Vargha Tamás hangsúlyozta, hogy az idei költségvetésben 44 milliárd forintot különítettek el illetményemelésekre. Emlékeztetett arra, hogy utoljára 2002-ben volt illetményemelés a honvédségnél, miközben Magyarország folyamatosan katonai erején felül teljesít, és jelenleg is 700 magyar katona szolgál különbözõ külföldi missziókban.

Az államtitkár kiemelte: mostantól az alapilletményen felül nem különféle pótlékokat és „illetménynek látszó juttatásokat” kapnak a honvédelmi dolgozók, hanem valódi bért.
Az elsõ emelt illetményt augusztusban kapják meg, csakúgy, mint a rendvédelmi dolgozók – tette hozzá.

Vargha Tamás közölte, hogy ezzel nagyot léptek elõre a teljes közszolgálatot átfogó életpályamodell megteremtése felé. Mint mondta, már csak a „nem fegyveres és egyenruhás” közszolgálatot ellátók vannak hátra, várhatóan ezen a területen 2016-ban történik meg az életpályamodellek bevezetése és ezzel együtt az illetményemelés.

Az államtitkár hangsúlyozta: a honvédségnél kiemelt figyelmet kapott az altiszti állomány, hiszen „õk alkotják a honvédség gerincét”. Ennek megfelelõen az új rendszerben az altiszti állománynak az átlagnál jobban, 38 százalékkal emelkedik az illetménye, miközben a legénységé 26, a tiszteké 15 százalékkal nõ.

A rendvédelmi dolgozók esetében a cél az alapfeladatot ellátók, vagyis a rendõrök esetében a járõrök és a közterületen szolgálatot teljesítõk munkájának elismerése volt. Júliustól 68 ezer rendõr és tûzoltó átlagosan 30 százalékkal kap több bért – tette hozzá.

Vargha Tamás megjegyezte: a mostani illetményemelést továbbiak követik, mert 2019-ig minden év elején átlagosan 5 százalékkal nõ a honvédelmi és rendvédelmi dolgozók bére, így négy és fél év alatt átlagosan 50 százalékkal emelkedik illetményük.

Jelezte, hogy az illetményemelkedés a Terrorelhárítási Központ, a hivatásos katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az Országgyûlési Õrség, a Nemzetvédelmi Szolgálat és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományát érinti.