A Budapest Fõváros Levéltárában tartott bemutatón Csomós Miklós fõpolgármester-helyettes hangoztatta: a múltat többféleképpen lehet megõrizni, például a térképekkel. Talán sokan nem tudják, mennyire fontos ez - tette hozzá -, holott egyetlen város fejlesztése sem képzelhetõ el a múlt, a földrajzi adottságok tökéletes ismerete nélkül. Szavai szerint Budapest szerencsés helyzetben van, mert sok-sok réteg, az élet különbözõ szintjei rakódtak rá.

Kenyeres István, a fõvárosi levéltár fõigazgatója elmondta: a kedden bemutatott harminc térkép a Habsburg Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia történelmi térképeit modern térinformatikai eszközökkel közzétevõ Mapire (Historical maps of the Habsburg Empire) projekt második szakasza, elsõként katonai térképek digitalizált változatait mutatták be márciusban. Közölte: az összes térkép úgynevezett georeferálással készült, vagyis minden képkoordinátához GPS-koordinátákat rendeltek.

Fabó Beáta fõlevéltáros elmondta: a harminc térkép válogatás, amely a 18. századtól 1946-ig szinte teljesen lefedi Budapest történetét. Hozzátette: a térképkészítés egy-egy csúcspontján készültek ezek a térképek, például II. József korában, amikor a katonai és a gazdasági célú térképkészítés mellett az idegenforgalmi is megjelent; a reformkorban, amikor az utazás egyre fontosabbá vált, és be kellett mutatni Pest-Budát az érkezõ külföldieknek; továbbá a városegyesítés idején, amikor elõször készültek igazán pontos térképek, háromszögeléssel.

A harminc térkép között vannak a földméréshez használt, úgynevezett kataszteri térképek is. A régi térképeket kompatibilissé tették a ma használatos népszerû térképes programok közül többel is, és összehasonlíthatók a korábbi és az aktuális állapotok.

A harminc térkép (körülbelül kétezer térképszelvény) a Budapest Fõváros Levéltár honlapján bárkinek ingyenesen hozzáférhetõ.