Ukrajna két legnagyobb mezõgazdasági exportcikke a búza és a kukorica. Ez Magyarország számára azért lehet kellemetlen, mert két legnagyobb mezõgazdasági exportcikke ugyanez a két termény. 2016-tól ráadásul Ukrajna nem exportálhat mezõgazdasági termékeket és élelmiszert Oroszországba. Az unióval kötött kereskedelmi megállapodás értelmében ugyanakkor 10 év alatt fokozatosan megszüntetnek szinte minden vámot. Vagyisa magyar gazdák hamarosan az eddiginél erõsebb versenyre számíthatnak. 

Az ukrán mezõgazdaság versenyképes

Az elmúlt években az ukrán mezõgazdaság nagyon sokat fejlõdött, profi gazdaságok mûködnek, jó minõségû gabonát állítanak elõ jó áron, mondta el az Origónak Horváth Gábor, a Mezõgazdasági Szövetkezõk és Termelõk Országos Szövetségének (MOSZ) fõtitkára. Az ukrán mezõgazdaságban ráadásul rengeteg növekedési potenciál van, sok még a szabad terület, a talaj pedig fekete föld, ami gabonatermesztéshez ideális.

Pótolni kell az ipart

Az ukrán mezõgazdaságban meglévõ potenciálra Kijevnek szüksége is van, ha növelni akarja az utóbbi két évben durván visszaesett exportot, és szeretné felpörgetni zsugorodó gazdaságát. Az iparra és a nyersanyag-kitermelésre, amik eddig az ukrán gazdaságot húzták, már nem alapozhatnak úgy, mint korábban.

Az ukrán ipar szíve a Donbasszban volt,ami jelenleg szakadár terület és háborús övezet. A kijevi statisztikai hivatal a 2015-ös adatoknál lábjegyzetben hangsúlyozza is, hogy azokata Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol ideiglenesen megszállt területe,illetve a terrorellenes hadmûveleti övezet" nélkül kell érteni (utóbbi jelöli a szakadár területeket).

Megszûnik a magyar elõny

Magyarország egyetlen elõnye az európai piacon Ukrajnával szemben az uniós tagság volt. A kereskedelmi egyezmény életbe lépésével ez megszûnik majd. Horváth Gábor arra számít, hogyBrüsszel megpróbálja közelebb húzni magához Ukrajnát,ezért a nyitás féloldalas lesz. Az ukrán termékek könnyen, jórészt vámmentesen áramolhatnak majd az EU-ba, az ukrán piacot viszont vámokkal és esetleg adminisztratív eszközökkel fogják védeni az uniós termékektõl.

Magyarország elveszíti egyetlen versenyelõnyét az uniós piacon

Forrás: Daniel Acker | Bloomberg | Getty Images

Ukrajnán túl is van sok nehézség

A magyar gabonaexportõrök problémái között az ukrán verseny erõsödése csak egy a sorban, emlékeztet Horváth Gábor.A keleti piacok szûkülnek,Románia például maga is egyre több gabonát termel, így egyre kevesebb importra van szüksége. A Földközi-tenger keleti medencéjében háborúk dúlnak. Az olaj ára alacsony, ezért a nagy olajtermelõ országok (mind nagy gabonaimportõrök is) fizetõképessége romlik. Horváth Gábor szerint a magyar gabonatermelõknek el kellene kezdeniük újra Németország felé orientálódni.

Nem lesz katasztrófa

A helyzet szerencsére nem annyira veszélyes, legalábbis rövid távonnem kell attól tartani, hogy az ukrán gabona hirtelen elárasztja az európai piacot az orosz embargó miatt. Oroszország ugyan Ukrajna legnagyobb kereskedelmi partnere volt egészen 2014-ig, de fõleg acélt, ipari nyersanyagokat és gépeket vettek tõlük. Ukrajna már 2013-ban sem exportált jelentõs mennyiségben gabonát Oroszországba. Búzát fõleg Afrikába, a Közel- és a Távol-Keletre adtak el:

A magyar búza legnagyobb felvásárlói viszont fõleg európai államok:

Persze a kereskedelmi egyezmény életbe lépésével erõsödhet az Európába irányuló ukrán búzaexport, ami megnehezítheti a magyar gazdák dolgát.

