Becslések szerint Magyarországon évente minden család 50 ezer forintot dob a kukába.

Többek között az egyet fizet, kettõt kap akciók, vagy a hatalmas leárazások ösztönzik arra a vásárlókat, hogy olyasmit is megvásároljanak, amire nincs szükségük. A felesleges készételek, alapanyagok pedig gyakran felbontatlanul végzik a kukában: hamarabb lejár a szavatossági idejük, minthogy bárki is elfogyasztaná, felhasználná azokat. Globálisan nagyjából négymilliárd tonna élelmiszert termelünk évente, és ennek körülbelül 30-50 százaléka, azaz akár 2 milliárd tonna nem juthat el a fogyasztókhoz a becslések szerint - áll a brit Institution of Mechanical Engineers intézet jelentésében.

A statisztikák szerint a magyar háztartások évente közel egy mázsa élelmiszert dobnak a szemétbe. Bár ez nem mentség, de Nyugat-Európában és Észak-Amerikában négyszer ekkora mennyiséget dobnak el. Az ehetõ, ám kidobott élelmiszer sok pénzébe kerül a családoknak: egy kilogramm élelmiszer átlagos ára 500 forint, így úgy is számolhatunk, hogy évente minden magyar család 50 ezer forintot dob a kukába.

Legnagyobb mennyiségben a friss zöldségek és gyümölcsök, a hús és haltermékek, a kenyérfélék és a tojások végzik a szemetesben - derül ki az élelmiszerpazarlás okait kutató Waste and Resources Action Programme (Wrap) adataiból. Egyrészt azért ezeket pazaroljuk el ilyen nagy mértékben, mert ezek azok a termékek, amik minden háztartásban megtalálhatóak, másrészt pedig mert viszonylag rövid lejárati idejûek például a liszthez, rizshez, vagy más általános alapanyaghoz képest. A legkevesebbet az édességbõl, csokoládéból dobunk ki.

Az Institution of Mechanical Engineers szakértõi szerint az is támogatja ezt a pazarló életmódot, hogy a hatalmas hipermarketeknek, szupermarketeknek köszönhetõen már nem vagyunk tisztában az étel valódi értékével. Mindenbõl hihetetlen mennyiség van a polcokon, gyakran még az elõállítási költségnél is olcsóbban. Mi pedig úgy érezzük, mindre szükségünk van, pláne ilyen áron. Viszont az emberek többsége a szakértõi tanulmány szerint túl monotonnak találja, ha napokig, netán hetekig ugyanazt kell ennie. Ezért a nagy mennyiségek egy része inkább a kukában végzi.

Pedig a maradék ételeket rengetegféleképpen lehet hasznosítani. Például a fõtt ételt újrahasznosíthatjuk, számos receptet találni az efféle honlapokon és szakácskönyvekben, amik direkt erre szakosodnak. Pörköltbõl gulyáslevest, nokedli köretbõl tojásos nokedlit, sült húsból töltött, vagy rakott zöldséget, csakhogy egy pár, egyszerû lehetõséget említsünk. De van például egy magyar kezdeményezés - egy okostelefonokra letölthetõ alkalmazás - ami összeköti az éhes, házi kosztra ácsingózókat azokkal, akik fõznek, csak épp túl sokat. Ide feltöltheti fotóit az, akinél felesleg van, az meg lecsaphat rá, aki épp arra vágyik. Késõbb még pénzt is kaphatna érte aki fõzött, de leginkább élelmiszerbiztonsági okokból egyelõre ez még nem lehetséges. Amerikában sok államban például az otthon fõzött fogások után csak minimális adót kell fizetni, ha valaki értékesíti azokat.

A konyhai hasznosításon túl gondolhatunk növényeinkre is, vagy épp ismerõseinkére. A kerttel rendelkezõk könnyen hasznosíthatják komposztálással a zöld- illetve konyhai hulladékot. Egy jól szellõzõ komposztkeret kell hozzá, ezt például raklapból mi is elkészíthetjük. A konyhai hulladékon mellett az egyensúly érdekében érdemes gallyakat, vagy fûrészport is keverni a komposztunkba. Ma már lakótelepeken, többlakásos házak kertjeiben is van olyan közösségi kezdeményezés, amikor a lakók összefognak és közösen komposztálnak. Az eredményt aztán mindenki felhasználhatja növényei táplálására.

Ezek mellett lejárathoz közelítõ alapanyagainkat, konzervjeinket, vagy más porított, tartósított ételt érdemes elvinni olyan szervezeteknek, akik rászorulókon segítenek. Így nemcsak amiatt fogjuk jól érezni magunkat, hogy nem pocsékoltuk el ezeket, hanem azért is, mert valakin segítettünk ezzel.

Ez lehet a megoldás?

Egy holland-svéd kezdeményezés eltörölné a minõségmegõrzési idõ kötelezõ feltüntetését a csomagolásokon bizonyos termékek esetén. A cél az, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki egy konkrét intézkedési javaslatot az ügyben, hogy így csökkenthessék a globális élelmiszer pazarlást. A magyar Vidékfejlesztési Minisztérium általánosságban egyet ért a felvetéssel.