Közlése szerint az államtitkárság által kidolgozott kormányrendelet tervezete szerint – amelyet várhatóan még a héten eljuttatnak az intézményeknek, a rektori konferenciának és az egyeztetésben szereplõknek – a jelenlegi közel 650 megszerezhetõ szakképesítés alap- és mesterképzésben mintegy 10-15 százalékkal csökkenne. Ez megfelel az elõzetes terveknek – jelezte a helyettes államtitkár, hangsúlyozva: a képzési szerkezet átalakítása nem az intézmények ellen történik, hanem velük közösen. Felhívta a figyelmet arra is, hogy 2005 óta folyamatosan nõtt a szakképesítések száma.

Leszögezte: a képzési szerkezet átalakítása nem szól finanszírozási kérdésekrõl és nem szól arról sem, hogy kevesebb vagy több hallgató van-e, nem létszám-szabályozási eszközként tekintenek rá. Abban biztosak, hogy pontosan ugyanannyi hallgató lesz a régi és az új képzési szerkezetben – mutatott rá az államtitkár.

Maruzsa Zoltán a megszûnõ szakképesítéseket firtató kérdésre azt mondta: kommunikáció szak négyféle formában létezik, felsõoktatási szakképzésként, alap- és mesterképzésként, illetve szabad bölcsész szakon specializációként van kommunikáció és médiatudomány. Emellett egyes mûvészeti képzések is tartalmazzák. Az államtitkárság a párhuzamosságokra kívánta a figyelmet felhívni, és az volt a kérdés a rektori konferencia szakbizottsága felé, valóban szükséges-e minden szinten képezni ezeket a szakembereket.

Az a kormányzati döntéstõl függ, hogy milyen formában folyik majd ez a képzés a jövõben, nagyjából a négyféle forma közül kettõ várható. Az biztos, hogy a kommunikáció és médiatudomány marad a képesítési keretrendszerben, kérdés, hogy a kommunikációs ismeretek önmagukban szakképesítésnek tekinthetõk-e vagy sem.

Mint mondta, ugyanez igaz a nemzetközi tudományokra is. Az államtitkárságnak az volt az álláspontja, hogy a nemzetközi ismereteknek hangsúlyosan számos területen meg kell jelenniük, de kérdéses: ez önálló alapszakként értelmezhetõ-e vagy sem.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: kompromisszumos megoldásra törekednek.

Maruzsa Zoltán kitért arra is, hogy a pedagógusképzést nem érintik a változások, az osztatlan képzésre kívánnak fókuszálni. Egy apró módosítás várható: a csecsemõ- és kisgyermekgondozás nem indul felsõoktatási szakképzésként, hanem alapszakként fut majd tovább.

A kis létszámú, úgynevezett “orchidea-szakoknál” azt vizsgálták, hogy több szinten jelenik-e meg ugyanaz a tartalom. Ha az érvényesült, hogy széles bemenet van, és kisebb létszámú mesterképzésként folytatódnak, akkor lényegében nem lesz változás. Arra figyeltek a mesterképzéseknél, hogy hasonló néven akár négy-öt mesterképzést is “összehoztak az intézmények”. Példaként a nyelvészet, nyelv-, irodalom- és kultúratudományt említette, ahol van közel tucat szak, rengeteg párhuzamossággal. A tartalommal nincs gond, de önálló szakképesítésként nem tudták értelmezni – jelezte. Arra kívánták továbbá ösztönözni az intézményeket, hogy a munkaerõpiac által is felismerhetõ szakképesítésekkel próbáljanak operálni.

A törlések mellett ugyanakkor új formák megjelenése is várható, példaként említette a pszichológia szakot, amelyet eddig osztott formában hirdettek meg, és a jövõben osztatlanná válik.

Szintén az osztatlan forma megjelenése várható az agrármérnöki képzésnél, ugyanakkor megmarad az alap és mesterképzési forma is.

A mérnök- és informatikai képzésekben változások nem várhatók – jelezte, hozzátéve: a képzõ intézmények kifejezetten örvendetesnek tartották az osztott szerkezetet. A hallgatók kisebbik hányada kapcsolódik be a mesterképzésbe, sõt inkább az a probléma, hogy túl alacsony a bemeneti arány – jegyezte meg Maruzsa Zoltán, aki szerint nagyon jó fizetéssel lépnek ki a fiatalok a munkaerõpiacra az alapképzés után.

Várható mintegy húsz átnevezés is, adott esetben a párhuzamosság megszüntetésére. Példaként hozta, hogy a logisztika helyett ellátásilánc-menedzsment névvel találkozhatnak majd a diákok.

Az új szakokat felmenõ rendszerben vezetik be 2016-tól – mondta a helyettes államtitkár.

A rendelettervezetrõl április 21-én tárgyal a Felsõoktatási Kerekasztal, és májusban kerülhet a kormány elé. A változtatások az idén felvételizõket még nem érintik, az a 2016-os felvételi eljárásban hatályosulhat – hangsúlyozta Maruzsa Zoltán.