Ezer kisgyermeket látnak el a Híradóban bemutatott hódmezõvásárhelyi praxisban, a doktornõ több mint húsz éve van a pályán. Azt mondja: az elmúlt évtizedekben elöregedett a szakma. A fiatalok nem választják ezt a hivatást, mert nem éri meg.

Az elmúlt négy év alatt csaknem 30 százalékkal nõtt a rendelõk támogatása, de még így is alig több mint egymillió forintos bevétellel számolhat egy háziorvos havonta, ami csak a legszükségesebb, alapvetõ kiadásokat fedezi. Ebbõl a praxisban dolgozók munkabérén kívül fizetjük a fûtést, világítást, az informatika költségét, a takarítást, mindenféle olyan továbbképzést, ami kötelezõ a praxis ellátásához – részletezte Havasi Katalin gyermekorvos.

Nagyjából 150 tartósan betöltetlen háziorvosi praxis van napjainkban országszerte, többségük kis falvakban, ahol még gyengébb a havi finanszírozás.

Minden gyermek- és felnõtt-háziorvosi praxis havi 130 ezer forintos pluszbevétellel számolhat a jövõ évtõl - ezt mondta a Híradónak a szaktárca helyettes államtitkára. A költségvetésben 10 milliárd forintot különítettek el erre a célra. Beneda Attila szerint azért kell növelni a háziorvosok járandóságát, hogy vonzóbb legyen ez a szakma a fiataloknak. Ennek elsõ lépése ez, hogy a rendelõ rezsiköltségeinek egy jelentõs részét, ezt a körülbelül 130 ezer forintot átvállalják, a következõ lépés pedig az lesz, hogy a rendelõi szakszemélyzet, azaz az asszisztensek és a nõvérek bérét fogja fedezni az állam, vélhetõen a 2016-os évtõl kezdve – mondta Beneda Attila, az Emmi helyettes államtikára.

Az államtitkár közölte: a kormány hosszú távú célja, hogy az egészségügyi ellátásban nagyobb szerepet kapjanak a háziorvosok, ehhez azonban meg kell erõsíteni a praxisokat. Az intézkedéstõl a betegellátás színvonalának javulását is várják.