A november 13. és 23. között, 1006 fõs országos véletlen mintán személyes kérdezéssel végzett felmérés szerint a Fidesz-KDNP 12 százalékpontot vesztett népszerûségébõl a teljes népesség körében, vagyis októberhez képest a támogatói kör harmadával csökkent, novemberben 25 százalékos. Tekintve e tábor méretét, ez szinte földcsuszamlásszerû népszerûségvesztésre utal, de továbbra is egyértelmû a kormánypártok elõnye - írta a Tárki.

A többi párt támogatottságának változását tekintve - olvasható a közleményben - óvatosan kell fogalmazni, mivel a bizonytalan, illetve az eltitkolt preferenciával rendelkezõk aránya nõtt a legjobban. Ez a kör a korábbi 34 százalékról 44 százalékra duzzadt, vagyis arra a szintre, ahol az idei önkormányzati választások elõtt állt. Jelenleg még bizonytalan, hogy ezt a heterogén tábort mely politikai erõ tudja majd megnyerni.

A közvélemény-kutatás szerint a Jobbik népszerûsége lényegében nem változott: az októberi 11 százalék után e hónapban 12 százalék.

A legjelentõsebb baloldali erõ, az MSZP támogatottsága változatlanul 11 százalék, és ezzel stabilizálta a baloldalon vezetõ szerepét. Nem változott a Demokratikus Koalíció (DK) szimpatizánsi körének mérete sem az elõzõ hónaphoz képest (3 százalék). Sem az LMP, sem az Együtt-PM támogatottsága nem változott szignifikáns mértékben, elõbbi 2-rõl 3 százalékra, utóbbi 1-rõl 2 százalékra módosult. A pártpreferenciájukat nem közlõ válaszadók között különösen megnõtt azok aránya, akik eltitkolják pártszimpátiájukat - az október 13 százalékról 19 százalékra -, de növekedett a bizonytalanok aránya is, 21 százalékról 24 százalékra.

A pártválasztók, azaz a határozott pártpreferenciával rendelkezõk körében a Fidesz-KDNP népszerûsége 10 százalékponttal csökkent, 55 százalékról 45 százalékra. Mind a Jobbik, mind pedig az MSZP támogatottsága 4-4 százalékponttal növekedett; elõbbi 17 százalékról 21 százalékra, utóbbi pedig 16 százalékról 20 százalékra nõtt. A Jobbik esetében ez az erõsödés egy hosszabb ideje tartó trend folytatása is. Az LMP 3 százalékról 5 százalékra változott, a DK-t választóké viszont továbbra is 5 százalék, így mindkét párt a parlamenti küszöbön áll. Az Együtt-PM tábora 2-rõl 3 százalékra módosult.

A Tárki közleményében megjegyzi: a regisztrált változások alapján kirajzolódó tendenciák csak a következõ hónapok során erõsíthetõk meg.