A bíróság a KDB Bankot 635 ezer forint, a lízingcéget 1 millió 270 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet ellen nyolc napon belül lehet fellebbezni.

A KDB Bank ügyében a bíró a határozat indoklásában kiemelte: a bank által beterjesztett általános szerzõdési feltételek (ászf) közül – amelyek kis betûkkel szedve is 50 oldalt tettek ki – szinte egyik sem felelt meg az átláthatóság elvének. Kifejtette: a szerzõdéskötés idõpontjában a fogyasztónak egyfelõl tisztában kell lennie azzal, hogy kötelezettségének a mértéke milyen keretek között változhat, másfelõl pedig visszakereshetõnek kell lennie egy-egy díj- vagy költségemelés után a drágulás okának. E két feltételbõl azonban egyik sem teljesült – állapította meg.

Elmondta, a pénzintézet által alkalmazott ászf számos pontja túl általánosan fogalmazott, ezért nem felelt meg az egyértelmûség elvének. Egy helyütt például csak „pénzpiaci kamatokat” említ, de semmilyen magyarázatot nem fûz hozzá, hogy konkrétan milyen kamatokra utal.

A bíró megjegyezte, volt olyan ászf, amely a per alapjául szolgáló törvényben kikötött hét alapelvbõl hat elvnek megfelelt, csak a szimmetria elvének nem, vagyis nem tette kötelezõvé, hogy a körülmények megfelelõ alakulása esetén a kamatok, díjak, költségek csökkenjenek.

Az indoklás kitért arra is, hogy az objektivitás elvének – tehát, hogy a pénzintézet nem idézhette elõ az egyoldalú szerzõdésmódosításra okot adó körülményeket – a KDB Bank által használt mindegyik ászf megfelelt.

A CIB Lízing ügyében a bíró az indoklásban kifejtette: a felperes egyik kikötése sem felelt meg a szimmetria, arányosság és átláthatóság feltételeinek. A törvényszék – a felperes álláspontjával szemben – úgy foglalt állást, hogy részben a referenciakamatlábhoz igazított szerzõdésmódosítási joggal kapcsolatos kikötések is a törvény hatálya alá tartoznak, mert nem automatizmuson alapult az egyoldalú módosítás, hanem a felperes szubjektív döntésén.

A bíróság egyebek között megállapította, hogy a CIB Lízing egyik kikötése sem felelt meg a szimmetria elvének, mivel a fogyasztó terhére történõ egyoldalú szerzõdésmódosítás lehetõsége mellett nem kezelte kötelezettségként a fogyasztók javára történõ szerzõdésmódosítást, emiatt a szerzõdéskötéskor létrejött értékegyensúly felbomlott. Az átláthatóság és az arányosság elvének nem felelt meg például az a kikötés, amelyik szerint legfeljebb az infláció mértékéig történhet korrekció, mert csak felsõ korlátot szab. A felmondási jog helyett pedig sok esetben elõtörlesztési jogot biztosított a pénzügyi cég, ami nem ugyanaz és nem felel meg a tisztesség követelményének.

Az alkotmányossági aggályokkal kapcsolatban arra mutatott rá a bíróság, hogy a perbeli kifogások egyike sem felel meg több olyan alapelvnek, amely közvetlenül levezethetõ a Ptk. tisztességtelenségre vonatkozó szabályaiból. A jogalkotó korábban is érvénytelennek tekintette az olyan általános szerzõdési feltételt, amely a jóhiszemûség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg a feltételeket. A törvényszék az Európai Unió Bíróságának gyakorlatát is figyelembe véve hozta meg határozatát.

A felperes jogi képviselõje nem nyilatkozott a sajtónak arról, hogy fellebbeznek-e a döntés ellen.