Az országgyûlési választáson a magyarországi lakóhellyel rendelkezõ nagykorú magyar állampolgárok (körülbelül 8 millió 20 ezren) szavazhattak, illetve a magyarországi lakcímmel nem rendelkezõ magyar állampolgárok közül – akiknek szintén volt aktív választójoga – valamivel kevesebb mint 200 ezren vetették magukat névjegyzékbe. Vagyis több mint 8 millió 220 ezren voksolhattak áprilisban.

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán nemcsak a nagykorú, magyarországi lakóhellyel rendelkezõ magyar állampolgárok szavazhattak, hanem az Európai Unió más tagállamainak Magyarországon lakóhellyel rendelkezõ állampolgárai is, ha nyilatkoztak arról, hogy választójogukat Magyarországon kívánják gyakorolni. Azaz az EP-választáson elvileg az idõközben nagykorúvá válókkal 8 millió 40 ezer magyar választópolgár mellett 107 ezer uniós választópolgár is szavazhatott volna, ám közülük csak 1600-an vetették magukat névjegyzékbe.

A helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásán nemcsak a nagykorú, magyarországi lakóhellyel rendelkezõ magyar és uniós állampolgárok szavazhatnak, de a menekültként, bevándorlóként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyt is megilleti a választási részvétel joga. Vagyis az idõközben nagykorúvá válókkal a 8 millió 56 ezer magyarországi lakóhellyel rendelkezõ magyar választópolgár mellett a körülbelül 107 ezer uniós választópolgár és a bevándorlók, menekültek, letelepedõk is – körülbelül 21 ezren – voksolhatnak októberben. Ez azt jelenti, hogy október 12-én körülbelül 8 millió 180 ezren voksolhatnak majd, ami valamivel kevesebb, mint az országgyûlési választáson voksolásra jogosultak száma.

A passzív választójog (azaz a választhatóság joga) azonban nem esik egybe az egyes választásokon az aktív választójoggal: az országgyûlési választáson csak a magyarországi lakóhellyel rendelkezõ, nagykorú magyar állampolgárok lehettek jelöltek, azaz körülbelül 8 millió 20 ezren.

Az EP-választáson jelöltek lehettek a magyarországi lakóhellyel rendelkezõ magyar állampolgárok mellett a magyarországi lakóhellyel rendelkezõ uniós állampolgárok is (körülbelül 8 millió 147 ezren).

Az önkormányzati választáson azonban a 8 millió 56 ezer magyarországi lakóhellyel rendelkezõ magyar állampolgár mellett a körülbelül 200 ezer magyarországi lakcímmel nem rendelkezõ nagykorú magyar állampolgár is lehet jelölt (amennyiben felvetette magát a névjegyzékbe) a 107 ezer magyarországi lakóhellyel rendelkezõ uniós állampolgár mellett.

A választójogot az úgynevezett természetes kizáró okok is korlátozzák, ezek alapja mindig jogerõs bírósági ítélet. Az alaptörvény szerint nem rendelkezik választójoggal az, akit bûncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Az sem szavazhat – és jelöltként sem indulhat -, akit jogerõs bírósági ítélet alapján eltiltottak a közügyek gyakorlásától, vagy szabadságvesztés-büntetését, illetve büntetõeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Természetesen nem szavazhatnak a kiskorúak sem.