Az államtitkár, miután megbeszélést folytatott Szilvássy Zoltánnal, a Debreceni Egyetem (DE) rektorával, újságíróknak azt mondta, folyamatosan egyeztetnek az egyetemekkel a dokumentum tervezetérõl, s a legnagyobb változás az lesz ezen a területen, hogy lesz hazai felsõoktatási stratégia.

A dokumentum rögzíteni fogja a magyar felsõoktatási rendszer hosszú távú célkitûzéseit - közölte az MTI érdeklõdésére Palkovics László, hozzátéve: a felsõoktatás fontos feladata, hogy kiszolgálja a társadalmi, gazdasági érdekeket, s olyan szakembereket képezzenek, akik megállják a helyüket a Kárpát-medencében és az egész Európai Unióban. Az államtitkár a felsõoktatás három fontos céljának nevezte a minõségi oktatást, a minõségi, magas színvonalú kutatást és azt a missziót, amelyet a tudással való felelõs gazdálkodás jelent.

Arra a kérdésre, hogy a kancellárok kinevezése nem sérti-e az egyetemi autonómiát, Palkovics László egyértelmû nemmel válaszolt. Közölte, az alaptörvény egyértelmûn különválasztja az egyetemek oktatási-kutatási autonómiáját az üzemeltetésre, mûködtetésre kiterjedõ gazdasági autonómiától, így fel sem vetõdhet az autonómia sérülésének kérdése. A kancellárokat egyébként elsõként az új alapítású felsõoktatási intézményekben nevezik ki, de október végéig mindenütt lesz kancellár - tette hozzá kérdésre válaszolva a felsõoktatási államtitkár.

Palkovics László kitért arra is, hogy növelik az orvosképzésben a klinikai gyakorlóhelyek számát. Az orvosképzést hatékony exportnak nevezte, közölte: a sajnálatos orvoselvándorlás pozitív hozadéka ugyanis a magyar orvosképzés pozitív külföldi megítélése, amely a hazai és a külföldi hallgatói létszám növelését eredményezheti ezen a területen.