A helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény alapján a fõpolgármesterrel együtt 34 tagú Fõvárosi Közgyûlésbe a 33 képviselõt a választópolgárok listán választják meg. Az a jelölõszervezet állíthat fõvárosi listát, amelyik a kerületek több mint felében kompenzációs listát állított. A szavazáson a fõváros egy választókerületet alkot, és egy választó csak egy listára szavazhat érvényesen.

A jelenlegi szabályozás szerint a fõvárosi pártlisták a rájuk leadott szavazatok arányában szereznek mandátumot, de csak akkor, ha megszerezték az érvényes szavazatok legalább öt százalékát. A mandátumokat a legnagyobb maradék elve szerint osztják szét, ami a szakirodalom szerint a nagyobb pártoknak kedvez.

A kormánypárti képviselõk által pénteken benyújtott törvénymódosítás szerint az idei, októberi önkormányzati választás után a Fõvárosi Közgyûlésnek a fõpolgármester, a 23 kerületi polgármester és 9, kompenzációs listán mandátumhoz jutó képviselõ lenne a tagja.

Fõvárosi kompenzációs listát az a jelölõszervezet állíthatna, amely a kerületek több mint felében polgármesterjelöltet állított, a kompenzációs listán pedig a kerületi polgármesterjelöltek és fõpolgármester-jelöltek szerepelnének. A javaslat lehetõséget biztosítana közös polgármester- és fõpolgármester-jelölésre, valamint közös kompenzációs lista állítására is.

A kompenzációs listáról a kerületekben a polgármesterjelöltekre leadott, fõvárosi szinten összesített töredékszavazatok arányában kapnának mandátumot a jelölõszervezetek. A javaslat szerint töredékszavazatnak minõsül a kerületekben a jelölõszervezet polgármesterjelöltjére leadott minden olyan szavazat, amellyel nem szereztek polgármesteri mandátumot. A közös polgármesterjelöltek töredékszavazatai közös kompenzációs listára kerülnének. A mandátumokat továbbra is a legnagyobb maradék elve szerint osztanák szét.

Átalakítanák az ajánlás rendszerét is: a javaslat szerint õsszel már csak az lehet kerületi polgármesterjelölt, akit legalább 500 választópolgár ajánlott. A 100 ezernél kevesebb lakosú kerületekben jelenleg a választópolgárok 2 százalékának, de legalább 300-nak az ajánlása kell a polgármester-jelöltséghez, az ennél népesebb kerületekben pedig a választópolgárok 1 százalékának, de legalább 2000-nek az ajánlása szükséges.

A pénteken benyújtott törvénymódosítás szerint az lehet fõpolgármester-jelölt, akit legalább 5000 fõvárosi választópolgár ajánlott. Ez jelentõsen könnyítené a jelöltté válást, most ugyanis a fõváros választópolgárai 2 százalékának ajánlása kell, ami négy éve több mint 27 ezer választópolgárt jelentett.

A jelenleg hatályos szabályozást az Országgyûlés hasonló idõszakban, a 2010-es országgyûlési választás utáni, az õszi önkormányzati választás elõtti nyáron fogadta el. Ebben a törvényben ellenkezõ folyamatot érvényesítettek: a korábbinak a négyszeresére emelték a fõpolgármester-jelöltséghez szükséges ajánlások számát.

A fideszes és KDNP-s képviselõk javaslata érinti a választási eljárási törvényt is. A jelenlegi szabályozás szerint azok a jelöltek és jelölõszervezetek, akik-amelyek a jelöltállítás végéig nem viszik vissza a választási irodához valamennyi átvett ajánlóívet, minden egyes vissza nem vitt ív után a minimálbér felét, 50 750 forintot fizetnek. A javaslat szerint a bírság összege ezentúl vissza nem vitt ívenként 10 ezer forint lenne.

Az indoklás szerint a változtatást az indokolja, hogy a jelenlegi bírság eltúlzott mértékû, a megbírságolt személyek, szervezetek jelentõs része képtelen a kiszabott bírságot megfizetni, azok adó módjára történõ behajtásától sem várható eredmény. A javaslat szerint nem lenne kiszabható bírság, ha a jelöltbejelentésre nyitva álló határidõt követõ napon vinnék vissza az ilyen ajánlóíveket üresen, ebben az esetben ugyanis - mivel személyes adatok megszerzésére és kezelésére nem kerül sor - a jogsértés társadalomra veszélyessége nem indokolja a bírság kiszabását.

A javaslat azt is tartalmazza, hogy a választási iroda az ajánlóíveken szereplõ személyes adatok közül az érintett kérelmére csak azokról köteles tájékoztatást adni, amelyek ellenõrzését elvégezte. Ezekrõl az adatokról a jelölt (illetve a lista) nyilvántartásba vételérõl hozott határozat jogerõre emelkedéséig kérhetõ tájékoztatás. Az indokolás szerint a választási iroda az ajánlóívek átvételével adatkezelõvé válik, így megnyílik az érintettek joga, hogy tájékoztatást kérjenek arról, adataik szerepelnek-e valamelyik ajánlóíven.

A javaslat módosítaná a jelöltek, jelölõszervezetek, listák nyilvántartásba vételére rendelkezésre álló határidõt is: három helyett négy napjuk lenne erre a választási bizottságoknak valamennyi választás - országgyûlési, önkormányzati, európai parlamenti - esetén. Az indoklás szerint azért, mert a bejelentett jelöltek, listák száma jelentõs mértékben növekvõ tendenciát mutat. (A 2010-ben elfogadott törvény még csökkentette a választási bizottságok eljárásainak határidejét három napról kettõre.)

A törvénymódosítás szerint hét nappal rövidülne az ajánlásgyûjtés ideje: az önkormányzati választáson az egyéni listás és egyéni jelöltet, a polgármesterjelöltet és a fõpolgármester-jelöltet legkésõbb a szavazást megelõzõ 27. nap helyett a 34. napig lehetne bejelenteni, a listákat pedig a szavazást megelõzõ 26. nap helyett a 33. napig. Az indoklás szerint azzal, hogy összhangba hozzák a határidõt a többi választáséval, biztosítható, hogy a választási szervek a megfelelõ idõben elkészítsék és a szavazóhelyiségbe juttassák a szavazólapokat.