Jó, hogy az EU elismerte Albánia eredményeit a tagjelölti státus megadásával, de nem lehet megállni, továbbra is értékelnie kell az uniónak, ha az országok sikereket érnek el - mondta Gyõri Enikõ, a Külgazdasági és Külügyminisztérium EU-ügyekért felelõs államtitkára egy budapesti sajtóbeszélgetésen szerdán. Az Európai Tanács kétnapos, csütörtökön kezdõdõ brüsszeli ülése elõtt tartott eseményen az államtitkár közölte: a bõvítés nem slágertéma, évek óta érzékelhetõ a bõvítési fáradtság Európában.

A magyar álláspont szerint az európai országok jelentkezhetnek az unióba, és ha fel tudnak mutatni teljesítményt, ha felkészültek, azt jutalmaznia kell az EU-nak - magyarázta. Hozzátette: Albánia elért annyit a reformok területén, hogy megadják neki a tagjelölti státust, de ez még nem jelenti tárgyalások elkezdését, még hosszú út elõtt áll az ország.

Gyõri Enikõ kiemelte: a magyar kormány elvi álláspontja az Európai Bizottság elnökének megválasztásával kapcsolatban az, hogy az EU jogi közösség is, amely nem rúghatja fel saját szabályait. A magyar emberek magyar pártokra, képviselõkre szavaztak az európai parlamenti (EP-) választáson, nem uniós listavezetõkre - közölte. Hozzáfûzte: nem lehet elfogadni az EP részérõl érkezõ nyomást, az állam- és kormányfõké a jelölés joga.

Az államtitkár a stabilitási és növekedési paktum esetleges lazítását illetõen hangsúlyozta: nem szabad a jövõ generáció pénztárcájának rovására cselekedni. Magyarország a tagállamok közötti egyenlõ elbánásban hisz. Magyarország semmiféle könnyítést nem kapott, saját erejébõl került ki a túlzottdeficit-eljárásból, miközben más tagállamok haladékot kaptak - emlékeztetett.

Gyõri Enikõ szerint az Európai Tanács ülésén fontos téma lesz Ukrajna, amellyel pénteken írják alá a társulási megállapodást, akárcsak Moldovával és Grúziával. Ez a lépés a keleti partnerségi kezdeményezés életképességét mutatja - vélekedett. A tagállamok állam- és kormányfõi arról is tanácskoznak, hogy milyen irányba haladjon az EU a következõ öt évben. Ezzel kapcsolatban kifejtette: fontos a tagállamok identitásának tiszteletben tartása, az EU nem olvasztótégely. Emellett lényeges az is, hogy a döntéseket a lehetõ legalacsonyabb szinten hozzák meg, és nagy hangsúlyt kell helyezni a növekedésre és a foglalkoztatásra - közölte.

Úgy látja, el kell utasítani a migráció és a szabad mozgás jogának azonosítását, a szabad mozgás alapvetõ jog, sérthetetlen. A visszaélések ellen fel lehet lépni, de a szabad mozgást nem valamiféle bûnügyi kategóriaként kell kezelni - mondta. Gyõri Enikõ az Európai Tanács ülésének napirendjén szereplõ szakpolitikai kérdésekrõl szólva közölte: fontos az illegális migráció elleni fellépés. A visegrádi csoport szerint nem a migrációval kell megoldani Európa demográfiai problémáit. A külsõ határokat jobban kell védeni, és szolidaritást kell vállalni azokkal a tagállamokkal, amelyeknél az EU külsõ határai vannak - mondta, hozzáfûzve: komoly ostrom alatt van a déli magyar határ is.

Az államtitkár kitért az energiabiztonság témájára is. Minden országnak joga van eldönteni, hogy milyen forrásból szerzi be a szükséges energiát - jelentette ki. A legfontosabb, hogy többféle lehetõség álljon rendelkezésre. Minél jobb összeköttetések kellenek a tagállamok között, ezért a Déli Áramlatra is szükség van - hangsúlyozta.