Az Oktatási Hivatal MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint hétfõn a magyar nyelv és irodalom s a magyar mint idegen nyelv vizsgákkal kezdõdnek az idei érettségi vizsgák, június 26-ig 1172 helyszínen mintegy 115 300 diák ad számot tudásáról. A szabályok és követelmények az elõzõ vizsgák óta nem változtak, de módosult a választható tárgyak köre.

A mostani a 22. vizsgaidõszak a 2005-ben bevezetett új rendszerben, az érettségizõk közül több mint 79 ezer végzõs középiskolás szerezhet érettségi bizonyítványt. Rajtuk kívül még – a vizsgarendszer által nyújtott lehetõségekkel élve – mintegy 36 300 diák tesz legalább egy vizsgatárgyból valamilyen fajta érettségit.

Az írásbelik május 4-étõl május 26-áig tartanak. Az emelt szintû szóbelik kezdete június 4., a vége június 11., a középszintû szóbeli vizsgák idõszaka június 15-26.

A http://jelesnapok.oszk.hu oldal szerint a ballagás kifejezés a latin eredetû valetans (búcsúzó) szóból származik, maga a szokás pedig a felvidéki Selmecbányáról, ahol az 1870-es években az erdészeti és bányászati akadémia hagyományaként a hallgatók a Ballag már a vén diák kezdetû dal éneklésével búcsúztak el iskolájuktól.

Ezek után az egész országban és minden iskolatípusban elterjedt a ballagás, és a 20. század elejére már általánossá vált. A 1920-as évekre a Ballag már a vén diák kezdetû dalt sok helyen felváltotta az Elmegyek, elmegyek… kezdetû magyar népdal.
Népszerû szokássá vált az is, hogy a ballagás elõtti éjszakán a végzõs diákok szerenáddal köszöntik tanáraikat. A ballagás napján az iskola zászlóját követve sétálnak végig az iskolai folyosókon a diákok, vállukra akasztva egy kis tarisznyát, amelybe az alsóbb osztályokba járó társaik pogácsát, földet, sót, aprópénzt és egy képet tettek az iskoláról.