2024. április 29. Hétfő, Péter.
 
A tavalyi volt a legmelegebb év 1901 ótaForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2015-04-02 10:36:18
A csaknem 12 Celsius-fokos éves középhõmérséklettel a tavalyi volt a legmelegebb év Magyarországon 1901 óta – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) kedden közzétett elemezésében. A 2014 éghajlatáról és szélsõséges idõjárási eseményeirõl készített beszámolójából kiderül az is, hogy tavaly felhõszakadás és heves zivatar veszélye miatt adtak ki a legtöbbször elsõ-, illetve másodfokú riasztásokat.

Azt írták: az éves hõmérsékleti szélsõségeket tekintve nem volt rendkívüli 2014. Ezzel együtt a tavalyi év a 11,95 Celsius-fokos középhõmérsékleti értékkel 1901 óta a legmelegebbnek bizonyult, 0,2 fokkal megelõzve az eddigi legmelegebb 2007-et is. Érdekességként kiemelték, hogy ezúttal nem a nyári hõség mutatkozik meg a magas éves átlagot tekintve – ugyanis tavaly elmaradtak a hõhullámok, hõségriadók és aszályos idõszakok, ezzel 2014 megtörte az elmúlt években megfigyelt, forrósággal jellemezhetõ nyarak sorát. Ugyanakkor az év többi hónapja szokatlanul melegnek bizonyult.

A meteorológiai szolgálat megjegyezte azt is, hogy a Meteorológiai Világszervezet (WMO) közlése alapján a nemzetközi adatsorok 1850-es kezdete óta a világátlagban is a tavalyi volt a legmelegebb év.

A magyar adatsorok 1901-es kezdete óta 2014-hez köthetõ a 3. legmelegebb tél, a 7. legmelegebb tavasz és az 5. legmelegebb õsz – írta a meteorológiai szolgálat, megjegyezve, hogy bár a hõhullámok és hõségriasztások 2014-ben elmaradtak, a nyár középhõmérséklete még így is magasabbnak volt a sokéves átlagnál.

A beszámolóban lévõ táblázat szerint 2014-ben június 10-én Budakalászon mérték a legmagasabb hõmérsékletet, 36,5 fokot. A leghidegebb december 31-én Bátaapátiban volt, ahol mínusz 20,1 fokig hûlt a levegõ.

Az OMSZ honlapján olvasható beszámoló szerint tavaly az év 365 napjából 223 napon semmilyen riasztás nem volt. A legtöbbször, 110 nap a legenyhébb citromsárga, vagyis elsõfokú riasztást adták ki. Narancssárga, vagyis másodfokú riasztást 30 napon kellett kiadni valamilyen veszélyes idõjárási jelenség miatt. A legmagasabb fokú, piros riasztás csak 2 nap volt.

Elsõfokú riasztásokat az esetek több mint kétharmadában a nyári szezonra jellemzõ jelenségek: a felhõszakadás és a heves zivatarok teszik ki. Ezen belül szembetûnõ a felhõszakadásra kiadott jelzések igen magas aránya (44 százalék). A téli idõjárási jelenségekre (hófúvás, ónos esõ) kiadott riasztások aránya a 2013-as (25 százalékos) “kiugró értékhez képest” több mint 10 százalékkal kevesebb. A szélre miatt kiadott citrom riasztások aránya 2014-ben 20 százalék alatt maradt.

Országos viszonylatban a narancs riasztások felét a heves zivatarok és a felhõszakadás miatt kiadott veszélyjelzések tették ki. A narancsriasztások 25-25 százalékát – a 2 centiméter átmérõjû jégdarabok, 90 kilométer/óránál erõsebb széllökésekkel kísért – heves zivatarok és a felhõszakadás (lokálisan több mint 50 milliméternyi csapadék miatt) veszélye miatt adták ki. A téli félévre jellemzõ idõjárási jelenségekhez kapcsolódó riasztások (ónos esõ, hófúvás) az összes riasztás összességében több mint negyedét (28 százalékát) tették ki. Piros riasztás tavaly – 2013-hoz hasonlóan – csak a téli félévben volt érvényben az ónos esõ miatt.

Kitértek arra is, hogy 1901 óta 2014 a 9. legcsapadékosabb év volt Magyarországon. Az éves átlagos csapadékösszeg 739,8 milliméter volt, mely 30 százalékkal magasabb az 1971-2000-es átlagnál.

A legtöbb másodfokú figyelmeztetést (összesen hatot) szeptemberben adták ki. A nagy mennyiségû csapadék (esõ, hó) veszélye miatt a legmagasabb szintû piros figyelmeztetést egyszer sem rendelte el a meteorológiai szolgálat.

Az egész napra kiadott havazásra, illetve nagy mennyiségû esõre vonatkozó figyelmeztetések tekintetében 2014-ben 326 napon nem volt nagy mennyiségû csapadékra vonatkozó figyelmeztetés. Esõ miatt 34-szer, míg havazás okán 5-ször volt kint a citrom fokozatú figyelmeztetés. Ugyanakkor a beszámolóban kiemelték, hogy jó néhány hónapban (például februárban, májusban, szeptemberben, októberben) a 30 éves átlaghoz képest másfélszeres csapadék hullott, míg szeptemberben a havi átlag kétszeresét is meghaladta a csapadékösszeg.

Tavaly 264 nap nem volt érvényben “speciális” figyelmeztetés. A fennmaradó idõszakban – az elmúlt évekhez hasonlóan – a legtöbbször (66 esetben) tartós, sûrû ködre került ki figyelmeztetés. A második helyre a hõhullámra kiadott (elsõ-, és másodfokú) jelzések kerültek több mint 20 százalékkal. Extrém hidegre vonatkozóan tavaly csak elsõfokú figyelmeztetés volt érvényben – olvasható a meteorológiai szolgálat beszámolójában.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!