Az online vásárlás népszerûsége folyamatosan növekszik Magyarországon: az MNB adatai szerint 2015 közepén már 7 600 internetes áruházban lehetett bankkártyával fizetni.

A netes vásárlások a legveszélyesebbek

Az Európai Központi Bank (EKB) bankkártya-csalásokról szóló 2015-ös jelentésébõl kiderül, hogy miközben a fizikai kártyahasználatot igénylõ mûveletek (ATM- és POS-tranzakciók) esetében a csalások összértéke az elõzõ évekhez képest 10,3 százalékkal csökkent, a kártya jelenléte nélkül zajló (fõként az internetes) tranzakciók (CNP-tranzakciók) esetében 21 százalékkal nõtt ez az érték.

A jelentés szerintMagyarországon a CNP-tranzakciók során elkövetett csalások értéke az elmúlt években növekedett,az összes kártyacsalás 68 százalékát így követték el. A bankautomaták (ATM) és POS berendezések révén elkövetett csalások összege 16-16 százalékot tesznek ki.

Néhány egyszerû óvintézkedés betartásával a biztonság könnyen növelhetõ, emlékeztet közleményében a BDO Magyarország tanácsadócég.

Csak biztonságos hálózatból

Nyilvános wifi-hálózaton semmiképp se bankoljunk, mert ezeken a hálózatokon nem biztosított, hogy adatainkat nem fogják illetéktelenek megszerezni. A kávézók, gyorséttermek illetve egyéb publikus helyek nyitott wifi-hálózatai az internetes bûnözõknek lehetõséget biztosítanak közbeékelõdéses támadás végrehajtására.Az otthoni wifi-kapcsolatunkat is megfelelõ jelszóval lássuk el,és állítsuk be a kapcsolat titkosítását (WPA2).

Vírusírtó és frissítés

Ha online bankolásra használjuk a számítógépünket, tabletünket, okostelefonunkat, akkorgondoskodjunk a megfelelõ vírusvédelemrõl,mivel anélkül az adatainkat könnyen megszerezhetik illetéktelenek, akik vissza is élhetnek azokkal. A rendszer és a böngészõ rendszeres frissítése erõsen ajánlható. Az online tranzakciókat biztonságosabb a számítógépünkön végrehajtani, mivel a mobil eszközök adott esetben sérülékenyebbek lehetnek a rosszindulatú programokkal szemben.

A spamekkel vigyázni kell

Karácsony közeledtével megnõ a kéretlen levelek száma is postaládánkban. Inkábbmeg se nyissuk azokat az üzeneteket, amelyek a levelesládánk Spam mappájába kerültek,vagy kéretlen levélnek tûnnek, hacsak nem bizonyosodtunk meg róla teljes mértékben, hogy a levelet valójában egy ismerõsünk küldte.

A linkekkel vigyázni kell

Ha mégis megnyitottunk egy kéretlen levelet, és abban kihagyhatatlan akciót és kupont ígérõ ajánlatot találtunk, jusson eszünkbe, hogykönnyen csapdába eshetünk, ha olyan linkre kattintunk, amely adathalász célból nem a feltüntetett és az általunk kívánt cég honlapjára visz minket,hanem a kártyaadataink és egyéb személyes adataink megszerzésére kreált adathalász-oldalra. Javasolt tehát a weboldalak hitelességét, esetleges tanúsítványát és tartalmát is ellenõrizni és csak biztonságos kapcsolatot használni a tranzakciók lebonyolításához. Biztonságosabb, ha saját magunk gépeljük be a felkeresni kívánt oldal címét a böngészõnkbe, vagy a keresõprogramok használatával jutunk el a bolt honlapjára.

A netes vásárlásnak vannak veszélyei, de lehet minimalizálni a kockázatokat

Fotó: Origo

A bankkártyára vigyázni kell

Fontos a bankkártyánk és azonosítóink biztonságos helyen tartása, védése. A bankkártyánkat fizetés során soha ne tévesszük szem elõl, vagy ne engedjük, hogy fénykép készüljön a kártya felületérõl, mivel a kártyán található adatainkkal visszaélhetnek. A bankkártyán található CVC2/CVV2 kódot is javasolt feljegyezni, majd a kártyáról törölni. Ne hagyjuk felügyelet nélkül a kártyánkat, mivela rajta lévõ adatok megadása elegendõ a bankkártyás online fizetés lebonyolításához.

A bankkártya-forgalmunkat folyamatosan kövessük nyomon, és ha bármilyen gyanút észlelünk, és olyan tranzakciót veszünk észre, amelyet biztosan nem mi indítottunk, tiltsuk le a kártyánkat és haladéktalanul forduljunk a bankunkhoz.