Utolsó módosítás: 2015-02-14 15:25:12 |
|
Az étkezés minden sejtben változásokat okoz, beleértve a spermiumokat és a petesejtet is. Több, a közelmúltban megjelent genetikai kutatás is megerõsítette, hogy a táplálkozás módosítja az örökítõanyag aktivitását, és ez az utódokra is hatással van. Ami igazán újdonság, az az, hogy a táplálkozás hatása akár több generációra is befolyással lehet – számolt be róla a ReceptNeked.hu.
Az már régóta közismert volt, hogy az anya várandósság alatti táplálkozása kihat az újszülött egészségére. A második világháború során született gyermekek közül felnõttkorukban sokan szenvedtek szív-és érrendszeri megbetegedésekben, attól függõen, hogy édesanyjuk mennyit éhezett a háború során a várandósság alatt.
Néhány éve spanyol kutatók mutatták ki, hogy az apa táplálkozási szokásai is kihatnak a gyermekek egészségére. Jiménez-Chillarón fehér egerekkel kísérletezett, melynek során az apaállatokat túletették. Legnagyobb megdöbbenésükre az utódoknál is jelentkeztek a túltápláltságra utaló egészségügyi problémák – például az elhízottság vagy a cukorbetegség – holott az új generáció étkezése teljesen normális volt. Kulcsszó az epigenetika
A furcsa jelenség hátterében az epigenetika áll. Ennek lényege, hogy a táplálkozás minden sejtben változásokat okoz, beleértve a spermiumokat és a petesejtet is. Ez pedig bár közvetlenül nem módosítja az örökítõanyagunkat, ám annak környezetét igen, ami pedig megváltoztatja az örökítõanyag aktivitását és így tulajdonságainkat is.
A Duke Egyetem kísérletében egérembriókat klónoztak, akiket különbözõ módon táplált anyaállatok hoztak a világra. Bár a klónok genetikai állománya tökéletesen azonos volt, az állatok súlyban, egészségben, de még a szõrük színében is radikálisan különböztek egymástól, attól függõen, hogyan táplálták a béranya állatokat. Három generációra
Mint az a ReceptNeked.hu oldalon olvasható, a Stanford Egyetem kísérletében már képesek voltak pusztán táplálkozás által a harmadik generációra átvinni bizonyos tulajdonságokat, anélkül, hogy a genetikai állomány módosult volna. A spanyol kutató, Jiménez-Chillarón szerint, bár a jelenlegi dogma az, hogy az epigenetikus tényezõk a sejtosztódáskor teljesen törlõdnek, ám az új kutatások szerint mégsem teljesen ez a helyzet. Magyarán szólva olyan epigenetikus tényezõk, mint a táplálkozás vagy a stressz, nem csak ránk hat ki, hanem gyerekeinkre, unokáinkra, sõt azok utódaira is, anélkül, hogy génállományunk megváltozna.
A mondás szerint az vagy, amit megeszel. A genetika legújabb eredményei szerint azok is vagyunk, amit szüleink és nagyszüleink megettek. Sõt, az õ élményeik, személyes tragédiáik is kihatnak utódaikra testi szinten is.
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
|