Idén már az Uber a világ legnagyobb taxitársasága, pedig egyetlen autóval sem rendelkezik, a Facebook lett a legnépszerûbb médium, pedig nem gyárt saját tartalmat. Az Alibaba a világ legnagyobb kereskedõje, pedig nincs saját készlete és raktára, az Airbnb a világ legnagyobb szálláshely-szolgáltatója, pedig nincs egyetlen épülete sem.

Lemák Gábor, a Magyar Mobiltárca Szövetség fõtitkára a Mobil Weekend nevû rendezvényen arról beszélt, hogy hamarosan a konzervatív pénzügyi világot is eléri az az átalakulás, amelyen már átesett a kereskedelem (Amazon, eBay), a hirdetési piac (Google), a videókölcsönzés (Netflix) és a távközlés (Skype, Facebook, Viber).

Lemák Gábor, a Magyar Mobiltárca Szövetség fõtitkára a Mobil Weekenden

Forrás: Origo / Háhner Petra

Elavultak a bankok

1988-ben a Los Angeles Times szerkesztõi megpróbálták megjósolni, hogy milyen lesz a jövõ 2013-ban. Jövõképükben voltak intelligens autók és robotok is, ami azonban valóban meghatározza a mostani életünket, az hiányzott: a mobiltelefon. Ennek az oka, hogy még a nyolcvanas évek végén is nagyon drága volt a készülék, ráadásul a percdíjakat is aranyárban mérték. Az áttörés 2008-ban történt, azzal, hogy megjelent az iPhone.Bár nem az iPhone volt az elsõ okostelefon, ez hozta el a mobilnetezést és a mobilappokat,amelyek az élet minden területét újrarendezik, és hamarosan a bankszektor is sorra kerül.

A banki szolgáltatások ára gyakran nem egészen fair, az ügyintézés pedig idõigényes. A legjobb ajánlatot is macerás megtalálni, hiszen egy banki hirdetmény, amelybõl tájékozódhatunk, átlagosan 40-50 oldal, a mellékletek és az általános szerzõdési feltételek nélkül. Lemák Gábor szerint ez jelentõsen megnehezíti a tudatos bankválasztást.Ráadásul a 14-19 éves korosztály, amelynek létszáma 600-700 ezer fõ Magyarországon, már csak mobilon intézné az ügyeit– minél gyorsabban és hatékonyabban –, a bankok világa pedig idegen tõlük. Felmérések szerint õk szívesebben vennének igénybe pénzügyi szolgáltatásokat olyan cégektõl, mint a Google, a Pay Pal vagy az Apple, illetve erõsen szimpatizálnak a startupokkal” – tette hozzá a szakértõ.

Pénzügyi szolgáltatás bankok nélkül

A mai banki szektor 10-20 éves informatikai rendszereket használ, amelyek lassúak és drágák, ezt pedig egyre többen látják, akik nem restek tenni a változásért.Gyarapszik a digitális pénzügyi technológiákra épülõ startupok, vagyis a fintech (financial technology) startupok száma.A fenti problémákat vette észre többek között a TransferWise nevû startup két alapítója is, akik sikeres pénzváltó szolgáltatást indítottak a bankrendszer megkerülésével. Mindketten Angliában dolgoztak, ahol az egyikük euróban kapta a fizetését, amit mindig át kellett váltani fontra, másikuk pedig a fontban kapott fizetését váltotta euróra, hogy fizethesse az otthoni lakáshitel részleteit. Mindketten sokat buktak a váltáson minden hónapban.

Aztán jött az ötlet, hogy egy közösségi rendszert szerveznek, ahol egymásra találnak a szereplõk, és megússzák a pénzváltást. Ma egymilliárd dollár a startup értéke, amely megegyezik egy kis vagy közepes magyarországi bank értékével.

A fiatalok szívesebben bíznák pénzüket a Google-re, mint a bankokra

Forrás: MTI/Illyés Tibor

Mi lesz így a bankszektorral?

A fintech startupok paradigmaváltást hozhatnak: darabjaira szedhetik a most létezõ banki megoldásokat.Iszonyatos mennyiségû kockázati tõke áramlik most ezekbe a startupokba, nemcsak Amerikában, hanem Európában is.Az Accenture nevû vezetési tanácsadással és technológiai szolgáltatásokkal foglalkozó világcég 2013-ban azt jósolta, hogy a bankok 2020-ra elveszítik a bevételük 35 százalékát, azért, mert nem elég hatékonyak, így a fintech startupok a helyükre lépnek a piacon.

Lemák Gábor szerint három verzió lehetséges a bankok hosszú távú jövõjét illetõen:

• a fintech startupok legyalulják a teljes bankrendszert,
• a fintech startupok csak a bankrendszer egyes részeit gyalulják le,
• a bankszektor szereplõi partnerséget kötnek a fintech startupokkal.

Utóbbira már van is néhány példa, ugyanis több bank mûködtet accelerátor programokat a pénzügyi startupok támogatására.

Az innovátorok dilemmája

Arra a kérdésre, hogy a bankok maguk miért nem fejlesztenek, hiszen pénzük lenne rá, azt a választ adta a szakember, hogy azok a vállalatok, amelyek uralnak egy piacot, és stabil a helyzetük, nem feltétlenül veszik észre, hogy valaki meg akarja enni az ebédjüket, vagy hogy már el is kezdte. Itt jön a képbe az, amit az innovátorok dilemmájának hívnak:az innováció plusz erõforrásokat igényel, miközben egy termék bevezetése jó eséllyel bukásra van ítélve a piacon.Ezért, akiknek jól megy, nem fektetnek hangsúlyt a fejlesztésre, pedig fejlesztésre szükség van, és az elmaradottság miatt nagy piacvezetõ cégek juthatnak csõdbe azért, mert csak a fogyasztók aktuális igényeire koncentrál, a jövõbeli igényekre pedig nem készül fel.