Az átlagos követési idõ nagyjából 12 év volt, amely alatt 3013-an (14,4%) szenvedtek el kardiovaszkuláris eseményt. A napi átlagos csokoládéfogyasztás a kérdõívek alapján 4,6 grammnak bizonyult.

A vizsgálat eredményei alapján a nagyobb mértékû csokoládéfogyasztás szignifikánsan alacsonyabb kardiovaszkuláris rizikóval járt együtt. A vizsgált szív- és érrendszeri kórképek elõfordulása, illetve a halálozás és a csokoládéfogyasztás között szignifikáns dózis-függõ összefüggést mutattak ki.

A munkacsoport ezt követõen 9 vizsgálat eredményei alapján 157 809 beteg adatait elemezte, és ez is alacsonyabb szív- és érrendszeri rizikót igazolt a csokoládéfogyasztás mellett.

Az eredmények értékelésekor azonban mindenképp számolni kell a kérdõíves módszer korlátaival: a saját bevalláson alapuló csokoládéfogyasztási adatok nem feltétlenül tükrözik a valóságot – különösen a nõk és az elhízott résztvevõk körében számolhatunk az elfogyasztottnál kevesebb mennyiség bevallásával.

A fekete csokoládé a szívelégtelenség miatt kezelt betegek ereinek rugalmasságát is rendkívüli mértékben növeli – ezt amerikai kutatók publikálták az European Heart Journal címû szaklapban.

Kiderült, hogy az étcsoki hatásosan csökkenti a vérnyomást is. Svéd szakorvosok azt is kimutatták, hogy ritkábban kapnak szélütést azok a nõk, akik szeretik a csokoládét.

Egészségvédõ célzattal csak a 70–80% kakaóvaj tartalmú csokoládét érdemes eszegetni, és naponta csak egy kockányit.