha egy várandós nõ csak az elbocsátásakor közölte a munkáltatójával, hogy gyermeket vár, akkor a fõnöke minden további nélkül kirúghatta - közölte.

Szél Bernadett hangsúlyozta: az LMP már az új Mt. vitájában is kiállt a nõkért, és azóta is folyamatosan harcolnak a méltatlan szabályozások megváltoztatásáért. Javaslatok sorával fogják ráirányítani Orbánék figyelmét arra, hogy nem bánhatnak így a magyar édesanyákkal - fogalmazott. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy az alkotmánybírósági döntéssel összhangban módosítsa azokat a törvényeket is, amelyek a közszférában dolgozók jogviszonyát szabályozzák; azokat is meg kell, hogy illesse a felmondási védelem, akik nem az Mt. hatálya alá tartoznak.