Van, aki a készségfejlesztõ játékokat tarja jónak, még ha drágább is, azt mondják, megéri. Nem csak tartósabb, de a gyerekek logikai készségére, gondolkodására, mozgására is jó hatással van.

A tapasztaltabb szülõk szerint érdemes rendszeresen átnézni a játékokat, és azokat, amelyeket a gyerek egy idõ óta már nem használ, el kell tenni szem elõl. A kevés játék ugyanis nem csak a rendtartásban segít, annak a gyereknek, akinek túl sok játéka van, nehezebb huzamosabb ideig fenntartani az érdeklõdését egyetlen dolog iránt. Fontos az is, hogy hagyjuk egyedül játszani a gyereket, persze a szülõvel töltött idõt semmi sem pótolhatja, hiszen ebbõl tanul a legtöbbet.

Bakonyi Anna pedagógiai szakértõ úgy véli, a készségfejlesztési játékokra szükség van, különösen olyan gyerekek számára, akik valamilyen készség- vagy képességfejlõdésben elmaradtak, vagy eltérõen fejlõdnek. A játék lényege és a játék menete azonban az, hogy kreatív, szabad, önkéntes és szabad legyen.

Arra a kérdésre, hogy szabad-e a gyereknek játékfegyvert venni, Bakonyi Anna úgy válaszolt, a hang-, fényeffektussal járó játékfegyvereket nem tartja szerencsés választásnak, de biztosan nem tiltaná, hogy a gyerekek az erdõben egy faággal kardozzanak. A harci játék az emberi kultúra része, és természetes dolog, az a kérdés, hogy a játék során kire lõ a gyerek, tette hozzá Bakonyi Anna.

Karczevicz Ágnes óvónõ nem tartja bajnak azt sem, ha egy kislány autóval játszik, vagy egy kisfiú babázik. Gyerekkorban minden játékkal a különbözõ szerepekre készülünk, és a családban sem biztos, hogy már a klasszikus munkamegosztás mûködik az anya és az apa között. A gyerekek identitása nem ezen fog eldõlni, magyarázta az óvónõ.

Karczevicz Ágnes hozzátette: a hétköznapokban is, de karácsonykor, ünnepekkor különösen sokat költenek a szülõk játékra. Tapasztalata szerint azonban ez felesleges. Az óvodai csoportjában alig található készen vásárolt játék, a gyerekekkel a természetben gyûjtenek össze mindenfélét, amivel játszani lehet, s ez a gyerek fantáziáját is fejleszti.