Az ukrán kukorica nagyja sem Európába ment eddig, bár elég sokat felvásárolt Spanyolország és Olaszország:

A magyar kukoricaexport viszont nagyrészt Európába irányult:

Rengeteg ukrán termék keres majd új piacot

A magyar tejtermelõknek csak azért nem kell tartaniuk az erõsödõ ukrán exporttól, mert a magyar tejipar már amúgy is katasztrofális helyzetben van, fõleg a nyugati termelõk nyomása miatt, mondta Horváth Gábor. A MOSZ fõtitkára nem vár érdemi hatást az ukrán export erõsödésétõl.

Azért 2016-tól Magyarországon is megjelenhetnek az ukrán tejtermékek. Az Oroszországba menõ teljes 2013-as ukrán kivitel 2 százaléka sajt volt. De tejbõl és vajból is elég sokat adtak el az oroszoknak, a január elsejével életbe lépõ embargóval ennek vége, az ukrán termékeknek új piacot kell majd keresni. Az alábbi mezõgazdasági termékek exportja jelentõs volt még:

• Húsok
• Hal
• Bor
• Cukor
• Zöldségfélék
• Gyümölcsök
• Gyümölcslevek

Az embargó nemcsak agrártermékekre, de mindenféle élelmiszeripari termékre is vonatkozik majd. Ukrajna rengeteg csokoládét adott el Oroszországnak, nagyon sok tömény szeszt, sört és pékárut. 2016-tól Kijev ezeknek az áruknak is kereshet új vevõt.

Brüsszel és Moszkva közt

Oroszország Alekszej Uljukajev gazdaságfejlesztési miniszter indoklása szerint azért tiltja meg az élelmiszerek behozatalát Ukrajnából januártól, mert Kijev csatlakozott az Oroszországot sújtó nyugati szankciókhoz. Bár a miniszter a szankciókat hozta fel indokként, Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök már augusztusban közölte, hogy ha hatályba lép az Ukrajna és az EU közti társulási megállapodás kereskedelmi része,Ukrajna 2016-tól nem exportálhat élelmiszert Oroszországba. 

Az ukrán miniszterelnök november elején bejelentette, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásnak a jövõ év elején mindenképpen életbe kell lépnie, harmadik fél (értsd: Oroszország) kifogásaitól függetlenül.

Elolvadt az orosz import

2014 óta egyébként már az Európai Unió Ukrajna legnagyobb exportpartnere, nem pedig Oroszország. De ez egyáltalán nem azért van, mert az EU sokkal többet importált, mint korábban: Oroszország importált sokkal kevesebbet.

Még mindig Moszkva vezet

Ráadásul az orosz import 2015 elsõ félévében megfelezõdött 2014 azonos idõszakához képest. Mindennek ellenére2015 elsõ félévében még mindig Oroszországba ment a legtöbb ukrán export,ha az EU tagállamait külön vesszük, 3,14 milliárd dollár értékben (az egybeesés furcsa, de nyilván a véletlen mûve). Törökország és Kína 1,8 milliárd dollárnyi ukrán árut vett, Egyiptom 1,3 milliárdnyit, Olaszország és Lengyelország 1,2 milliárdnyit. Ami az importot illeti, Oroszország toronymagasan vezet, Ukrajna 4,8 milliárd dollár értékben vett orosz termékeket.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök azt mondta, az orosz exporttilalom 0,6 milliárd dolláros kiesést okozhat Ukrajnának (nem az állam bevételeire gondolt, hanem exportkiesésre).