A nyár a tábortüzek és szabadtéri tûzrakások idõszaka. Látszik is a Bõrgyógyászati Klinika Égési Osztályának betegforgalmán, hogy egyre többen bográcsoznak, grilleznek és sütnek szalonnát kint a szabadban. A jó idõ beköszönte óta hetente átlagosan három olyan beteg is érkezik a klinikára, aki tûzgyújtás közben sérült meg.

Juhász István egyetemi tanár arra figyelmeztet, hogy a már égõ tûzre ne öntsenek gyúlékony anyagot, mert nagyon veszélyes, ha ez fellobban. Ha pedig még a tûzgyújtás elõtt locsolják be a fát az égést könnyítõ folyadékkal, minél gyorsabban gyújtsák meg, mert amíg a gyufa elõkerül, a folyadék addig is párolog, a környezetet gyúlékony gõzzel telíti, és robbanásszerûen gyulladhat be.

A szakember azt tanácsolja, ha már bekövetkezett a baj, hideg, tiszta vízzel hûtsék le a megégett bõrfelületet, vagy használjanak patikákban kapható hûtõ- vagy sebkezelõ gélt. Kerüljék a népi gyógymódokat, miszerint tojással, tejföllel kenik be a sebet. Ha a sérült bõrfelület öt tenyérnél nagyobb, mindenképp orvosi ellátás válik szükségessé, mint ahogyan a kis kiterjedésû, de mély égések esetén is – mondja a professzor.